A legfontosabb tudnivalók a déjà vu-ról
Az elme egyik legmisztikusabb megnyilvánulása a paramnézia.
Déjà vu, vagy tudományos nevén paramnézia jelenségnek nevezzük, amikor úgy érezzük, mintha egy adott szituáció korábban pontosan úgy megtörtént volna, mint most. Ezt az állapotot többféleképpen szokták magyarázni, de abban minden szakértő egyetért, hogy a déjà vu az elménk legtitokzatosabb megnyilvánulása.
Már az ókoriaknak is volt déja vu élményük: A jelenség elnevezését egy francia filozófus, az eszperantó atyja, Émile Boirac írta le először az 1876-ban megjelent könyvéven. A francia szó arra utal, hogy a déjà vu a látásban jelentkezik, pedig valójában más érzékelés útján is tapasztalható, tehát például ízlelés, hallás is okozhat déjà vu élményt.
A jelenségnek azonban csak a neve volt új 1876-ban, hiszen már az ókori görögök is megtapasztalták. A görög gondolkozók kitartóan próbáltak magyarázatot találni az élményre. Platón arra a következtetésre jutott, hogy minden valaha volt tudás, ami az emberiségé volt, vagy lesz, az már eleve bennünk van, tehát az idő csak illúzió, emiatt nem meglepő, hogy rendszeresen déjà vu-t élünk át.
Az emberiség többsége megtapasztalja, ám kutatni nehéz: Az amerikai tudósok szerint 6-7 évesen jelentkezik először a déjà vu élmény, leggyakrabban pedig 15 és 25 éves kor között éljük át. A kutatók szerint az emberiség minimum 60 százaléka tapasztalja meg a jelenséget, ám hiába a nagy arány, mégis nehéz kutatni a témában.
Ennek oka, hogy a legtöbb déjà vu jelenség csak fél percig tart, ritkán ismétlődik hat hónapnál gyakrabban, ráadásul kiszámíthatatlan, spontán időben érezzük úgy, mintha már átéltük volna az adott helyzetet.
Az okáról csak feltételezések vannak: Kontrollált klinikai vizsgálatokkal lehetetlen feladat a déjà vu vizsgálata, ezért a kutatók magyarázatai csak feltételezések. A legnépszerűbb elképzelés az, hogy az élmény egy olyan illúzió, ami a memória tökéletlenségéből származik, és csak az ismerősség és az újdonság keveréke hívja életre.
Annyit biztosra tudnak a szakértők, hogy az epilepsziások gyakrabban számolnak be déjà vu-ről. A kutatók ebből azt a következtetést vonták le, hogy a halántéklebeny idegsejtjeinek rendellenes működése okozhatja a jelenséget.
Stressz, fáradtság és a zárt tér is előidézheti: Az eddigi vizsgálatokból azt is megtudhatjuk, hogy a déjà vu élmények háromnegyedét zárt térben tapasztalják meg az emberek, sőt, akkor nagyobb az élmény valószínűsége, ha stresszesek, fáradtak vagyunk, vagy esetleg lerészegedtünk.
A déjà vu is lehet krónikus: Nagyon ritkán fordul elő, de az orvostudomány ismer olyan krónikus déjà vu eseteket, amelyben az érintettek akár naponta többször átélik a jelenséget, ez pedig erősen ront a betegek életminőségén.
A krónikus déjà vu élményben szenvedők számára nehéz feladat annak az eldöntése, hogy mi az, ami tényleg megtörtént. Nem tudják például, hogy voltak-e orvosnál, fodrásznál, vagy csak készültek bevásárolni.
A krónikus déjà vu sokszor odavezet, hogy a beteg elszigeteli magát. A bajt tovább súlyosbítja, hogy a betegséget nagyon nehéz kezelni, hiszen a tudomány még rettentő keveset tud a déjà vu-ról.
(Forrás: divany.hu)
Déjà vu, vagy tudományos nevén paramnézia jelenségnek nevezzük, amikor úgy érezzük, mintha egy adott szituáció korábban pontosan úgy megtörtént volna, mint most. Ezt az állapotot többféleképpen szokták magyarázni, de abban minden szakértő egyetért, hogy a déjà vu az elménk legtitokzatosabb megnyilvánulása.Már az ókoriaknak is volt déja vu élményük: A jelenség elnevezését egy francia filozófus, az eszperantó atyja, Émile Boirac írta le először az 1876-ban megjelent könyvéven. A francia szó arra utal, hogy a déjà vu a látásban jelentkezik, pedig valójában más érzékelés útján is tapasztalható, tehát például ízlelés, hallás is okozhat déjà vu élményt.
A jelenségnek azonban csak a neve volt új 1876-ban, hiszen már az ókori görögök is megtapasztalták.
Az emberiség többsége megtapasztalja, ám kutatni nehéz: Az amerikai tudósok szerint 6-7 évesen jelentkezik először a déjà vu élmény, leggyakrabban pedig 15 és 25 éves kor között éljük át. A kutatók szerint az emberiség minimum 60 százaléka tapasztalja meg a jelenséget, ám hiába a nagy arány, mégis nehéz kutatni a témában.
Ennek oka, hogy a legtöbb déjà vu jelenség csak fél percig tart, ritkán ismétlődik hat hónapnál gyakrabban, ráadásul kiszámíthatatlan, spontán időben érezzük úgy, mintha már átéltük volna az adott helyzetet.
Az okáról csak feltételezések vannak: Kontrollált klinikai vizsgálatokkal lehetetlen feladat a déjà vu vizsgálata, ezért a kutatók magyarázatai csak feltételezések. A legnépszerűbb elképzelés az, hogy az élmény egy olyan illúzió, ami a memória tökéletlenségéből származik, és csak az ismerősség és az újdonság keveréke hívja életre.Annyit biztosra tudnak a szakértők, hogy az epilepsziások gyakrabban számolnak be déjà vu-ről. A kutatók ebből azt a következtetést vonták le, hogy a halántéklebeny idegsejtjeinek rendellenes működése okozhatja a jelenséget.
Stressz, fáradtság és a zárt tér is előidézheti: Az eddigi vizsgálatokból azt is megtudhatjuk, hogy a déjà vu élmények háromnegyedét zárt térben tapasztalják meg az emberek, sőt, akkor nagyobb az élmény valószínűsége, ha stresszesek, fáradtak vagyunk, vagy esetleg lerészegedtünk.
A déjà vu is lehet krónikus: Nagyon ritkán fordul elő, de az orvostudomány ismer olyan krónikus déjà vu eseteket, amelyben az érintettek akár naponta többször átélik a jelenséget, ez pedig erősen ront a betegek életminőségén.
A krónikus déjà vu élményben szenvedők számára nehéz feladat annak az eldöntése, hogy mi az, ami tényleg megtörtént. Nem tudják például, hogy voltak-e orvosnál, fodrásznál, vagy csak készültek bevásárolni.
A krónikus déjà vu sokszor odavezet, hogy a beteg elszigeteli magát. A bajt tovább súlyosbítja, hogy a betegséget nagyon nehéz kezelni, hiszen a tudomány még rettentő keveset tud a déjà vu-ról.
(Forrás: divany.hu)
Hozzászólások