A gyermekgyógyászat úttörői, akiket kiröhögtek a kortársak
Peyton Rous, Martin Arthur Couney és Semmelweis Ignác is sokat tett az orvostudományért.
A tudomány folyamatosan fejlődik. A kutatások gyakran egymásra épülnek, de olykor előfordulnak olyan felfedezések, amelyek eltérnek az eddigi tudástól, emiatt előfordul, hogy a kortársak kinevetik a felfedezőt, akinek a találmányáért évszázadokkal később is hálásak lesznek az emberek.
A gyermekgyógyászat három híres úttörője, Peyton Rous, Martin Arthur Couney és Semmelweis Ignác is olyan tudós volt, akiket a kollégáik eleinte nem vettek komolyan.
Nem létezhet rák vírus, vagy mégis: 1911-ben vette észre Peyton Rous azt, hogy az általa tanulmányozott retrovírus (amit később a kutatóról neveztek el) és bizonyos ráktípusok között oksági összefüggés fedezhető fel.
Rous madarakon végzett kísérleteket, amelyeknek eredménye kimutatta, hogy a rák átvihető az egyik egyedről a másikra. A tudóst kritizálták a felfedezéséért, ezért Rous felmondott, és 20 évig egyáltalán nem foglalkozott vírusokkal, de rákkal se.
Közel hatvan évvel a felfedezése után két amerikai biológus rájött, hogy a Rous által említett retrovírus tumort okozó aktivitásáért melyik gén a hibás, ezzel bebizonyítva Rous feltételezését.
A kutató szerencsére még megérte, hogy elismerjék a felfedezéséért, amiért Nobel-díjat kapott 1966-ban. Az orvosi Nobel-díj történetében ezzel ő lett a rekorder, hiszen Rous esetében 55 év telt el a felfedezés és a díjazás között.
Napjainkban az orvostudomány úgy véli, hogy a rosszindulatú daganatok 20 százaléka vírusos eredetű. Ezek között van a méhnyakrák, ami ellen már létezik védőoltás.
Butaság az inkubátor ötlete: Európában a XIX. század vége óta teszik inkubátorba a koraszülött babákat. Az eszközt egy francia szülészorvos, Stéphane Étienne Tarnier találta fel. Az inkubátor Európában hamar elterjedt, de az USA-ban nem.
A találmánnyal először Martin Arthur Couney találkozott a Berlini Világkiállításon. Az amerikai orvos szerette volna importálni Amerikába az eszközt, ám a kollégái hevesen tiltakoztak az inkubátor ellen.
Az orvos nem adta fel, hanem úgy döntött, hogy a Coney Island hatalmas vidámparkjában rendezkedik be, feltehetőleg egy kardnyelő és egy tetovált, szakállas nő szomszédságába. Couney koraszülötteket tartott az inkubátorokba, amiket a vidámpark látogatói 25 centért nézhettek meg.
Az így befolyt összeget, Couney a koraszülöttek orvosi költségeire költötte, ezért a szülőknek nem kellett fizetniük. Couney „üzlete” 1903-tól 1940-ig, működött. Az orvos nagyjából 8000 babát kezelt, és közel 6500-nak mentette meg az életét. A New York Hospital végül 1939-ben nyitotta meg koraszülött-központját, ahol végre használták az inkubátort.
Boncolás után kezet kell mosni: Az anyák megmentőjének nevezzük Semmelweis Ignácot, akiről hazánkban egyetemet is elneveztek, pedig eleinte kinevették a kortársai. Semmelweis a XIX. század közepén a bécsi szülészeti osztályon dolgozott, ahol azzal állt elő, hogy a gyermekágyi láz valójában fertőző betegség.
Ebben a korban még nem ismerték a vírusokat és a baktériumokat, ezért Semmelweis csak a megfigyeléseire alapozta a felfedezését. Az orvos észrevette, hogy gyakoribb a gyermekágyi láznak nevezett méhgyulladás, ha olyan orvosok, orvostanhallgatók végzik a vizsgálatot, akik korábban boncolást végeztek.
Semmelweis azt feltételezte, hogy boncoláskor láthatatlan hullarészek tapadnak az orvosok kezéhez, emiatt tesztelte, hogy mi történik akkor, ha az orvosok klóros vízzel mosnak kezet, majd csak az után nyúlnak a nőkhöz.
Fél évvel az után, hogy Semmelweis kötelezővé tette a kézmosást, a gyermekágyi láz előfordulása 90 százalékkal csökkent. Ennek ellenére a tudomány eleinte őrültségnek tartotta Semmelweis találmányát.
Semmelweis hiába várta, hogy máshol is bevezetik a találmányát, ezért egyre élesebb hangvételű nyílt leveleket írt arról, hogy hiába talált ki egy pofonegyszerű megoldást, mégis sorra halnak meg az anyák a gyermekágyi láz miatt. Semmelweis végül annyira kikészült, hogy pszichiátriára zárták, ahol idővel meghalt.
(Forrás: divany.hu)
A tudomány folyamatosan fejlődik. A kutatások gyakran egymásra épülnek, de olykor előfordulnak olyan felfedezések, amelyek eltérnek az eddigi tudástól, emiatt előfordul, hogy a kortársak kinevetik a felfedezőt, akinek a találmányáért évszázadokkal később is hálásak lesznek az emberek.A gyermekgyógyászat három híres úttörője, Peyton Rous, Martin Arthur Couney és Semmelweis Ignác is olyan tudós volt, akiket a kollégáik eleinte nem vettek komolyan.
Nem létezhet rák vírus, vagy mégis: 1911-ben vette észre Peyton Rous azt, hogy az általa tanulmányozott retrovírus (amit később a kutatóról neveztek el) és bizonyos ráktípusok között oksági összefüggés fedezhető fel.
Rous madarakon végzett kísérleteket, amelyeknek eredménye kimutatta, hogy a rák átvihető az egyik egyedről a másikra. A tudóst kritizálták a felfedezéséért, ezért Rous felmondott, és 20 évig egyáltalán nem foglalkozott vírusokkal, de rákkal se.
Közel hatvan évvel a felfedezése után két amerikai biológus rájött, hogy a Rous által említett retrovírus tumort okozó aktivitásáért melyik gén a hibás, ezzel bebizonyítva Rous feltételezését.
A kutató szerencsére még megérte, hogy elismerjék a felfedezéséért, amiért Nobel-díjat kapott 1966-ban. Az orvosi Nobel-díj történetében ezzel ő lett a rekorder, hiszen Rous esetében 55 év telt el a felfedezés és a díjazás között.
Napjainkban az orvostudomány úgy véli, hogy a rosszindulatú daganatok 20 százaléka vírusos eredetű. Ezek között van a méhnyakrák, ami ellen már létezik védőoltás.
Butaság az inkubátor ötlete: Európában a XIX. század vége óta teszik inkubátorba a koraszülött babákat. Az eszközt egy francia szülészorvos, Stéphane Étienne Tarnier találta fel. Az inkubátor Európában hamar elterjedt, de az USA-ban nem.A találmánnyal először Martin Arthur Couney találkozott a Berlini Világkiállításon. Az amerikai orvos szerette volna importálni Amerikába az eszközt, ám a kollégái hevesen tiltakoztak az inkubátor ellen.
Az orvos nem adta fel, hanem úgy döntött, hogy a Coney Island hatalmas vidámparkjában rendezkedik be, feltehetőleg egy kardnyelő és egy tetovált, szakállas nő szomszédságába. Couney koraszülötteket tartott az inkubátorokba, amiket a vidámpark látogatói 25 centért nézhettek meg.
Az így befolyt összeget, Couney a koraszülöttek orvosi költségeire költötte, ezért a szülőknek nem kellett fizetniük. Couney „üzlete” 1903-tól 1940-ig, működött. Az orvos nagyjából 8000 babát kezelt, és közel 6500-nak mentette meg az életét. A New York Hospital végül 1939-ben nyitotta meg koraszülött-központját, ahol végre használták az inkubátort.
Boncolás után kezet kell mosni: Az anyák megmentőjének nevezzük Semmelweis Ignácot, akiről hazánkban egyetemet is elneveztek, pedig eleinte kinevették a kortársai. Semmelweis a XIX. század közepén a bécsi szülészeti osztályon dolgozott, ahol azzal állt elő, hogy a gyermekágyi láz valójában fertőző betegség.Ebben a korban még nem ismerték a vírusokat és a baktériumokat, ezért Semmelweis csak a megfigyeléseire alapozta a felfedezését. Az orvos észrevette, hogy gyakoribb a gyermekágyi láznak nevezett méhgyulladás, ha olyan orvosok, orvostanhallgatók végzik a vizsgálatot, akik korábban boncolást végeztek.
Semmelweis azt feltételezte, hogy boncoláskor láthatatlan hullarészek tapadnak az orvosok kezéhez, emiatt tesztelte, hogy mi történik akkor, ha az orvosok klóros vízzel mosnak kezet, majd csak az után nyúlnak a nőkhöz.
Fél évvel az után, hogy Semmelweis kötelezővé tette a kézmosást, a gyermekágyi láz előfordulása 90 százalékkal csökkent. Ennek ellenére a tudomány eleinte őrültségnek tartotta Semmelweis találmányát.
Semmelweis hiába várta, hogy máshol is bevezetik a találmányát, ezért egyre élesebb hangvételű nyílt leveleket írt arról, hogy hiába talált ki egy pofonegyszerű megoldást, mégis sorra halnak meg az anyák a gyermekágyi láz miatt. Semmelweis végül annyira kikészült, hogy pszichiátriára zárták, ahol idővel meghalt.
(Forrás: divany.hu)
Hozzászólások