Ami a pályakezdőkből hiányzik
A fiatalok inkább küldenek egy gyors üzenetet, mintsem néhány métert sétáljanak a kollégájukig. Órákat töltenek SMS-sek írásával, játékkal az okostelefonon, de a telefonálást időpocsékolásnak tartják. A kapcsolataik inkább az internetes csevegés felé hajlik. Még a diákok klubja is inkább "találkozik" egymással online, mint személyesen.
A 80-as, 90-es években születettek túlságosan az online kommunikációra hagyatkoznak és egyszerűen kihagyják a valódi kommunikációt és nem tanulják meg a kulturált személyes kommunikációt. Nem tudnak odaadóan figyelni a másik emberre és nem tudják értelmezni a testbeszédet sem.
Ennek eredményeképp a munkáltatók úgy találják, hogy fiatal beosztottaik furcsán viselkednek, ha csapatban kell együttműködniük, kollégáikkal, ügyfeleikkel nem tudnak megfelelő kapcsolatot kialakítani.
A beszéd és az írás alapvető készség minden alkalmazottnak, különös tekintettel a társas kapcsolatokra.
Egy üzleti életre felkészítő egyetemi képzés tananyaga beiktatta az "Üzleti kommunikációt" és a tanórákon is felkészítik a hallgatókat minden szakon a kommunikációs gyakorlatokra.
Más főiskolák és egyetemek is észlelték a jelenséget, és ezt a generációt megpróbálják magabiztos kommunikációs képességekkel felvértezni. Külön tanítják a vezetési stílust.
A munkáltatók jelezték, hogy nem akarnak olyan embereket alkalmazni, akik nem képesek rendesen beszélni.
A gazdasági válságot követő recesszió miatt sok cégnél vissza kellett venni a fejlesztő, továbbképző programokból, így még fontosabb lett, hogy az oktatásból kikerülő fiatalok azonnal tudjanak helyesen kommunikálni, amikor elkezdenek dolgozni.
Ideális esetben az iskolák többféle óra keretében tanítják a kommunikációt, fejlesztik a kommunikációs készségeket a pénzügyektől kezdve az üzemtanig, s nem csak a kifejezetten kommunikációs órákon. Ezt a gyakorlatot - még - kevés egyetem követi.
A tanítási gyakorlatok között szerepel videó tréning, beszédtechnika és testbeszéd. A gyakorlatban tanulják, mi a különbség egy Skype, egy videokonferencia és egy személyes találkozó kommunikációs szóbeli és nonverbális technikái között.
A kommunikációs óráknak meglepően nagy sikerük van a hallgatók körében.
Az alapképzésben tanulóknak több segítségre van szükségük a kommunikációs órákon, mint a mesterképzésben vagy posztgraduális képzésben résztvevőknek.
A leggyakoribb probléma, hogy a hallgatók nem tudják kifejezni magukat, ha nemleges válasszal vagy elutasítással találkoznak. Nem tudják érdekeiket kulturált módon érvényesíteni.
Ennek lehet oka önbizalom probléma, például túlzott önbizalom is.
A korosztályra jellemző a túlzottan közvetlen stílus. Annyira megszokták az SMS-sek, internetes hozzászólások rövid, informális stílusát, hogy gondot jelent nekik, hogyan kommunikáljanak főnökeikkel. Olyan emberekkel is ezen a hangon kommunikáltak az interneten, akiket alig ismertek.
Fontos megtanulni, hogy a hallgatóság, azaz a másik kommunikációs fél milyen, mik az igényei.
Az újonnan bevezetett kommunikációs programnak viszont már látszanak az első eredményei a munkaadók szerint.
www.bbc.com
A 80-as, 90-es években születettek túlságosan az online kommunikációra hagyatkoznak és egyszerűen kihagyják a valódi kommunikációt és nem tanulják meg a kulturált személyes kommunikációt. Nem tudnak odaadóan figyelni a másik emberre és nem tudják értelmezni a testbeszédet sem.Ennek eredményeképp a munkáltatók úgy találják, hogy fiatal beosztottaik furcsán viselkednek, ha csapatban kell együttműködniük, kollégáikkal, ügyfeleikkel nem tudnak megfelelő kapcsolatot kialakítani.
A beszéd és az írás alapvető készség minden alkalmazottnak, különös tekintettel a társas kapcsolatokra.
Egy üzleti életre felkészítő egyetemi képzés tananyaga beiktatta az "Üzleti kommunikációt" és a tanórákon is felkészítik a hallgatókat minden szakon a kommunikációs gyakorlatokra.
Más főiskolák és egyetemek is észlelték a jelenséget, és ezt a generációt megpróbálják magabiztos kommunikációs képességekkel felvértezni. Külön tanítják a vezetési stílust.
A munkáltatók jelezték, hogy nem akarnak olyan embereket alkalmazni, akik nem képesek rendesen beszélni.
A gazdasági válságot követő recesszió miatt sok cégnél vissza kellett venni a fejlesztő, továbbképző programokból, így még fontosabb lett, hogy az oktatásból kikerülő fiatalok azonnal tudjanak helyesen kommunikálni, amikor elkezdenek dolgozni.
Ideális esetben az iskolák többféle óra keretében tanítják a kommunikációt, fejlesztik a kommunikációs készségeket a pénzügyektől kezdve az üzemtanig, s nem csak a kifejezetten kommunikációs órákon. Ezt a gyakorlatot - még - kevés egyetem követi.
A tanítási gyakorlatok között szerepel videó tréning, beszédtechnika és testbeszéd. A gyakorlatban tanulják, mi a különbség egy Skype, egy videokonferencia és egy személyes találkozó kommunikációs szóbeli és nonverbális technikái között.
A kommunikációs óráknak meglepően nagy sikerük van a hallgatók körében.
Az alapképzésben tanulóknak több segítségre van szükségük a kommunikációs órákon, mint a mesterképzésben vagy posztgraduális képzésben résztvevőknek.
A leggyakoribb probléma, hogy a hallgatók nem tudják kifejezni magukat, ha nemleges válasszal vagy elutasítással találkoznak. Nem tudják érdekeiket kulturált módon érvényesíteni.
Ennek lehet oka önbizalom probléma, például túlzott önbizalom is.
A korosztályra jellemző a túlzottan közvetlen stílus. Annyira megszokták az SMS-sek, internetes hozzászólások rövid, informális stílusát, hogy gondot jelent nekik, hogyan kommunikáljanak főnökeikkel. Olyan emberekkel is ezen a hangon kommunikáltak az interneten, akiket alig ismertek.
Fontos megtanulni, hogy a hallgatóság, azaz a másik kommunikációs fél milyen, mik az igényei.
Az újonnan bevezetett kommunikációs programnak viszont már látszanak az első eredményei a munkaadók szerint.
www.bbc.com
Hozzászólások