A játékelmélet szerepe a mindennapjainkban

John Nash

Hogyan tárgyalunk, amikor kötvényeket adunk el? És hogyan járunk el, amikor árulót fülelünk le? Hogyan pókerezünk, illetve milyen módon egyezünk meg egy állással kapcsolatban? Minden ehhez hasonló szituáció során a szemben álló fél reakciója nagyban befolyásolja eredményeinket - és mégis, fogalmunk sincs, hogy mit gondol. Ezeknek a szituációknak a megoldásában a matematikusok  és a közgazdászok segítségére a játékelmélet volt, amelyet a szakemberek már évtizedek óta dicsérnek.

Amíg a játékelmélet gyökerei egészen Platónig nyúlnak vissza, ez a terület csupán az 1940-es, 1950-es évek környékén, a magyar származású John von Neumann ( a Theory of Games and Economical Behaviour szerzője) és John Nash (életét az Egy csodálatos elme című film dolgozza fel) munkássága révén kapta meg a méltón kijáró figyelmet. Azóta nyolc játékelméleti szakember kapta meg a közgazdaságtani Nobel-díjat.

És hogy hogyan alkalmazható a játékelmélet mindennapjaink során? Az alábbi példák rendkívül színes keresztmetszetét adják annak, hogy hogyan szövi át életünket a játszmázás.

John von Neumann

Veseadományozás
Mi készet arra egy embert, hogy vesedonor legyen? Ahogy arra Alvin Roth közgazdász rámutatott, ez elsősorban a játékelméleti és piacgazdasági kérdés. 2004-be Roth megreformálta a vesedonációs rendszert. A szakember ugyanis olyan módszert alkotott, amely számítógépek által kezelt algoritmus segítségével párosítja a donációban résztvevő egyéneket. Ez a donációs lánc egyébként a népszerű tévésorozat, a Grace Klinika egyik epizódjában is szerepelt. A módszer kidolgozását megelőzően a Reuters hírügynökség szerint mindösszesen 19 vesetranszplantációt hajtottak végre élő donorokon keresztül az Egyesül Államokban. 2011-ben azonban ez a szám 443-ra emelkedett. Összesen mintegy 2000 ember kapott vesét Roth rendszerének köszönhetően. 2012-ben Roth-t és az algoritmust kidolgozó Llody Shapely-t Nobel-díjal tüntették ki azért a teljesítményükért, hogy egy elvont koncepciót hatékonyan ültettek át a való élet gyakorlatába.

A megfelelő iskola kiválasztása
A következő sikertörténet szintén Alvin Roth nevéhez köthető. New York városban számos középiskola található s emiatt a szülők számára problémát okoz, hogyan válasszák ki a legbiztosabban a gyermekük számára legmegfelelőbb intézményt. Roth-nak ismét a játékelmélet volt segítségére abban, hogy a város évi 80 ezer nyolcadikos diákját a számára legmegfelelőbb, 700 középiskola valamelyikéhez társítsa. A Forbes magazin szerint Roth reformja előtt az iskoláztatási rendszer annyira eszement volt, hogy a diákok harmada nem is tanult tovább.

Házastársi stratégiák
Paula Szuchman és Jenny Anderson újságírók az It's Not You. It's The Dishes című könyve azt veti fel, hogy a mindennapos  házasélet ügyes-bajos dolgainak megtárgyalása sokkal inkább emlékeztet egy véres pókerjátszmára sem mint azt sokan gondolnánk. Szuchman egy másik cikkében állítja, hogy a játékelmélet azt írja le, hogyan jutunk döntésre stratégiai szituációkban. Klasszikus példák: a kubai rakétaválság, a büntetőrúgás a fociban, és A sötét lovag első jelenete. Amikor  azon tanakodunk, hogy várjunk-e még egy percet a buszra, vagy inkább induljunk el gyalog, akkor épp egy játékelmélet dilemmával találjuk szembe magunkat. Együttműködjünk vagy ne?  Meg se moccanjunk vagy lendüljünk ellentámadásba? A házaspárok pedig meglepő gyakorisággal szembesülhetnek a kérdéssel, hogy mit is válaszoljanak, amikor "Jó, persze..." vagy netán az "Esélytelen..." kezdetű mondatok hangzanak fel.

Politikai játszmák
A 2012-es év második felének gazdasági patthelyzete jórészt megoldatlan maradt, s késlekedések még nagyobb visszaesést eredményeztek. A The Strange Game Theory of The Sequester című cikkében David Dayen arról elmélkedik, hogy vajon Barack Obama a játékelmélet taktikái szerint jár-e el akkor, amikor további költségvetési megszorításokat alkalmaz. A kényszerű megszorítások hatása egyértelműen azt a reményt táplálj, hogy lehetséges azok kétségbe vonása és visszafordítása, s talán a Kongresszus a kevésbé fájdalmas megoldások felé fordul majd.

Forrás: www.ted.com