A farkas és a bárány - 10 dolog, amin átmegy egy empata, mikor egy nárcisztikus személybe szeret bele
Az ellentétek vonzzák egymást, ám valójában szinte sosincs jó vége annak, mikor a két eltérő pólusú személyiség találkozik.
Egy fényküldött gyógyító, empata szinte úgy vonzza magához a megoldandó eseteket, mint a mágnes. Így van ez akkor is, ha barátokról van szó és akkor is, ha éppen szerelemről. Talán nekik van a legnehezebb dolguk azon a téren, hogy külön tudják választani a magánéletüket a küldetésüktől. Életfeladatuk teljesítése során, számtalanszor találkoznak nehéz személyiségű emberekkel, akik rengeteg problémával küzdenek, az őket ért nehézségek miatt. Ilyen esetben egy empata igazi gyógyír a számukra. Ám mikor egy gyógyító, hosszútávú kapcsolatot alakít ki ilyen emberekkel, valójában a saját vesztébe rohan bele. A folytonos feszültség, rezgésszint különbség, problémák, teljesen lecsapolják az empaták energiáját és le is térítik őket az eredeti útjukról. Idővel nem csak életfeladatuk beteljesítésétől esnek el, hanem attól is, hogy normális, boldog és kiegyensúlyozott életük lehessen. Nézzük mi történik ilyenkor pontosan és miért is nem érdemes egy empatának beleszeretnie egy nárcisztikus személybe:
1. A kezdetekben az empata rettentően boldog, hiszen tudja, hogy egy nárcisztikus személyiségnek nagy szüksége van a feltételek nélküli, tiszta, önzetlen szerelemre. A gondoskodásra és az extrém magas figyelemre.
2. Az empata egyre erősebb kötődést érez a nárcisztikus felé, hiszen úgy véli az életfeladatában nagy lépéseket tesz előre azzal, hogy segít egy ilyen problémás személyiségnek. Cserében a nárcisztikus elhiteti vele, hogy ez a kapcsolat bizonyára az égben köttetett és annyira különleges, hogy bármennyire nehéz is, bizony benne kell maradnia, hiszen még egy ilyen magasabb rendű kapcsolódást, senki mással nem fog tudni átélni.
3. Az empata kezd olykor elbizonytalanodni, hiszen nem lát semmiféle törekvést a másik féltől. A nárcisztikus mikor megérzi, hogy távolodnak egymástól, elkezd játszmákat bevetni, kissé megerőlteti magát, hogy úgy tűnjön, számára is olyan fontos a kapcsolat, mint a másik félnek. Ez azonban valójában nem igaz, hiszen a nárcisztikus félnek csupán arra van szüksége, hogy valaki kiszolgálja az igényeit és általa érvényesíthesse akaratát.
4. Az empata elkezdi magát egyre gyengébbnek és alkalmatlanabbnak érezni ahhoz, hogy ellássa a feladataid a mindennapi életben. A nárcisztikus ugyanis mindent meg tesz azért, hogy elhitesse a gyengébbik féllel, hogy az a legjobb, ha átengedi az irányítást minden téren neki. Bele értve a kapcsolatok szabályozását, a pénzügyeket is. Így átvéve szépen lassan a teljes kontrollt, az empata élete felett.
5. Az empata figyelmét egyre inkább csak az köti le, hogy a nárcisztikus jól érezze magát. Igyekszik folyton a kedvében járni, a sebeit gyógyítgatni, még több figyelmet szentelni a másiknak. Mindennek az az ára, hogy lemond saját igényeiről, akaratáról, szabadidejéről és minden másról, amit egykoron szeretett. A nárcisztikus ettől egyre erősebbé válik, az empata azonban egyre gyengébbé.
6. Idővel elérkezik a törésponthoz az empata, hiszen a folyamatosan elnyomott igények, szükségletek, vágyak, érzelmek nem tudnak örökké elnyomva maradni. Ahogy utat tör mindez magának, elkezd úgy viselkedni, ahogyan a nárcisztikus személyiség. Az első önző, kapzsi, agresszív, drámai vonások megjelenésekor, a nárcisztikus fél heves reakciókat mutat, gyakran őrültnek nevezi az empatát, aki számára érthetetlen módon teljesen kifordult magából.
7. A korábban nagyon eltérő vonásokat mutató felek, most már egyre hasonlóbban viselkednek. Ez a jelenség pedig egyre több feszültséget és problémát okoz, az egyébként is egészségtelen kapcsolatukban. Az empata egyre inkább elveszíti önmagát, annak ellenére, hogy még mindig úgy tekint magára, mint gyógyító és szeretetteljes ember.
8. A töréspont után mindig két lehetséges kimenetel létezik. Az egyik az, mikor az empata sajnos egyáltalán nem ismeri fel még mindig azt, hogy milyen szituációba került. Így nem fedezi fel azt, hogy útjáról letért, a viselkedése megváltozott és egy olyan irányba indult el, aminek nem lesz semmilyen jó kimenetele sem. Krízisbe esik és összeomlik teljesen.
9. Jó esetben, az empata feleszmél és felismeri, hogy pontosan olyanná vált, mint az a személy, akinek eredetileg ő maga szeretett volna segíteni, ebben esetben azonban kudarcot vallott, nem lehet annak segíteni, aki valójában nem is szeretne meggyógyulni. Ha ezen a ponton az empata tovább lép és arra koncentrál, hogy visszanyerje önértékelését, erejét és ismét átvegye az irányítást az élete felett, akkor hamarosan visszatérhet a jó útra.
10. A fájdalmas és nehéz tapasztalásokkal teli kapcsolat után, immáron tudja, hogy nem szabad mindenkiben megbízni és olyan embert választani párnak, akiben azt tartja a legvonzóbbnak, hogy segítségre szorul.
(forrás: gostica)
Egy fényküldött gyógyító, empata szinte úgy vonzza magához a megoldandó eseteket, mint a mágnes. Így van ez akkor is, ha barátokról van szó és akkor is, ha éppen szerelemről. Talán nekik van a legnehezebb dolguk azon a téren, hogy külön tudják választani a magánéletüket a küldetésüktől. Életfeladatuk teljesítése során, számtalanszor találkoznak nehéz személyiségű emberekkel, akik rengeteg problémával küzdenek, az őket ért nehézségek miatt. Ilyen esetben egy empata igazi gyógyír a számukra. Ám mikor egy gyógyító, hosszútávú kapcsolatot alakít ki ilyen emberekkel, valójában a saját vesztébe rohan bele. A folytonos feszültség, rezgésszint különbség, problémák, teljesen lecsapolják az empaták energiáját és le is térítik őket az eredeti útjukról. Idővel nem csak életfeladatuk beteljesítésétől esnek el, hanem attól is, hogy normális, boldog és kiegyensúlyozott életük lehessen. Nézzük mi történik ilyenkor pontosan és miért is nem érdemes egy empatának beleszeretnie egy nárcisztikus személybe:
1. A kezdetekben az empata rettentően boldog, hiszen tudja, hogy egy nárcisztikus személyiségnek nagy szüksége van a feltételek nélküli, tiszta, önzetlen szerelemre. A gondoskodásra és az extrém magas figyelemre.
Ezt egy gyógyító sokkal magasabb szinten képes megadni, mint egy átlag ember. Noha a nárcisztikus személyiség eleinte elbűvölő, ezt a törődést, egyáltalán nem viszonozza, viszont ekkor még nem zavarja az empatát, hiszen úgy véli, később majd viszonzásra kerül mind az, amit ad.
2. Az empata egyre erősebb kötődést érez a nárcisztikus felé, hiszen úgy véli az életfeladatában nagy lépéseket tesz előre azzal, hogy segít egy ilyen problémás személyiségnek. Cserében a nárcisztikus elhiteti vele, hogy ez a kapcsolat bizonyára az égben köttetett és annyira különleges, hogy bármennyire nehéz is, bizony benne kell maradnia, hiszen még egy ilyen magasabb rendű kapcsolódást, senki mással nem fog tudni átélni.
3. Az empata kezd olykor elbizonytalanodni, hiszen nem lát semmiféle törekvést a másik féltől. A nárcisztikus mikor megérzi, hogy távolodnak egymástól, elkezd játszmákat bevetni, kissé megerőlteti magát, hogy úgy tűnjön, számára is olyan fontos a kapcsolat, mint a másik félnek. Ez azonban valójában nem igaz, hiszen a nárcisztikus félnek csupán arra van szüksége, hogy valaki kiszolgálja az igényeit és általa érvényesíthesse akaratát.
4. Az empata elkezdi magát egyre gyengébbnek és alkalmatlanabbnak érezni ahhoz, hogy ellássa a feladataid a mindennapi életben. A nárcisztikus ugyanis mindent meg tesz azért, hogy elhitesse a gyengébbik féllel, hogy az a legjobb, ha átengedi az irányítást minden téren neki. Bele értve a kapcsolatok szabályozását, a pénzügyeket is. Így átvéve szépen lassan a teljes kontrollt, az empata élete felett.
5. Az empata figyelmét egyre inkább csak az köti le, hogy a nárcisztikus jól érezze magát. Igyekszik folyton a kedvében járni, a sebeit gyógyítgatni, még több figyelmet szentelni a másiknak. Mindennek az az ára, hogy lemond saját igényeiről, akaratáról, szabadidejéről és minden másról, amit egykoron szeretett. A nárcisztikus ettől egyre erősebbé válik, az empata azonban egyre gyengébbé.
6. Idővel elérkezik a törésponthoz az empata, hiszen a folyamatosan elnyomott igények, szükségletek, vágyak, érzelmek nem tudnak örökké elnyomva maradni. Ahogy utat tör mindez magának, elkezd úgy viselkedni, ahogyan a nárcisztikus személyiség. Az első önző, kapzsi, agresszív, drámai vonások megjelenésekor, a nárcisztikus fél heves reakciókat mutat, gyakran őrültnek nevezi az empatát, aki számára érthetetlen módon teljesen kifordult magából.
7. A korábban nagyon eltérő vonásokat mutató felek, most már egyre hasonlóbban viselkednek. Ez a jelenség pedig egyre több feszültséget és problémát okoz, az egyébként is egészségtelen kapcsolatukban. Az empata egyre inkább elveszíti önmagát, annak ellenére, hogy még mindig úgy tekint magára, mint gyógyító és szeretetteljes ember.
8. A töréspont után mindig két lehetséges kimenetel létezik. Az egyik az, mikor az empata sajnos egyáltalán nem ismeri fel még mindig azt, hogy milyen szituációba került. Így nem fedezi fel azt, hogy útjáról letért, a viselkedése megváltozott és egy olyan irányba indult el, aminek nem lesz semmilyen jó kimenetele sem. Krízisbe esik és összeomlik teljesen.
9. Jó esetben, az empata feleszmél és felismeri, hogy pontosan olyanná vált, mint az a személy, akinek eredetileg ő maga szeretett volna segíteni, ebben esetben azonban kudarcot vallott, nem lehet annak segíteni, aki valójában nem is szeretne meggyógyulni. Ha ezen a ponton az empata tovább lép és arra koncentrál, hogy visszanyerje önértékelését, erejét és ismét átvegye az irányítást az élete felett, akkor hamarosan visszatérhet a jó útra.
10. A fájdalmas és nehéz tapasztalásokkal teli kapcsolat után, immáron tudja, hogy nem szabad mindenkiben megbízni és olyan embert választani párnak, akiben azt tartja a legvonzóbbnak, hogy segítségre szorul.
(forrás: gostica)
Hozzászólások