A csodálatos jóga
A rohanó és stresszes életmódra a legjobb gyógyír a jóga. A jóga bármilyen életkorban és környezetben űzhető, így bárki elkezdheti ezt a különleges sportot.
A joga, a keleti bölcselet egy formája, mely egyfajta átmenetet képez a tudomány és a vallás között. A jóga szó a szankszrit "judzs" szótőből származik, melynek jelentése: egyesít, összeköt, igába fog. Az eredeti nevén yoga Indiából származik, a hinduizmus és a buddhizmus közegében fejlődött ki, melynek művelője a jógi. Célja, hogy felébressze a szellemi és a testi erőket. Általa uralható az elme és a test, illetve a vágyak és az érzelmek is. Művelőinek javítja az egészségét és állítólag hozzásegít a mentális megtisztuláshoz ami jó közérzetet hoz. Számos változata ismert, ma már hazánkban is rengeteg fajtája közül választhatnak a sport kedvelői. Először, a huszadik században a hatha jóga vált népszerűvé, míg ma már szinte minden ága elérhető a jógaközpontokban.
A guruk
A szanszkrit nyelvben a tanítókat és a mestereket guruknak nevezik. A guru a tudatlanság sötétségéből vezeti a tudás világosságába a tanítványait (a siya-kat). A tanítvány mindent vállal, hogy elérje célját és hogy feladja az egóját. A mester uralni tudja testét és elméjét is, ezért képes átadni a tudását tanítványainak. Kétféle mester van: a tanult és a született mester. Az egyik kemény gyakorlás után éri el a tökéletességet, míg a másik születésétől kezdve mester. Azokat a mestereket nevezik jógiknak, akik tanulás révén érték el a tökéletességet, míg a született mestereket maha-yogsiddha-ként emlegetik. Minden mester Istent fogadja el a tudás forrásának.
A jóga változatai
Több száz éven keresztül hindu, kínai és tibeti szerzetesek/mesterek őrizték ezt az ősi tudományt, melynek mára már számos iskolája nőtte ki magát, így a jóga fő fajtái a következők lettek:
Ashtanga jóga
A gyakorlat nyolc ágból áll: lelki élet szabályai, erkölcsi szabályok, légzőgyakorlatok pozitúrák, az érzékek uralása, koncentráció, önmegvalósítás és meditáció. A hollywoodi hírességek körében elég népszerű jóga fajta.
Hatha jóga
Alapjául a kínai yin-yang filozófia szolgál, mely az egymással ellentétes, mégis egymást kiegészítő energiákat jelenti. A gyakorlatokban ez az egyensúlyra való törekvést jelenti. A hatha jóga követői úgy vélik, hogy ha a test az egyes pozíciók által eléri a kívánt egyensúlyi helyzetet, az energiaáramlás szabad utat nyer és ezzel a pozitív életerő megtölti a testet és a lelket.
Bhakti jóga
Sokan ezt a szeretet jógájának tartják, ugyanis a bhakti az érzések és érzelmek tudatos vezérlésén alapszik. Többféle ágazata alakult ki aszerint, hogy követői melyik istenben hisznek.
Karma jóga
Ez a fajta az önzetlenség és a jócselekedetek jógája. A maga nemében nem is számít testmozgásnak, ugyanis bármelyik pozitív (segítő szándékú) cselekedetünkkel ezt a jógát gyakoroljuk.
Gjána jóga
A "gjána" szó jelentése, tudás. Ez a jógák egyik legnehezebb fajtája, mert a gyakorlati tudást hivatott elméleti bölcsességgé alakítani meditáció és útján. Ehhez a jógához elengedhetetlen az önzetlenség, a hit és megfelelő fizikai, illetve szellemi teljesítőképesség.
Rája jóga
Ezt tartják a legmagasabb fokú jógának, mely szintén a nyolcas egységre épül, csak átfogóbban. Az személyiség fejlődésével és finomításával is foglalkozik, célja a megvilágosodás (ragyogás) elérése, meditációs technikák segítségével.
Krijá jóga
Ennek jóga fajtának az eredete az ősi időkre nyúlik vissza. Módszer az idők folyamán rengeteget fejlődött, ennek eredménye, hogy ma mára már hetven mozdulatból áll. Célja, hogy a gyakorlati feladatok során, a tudatunkkal érhessük el a bennünk rejlő képességeket és lehetőségeket.
A felsoroltakon kívül természetesen még számos fajta és irányzat létezik, így minden érdeklődő megtalálhatja a kedvére valót.
A joga, a keleti bölcselet egy formája, mely egyfajta átmenetet képez a tudomány és a vallás között. A jóga szó a szankszrit "judzs" szótőből származik, melynek jelentése: egyesít, összeköt, igába fog. Az eredeti nevén yoga Indiából származik, a hinduizmus és a buddhizmus közegében fejlődött ki, melynek művelője a jógi. Célja, hogy felébressze a szellemi és a testi erőket. Általa uralható az elme és a test, illetve a vágyak és az érzelmek is. Művelőinek javítja az egészségét és állítólag hozzásegít a mentális megtisztuláshoz ami jó közérzetet hoz. Számos változata ismert, ma már hazánkban is rengeteg fajtája közül választhatnak a sport kedvelői. Először, a huszadik században a hatha jóga vált népszerűvé, míg ma már szinte minden ága elérhető a jógaközpontokban.
A guruk
A szanszkrit nyelvben a tanítókat és a mestereket guruknak nevezik. A guru a tudatlanság sötétségéből vezeti a tudás világosságába a tanítványait (a siya-kat). A tanítvány mindent vállal, hogy elérje célját és hogy feladja az egóját. A mester uralni tudja testét és elméjét is, ezért képes átadni a tudását tanítványainak. Kétféle mester van: a tanult és a született mester. Az egyik kemény gyakorlás után éri el a tökéletességet, míg a másik születésétől kezdve mester. Azokat a mestereket nevezik jógiknak, akik tanulás révén érték el a tökéletességet, míg a született mestereket maha-yogsiddha-ként emlegetik. Minden mester Istent fogadja el a tudás forrásának.
A jóga változatai
Több száz éven keresztül hindu, kínai és tibeti szerzetesek/mesterek őrizték ezt az ősi tudományt, melynek mára már számos iskolája nőtte ki magát, így a jóga fő fajtái a következők lettek:
Ashtanga jóga
A gyakorlat nyolc ágból áll: lelki élet szabályai, erkölcsi szabályok, légzőgyakorlatok pozitúrák, az érzékek uralása, koncentráció, önmegvalósítás és meditáció. A hollywoodi hírességek körében elég népszerű jóga fajta.
Hatha jóga
Alapjául a kínai yin-yang filozófia szolgál, mely az egymással ellentétes, mégis egymást kiegészítő energiákat jelenti. A gyakorlatokban ez az egyensúlyra való törekvést jelenti. A hatha jóga követői úgy vélik, hogy ha a test az egyes pozíciók által eléri a kívánt egyensúlyi helyzetet, az energiaáramlás szabad utat nyer és ezzel a pozitív életerő megtölti a testet és a lelket.
Bhakti jóga
Sokan ezt a szeretet jógájának tartják, ugyanis a bhakti az érzések és érzelmek tudatos vezérlésén alapszik. Többféle ágazata alakult ki aszerint, hogy követői melyik istenben hisznek.
Karma jóga
Ez a fajta az önzetlenség és a jócselekedetek jógája. A maga nemében nem is számít testmozgásnak, ugyanis bármelyik pozitív (segítő szándékú) cselekedetünkkel ezt a jógát gyakoroljuk.
Gjána jógaA "gjána" szó jelentése, tudás. Ez a jógák egyik legnehezebb fajtája, mert a gyakorlati tudást hivatott elméleti bölcsességgé alakítani meditáció és útján. Ehhez a jógához elengedhetetlen az önzetlenség, a hit és megfelelő fizikai, illetve szellemi teljesítőképesség.
Rája jóga
Ezt tartják a legmagasabb fokú jógának, mely szintén a nyolcas egységre épül, csak átfogóbban. Az személyiség fejlődésével és finomításával is foglalkozik, célja a megvilágosodás (ragyogás) elérése, meditációs technikák segítségével.
Krijá jóga
Ennek jóga fajtának az eredete az ősi időkre nyúlik vissza. Módszer az idők folyamán rengeteget fejlődött, ennek eredménye, hogy ma mára már hetven mozdulatból áll. Célja, hogy a gyakorlati feladatok során, a tudatunkkal érhessük el a bennünk rejlő képességeket és lehetőségeket.
A felsoroltakon kívül természetesen még számos fajta és irányzat létezik, így minden érdeklődő megtalálhatja a kedvére valót.
Hozzászólások