A rágózás enyhíti a megfázás tüneteit
Milyen érvek szólnak a rágózás mellett?
Jól tudjuk, hogy hasmenéshez, de akár migrénhez is vezethet, ha állandóan rágózunk, ám ahogy sok más esetben, úgy itt is megfigyelhető, hogy amennyiben mértékletesen fogyasztjuk a cukormentes rágót, akkor akár még jót is tehetünk vele az egészségünknek.
Enyhíti a megfázás tüneteit: A nátha és a megfázás rettenetesen megnehezíti az ember mindennapjait. Ezen a mentolos rágógumival változtathatunk. Igaz, a kínzó tünetek ellen ez a megoldás egy idő után hatástalan lesz, de legalább nem kell komolyabb módszert alkalmaznunk arra, hogy kiduguljon az orrunk.
Javítja a memóriát és a kognitív teljesítményt: Több vizsgálat kimutatta, hogy a rágózás javíthatja az agy vérellátását, aminek következményeként sokat javulhatnak az olyan kognitív funkciók, mint a memória, a reakcióidő, koncentráció.
Andrew Sholey, az ausztrál British Sciences Institute professzora arra jött rá, hogy a rövidtávú memória hatékonysága 35 százalékkal megnőhet, ha rágózunk, ám a túl sok rágózás ennek a hatásnak az ellenkezőjét válthatja ki.
Javítja az emésztést: A rágózás önmagában nem befolyásolja az emésztőrendszer működését, de közvetetten javítja azzal, hogy beindítja a nyáltermelést, elősegíti a könnyebb nyelést, illetve az olyan anyagok termelődését, mint az epe, enzimek, ezek pedig a táplálék lebontását támogatják.
Idegesítő dallamtapadás ellen is hatásos: A kedvenc számunkat is megutálhatjuk, ha egész nap nem tudjuk kiverni a fejünkből. A dallamtapadást az emberek 90 százaléka legalább hetente egyszer tapasztalja, ezért jó hír, hogy van rá megoldás, hiszen lehet, hogy nem ártalmas a jelenség, de felesleges bosszankodást okozhat.
A Readingi Egyetem kutatói kiderítették, hogy a rágózás remek megoldás a dallamtapadás ellen. Ennek megállapításához a kísérlet alanyai fülbemászó zenét hallgattak. Egy részük rágózhatott a zenehallgatás közben, a másik nem.
Legközelebb tehát kapjunk be egy rágót, ha meg akarunk szabadulni a fejünkbe mászó zenétől, ám arra figyeljünk, hogy soha ne nyeljük le a rágót, mert annak negatív hatása lenne a szervezetre.
Épen tartja a fogakat: A rendszeres fogmosással óvhatjuk meg a legjobban a fogaink egészségét, ám erre nem tudunk minden étkezés után sort keríteni. Ebben a helyzetben segít a rágózás, de csak akkor, ha cukormentes változatot tartunk magunknál.
Az Amerikai Fogászati Szövetség (American Dental Association) tanácsa az, hogy érdemes 20 percig rágózni, mert ez védi a fogzománcot, segít a fogszuvasodás megelőzésében, de a plakkok és az ínygyulladás ellen is hatásos.
Csökkenti a stressz és a szorongás mértékét: A pszichológusok évekkel ezelőtt kiderítették, hogy a rágózás remekül oldja a stresszt, mert csökkenti a kortizol szintjét. Amikor legközelebb feszültnek érezzük magunkat, akkor rágózzunk, mert ettől nyugodtabbnak, éberebbnek érezzük majd magunkat, ráadásul megelőzhetjük az olyan káros szokásokat, mint a vészhelyzetben való körömrágás.
Megszünteti a szájszárazságot: A rágózás során akár tízszer több nyál termelődik a szájüregben, ami megelőzi a szájszárasságot, és megszünteti az azzal járó kellemetlen tüneteket.
Enyhíti a gyomorégést: Az evés utáni rágózás a reflux és a gyomorégés más tüneteit is enyhíti, mert a megnőtt nyáltermelés és gyakoribb nyelés csökkenti a nyelőcsőbe jutó sav mennyiségét.
Ezt a brit kutatók bizonyították be, amikor 31, a reflux tüneteit produkáló felnőttet vizsgáltak meg. Az alanyok két alkalommal ettek olyan magas zsírtartalmú ételt, ami segítette a reflux kialakulását.
Ezt követően a kutatók kiválasztottak néhány résztvevőt, akiknek az volt a dolga, hogy az evés után 30 percig rágózzanak. Az eredményekből kiderült, hogy ezeknek az alanyoknak a nyelőcsövében kevesebb volt a savtartalom, mint azokéban, akik nem rágózhattak evés után.
Amennyiben tehát hajlamosak vagyunk a refluxra, akkor étkezés után rágózzunk, ám fontos, hogy éhgyomorra ne fogyasszunk rágót, mert felfúvódást okozhat.
Segít, hogy mértékkel egyen: A rágózás abban nem fog segíteni, hogy egyik pillanatról a másikra lefogyunk, de a sóvárgás ellen jó eszköz. A Louisanai Állami Egyetemen végzett kutatás során kiderült, hogy azok, akik egy átlagos ebédet követő három óra alatt óránként 15 percet rágóztak, kevésbé vágytak a nassolnivaló után, és kisebb valószínűséggel ettek magas kalóriatartalmú ételetek a nap tovább részében, mint azok, akik nem rágóztak.
Segít a függőségek leküzdésében: Ha próbálunk leszokni a dohányzásról, vagy más káros szenvedélyről, akkor érdemes rágózni, mert ez elterelheti a figyelmünket a nikotin és a koffein utáni sóvárgásról.
(Forrás: divany.hu)
Jól tudjuk, hogy hasmenéshez, de akár migrénhez is vezethet, ha állandóan rágózunk, ám ahogy sok más esetben, úgy itt is megfigyelhető, hogy amennyiben mértékletesen fogyasztjuk a cukormentes rágót, akkor akár még jót is tehetünk vele az egészségünknek.Enyhíti a megfázás tüneteit: A nátha és a megfázás rettenetesen megnehezíti az ember mindennapjait. Ezen a mentolos rágógumival változtathatunk. Igaz, a kínzó tünetek ellen ez a megoldás egy idő után hatástalan lesz, de legalább nem kell komolyabb módszert alkalmaznunk arra, hogy kiduguljon az orrunk.
Javítja a memóriát és a kognitív teljesítményt: Több vizsgálat kimutatta, hogy a rágózás javíthatja az agy vérellátását, aminek következményeként sokat javulhatnak az olyan kognitív funkciók, mint a memória, a reakcióidő, koncentráció.
Andrew Sholey, az ausztrál British Sciences Institute professzora arra jött rá, hogy a rövidtávú memória hatékonysága 35 százalékkal megnőhet, ha rágózunk, ám a túl sok rágózás ennek a hatásnak az ellenkezőjét válthatja ki.
Javítja az emésztést: A rágózás önmagában nem befolyásolja az emésztőrendszer működését, de közvetetten javítja azzal, hogy beindítja a nyáltermelést, elősegíti a könnyebb nyelést, illetve az olyan anyagok termelődését, mint az epe, enzimek, ezek pedig a táplálék lebontását támogatják.
Idegesítő dallamtapadás ellen is hatásos: A kedvenc számunkat is megutálhatjuk, ha egész nap nem tudjuk kiverni a fejünkből. A dallamtapadást az emberek 90 százaléka legalább hetente egyszer tapasztalja, ezért jó hír, hogy van rá megoldás, hiszen lehet, hogy nem ártalmas a jelenség, de felesleges bosszankodást okozhat.A Readingi Egyetem kutatói kiderítették, hogy a rágózás remek megoldás a dallamtapadás ellen. Ennek megállapításához a kísérlet alanyai fülbemászó zenét hallgattak. Egy részük rágózhatott a zenehallgatás közben, a másik nem.
Legközelebb tehát kapjunk be egy rágót, ha meg akarunk szabadulni a fejünkbe mászó zenétől, ám arra figyeljünk, hogy soha ne nyeljük le a rágót, mert annak negatív hatása lenne a szervezetre.
Épen tartja a fogakat: A rendszeres fogmosással óvhatjuk meg a legjobban a fogaink egészségét, ám erre nem tudunk minden étkezés után sort keríteni. Ebben a helyzetben segít a rágózás, de csak akkor, ha cukormentes változatot tartunk magunknál.
Az Amerikai Fogászati Szövetség (American Dental Association) tanácsa az, hogy érdemes 20 percig rágózni, mert ez védi a fogzománcot, segít a fogszuvasodás megelőzésében, de a plakkok és az ínygyulladás ellen is hatásos.
Csökkenti a stressz és a szorongás mértékét: A pszichológusok évekkel ezelőtt kiderítették, hogy a rágózás remekül oldja a stresszt, mert csökkenti a kortizol szintjét. Amikor legközelebb feszültnek érezzük magunkat, akkor rágózzunk, mert ettől nyugodtabbnak, éberebbnek érezzük majd magunkat, ráadásul megelőzhetjük az olyan káros szokásokat, mint a vészhelyzetben való körömrágás.
Megszünteti a szájszárazságot: A rágózás során akár tízszer több nyál termelődik a szájüregben, ami megelőzi a szájszárasságot, és megszünteti az azzal járó kellemetlen tüneteket.
Enyhíti a gyomorégést: Az evés utáni rágózás a reflux és a gyomorégés más tüneteit is enyhíti, mert a megnőtt nyáltermelés és gyakoribb nyelés csökkenti a nyelőcsőbe jutó sav mennyiségét.Ezt a brit kutatók bizonyították be, amikor 31, a reflux tüneteit produkáló felnőttet vizsgáltak meg. Az alanyok két alkalommal ettek olyan magas zsírtartalmú ételt, ami segítette a reflux kialakulását.
Ezt követően a kutatók kiválasztottak néhány résztvevőt, akiknek az volt a dolga, hogy az evés után 30 percig rágózzanak. Az eredményekből kiderült, hogy ezeknek az alanyoknak a nyelőcsövében kevesebb volt a savtartalom, mint azokéban, akik nem rágózhattak evés után.
Amennyiben tehát hajlamosak vagyunk a refluxra, akkor étkezés után rágózzunk, ám fontos, hogy éhgyomorra ne fogyasszunk rágót, mert felfúvódást okozhat.
Segít, hogy mértékkel egyen: A rágózás abban nem fog segíteni, hogy egyik pillanatról a másikra lefogyunk, de a sóvárgás ellen jó eszköz. A Louisanai Állami Egyetemen végzett kutatás során kiderült, hogy azok, akik egy átlagos ebédet követő három óra alatt óránként 15 percet rágóztak, kevésbé vágytak a nassolnivaló után, és kisebb valószínűséggel ettek magas kalóriatartalmú ételetek a nap tovább részében, mint azok, akik nem rágóztak.
Segít a függőségek leküzdésében: Ha próbálunk leszokni a dohányzásról, vagy más káros szenvedélyről, akkor érdemes rágózni, mert ez elterelheti a figyelmünket a nikotin és a koffein utáni sóvárgásról.
(Forrás: divany.hu)
Hozzászólások