Az éhség és az ingerültség kapcsolata
Nem véletlen, ha idegesen reagálunk, amikor korog a gyomrunk.
A hunger (éhség) és az anger (düh, harag) szavak összevonásából kapta a „hunger” elnevezést az a jelenség, amivel az éhség miatti idegességet jellemzik a tudósok, akik rájöttek, hogy egyáltalán nem a véletlen műve, hogy néhány ember goromba, ha korog a hasa.
Az éhséggel járó feszültség oka az, hogy a szervezetünknek szüksége van a szénhidrátokra, fehérjékre, zsírokra, mert ezt cukorrá, aminosavakká alakítja át. Ezeket a tápanyagokat a vér elszállítja a szervekhez, amelyek felhasználják, nekünk pedig lesz energiánk.
Amanda Salis, a Sydney Egyetem professzora elmondta, hogy az utolsó étkezés után, ahogy telik az idő, úgy fogy a tápanyag mennyisége, amivel a vércukorszint is esik, az agyunk pedig ezt életveszélyes állapotnak érzékeli, ugyanis a többi szervünkkel és szövetünkkel ellentétben, az agynak szüksége van glükózra ahhoz, hogy megfelelően működjön.
Valószínűleg mind észrevettük, hogy a legegyszerűbb szellemi feladatot sem tudjuk megfelelően elvégezni, ha éhesek vagyunk.
Az éhség ingerültséget is okozhat. A hirtelen támadt feszültséget próbáljuk kordában tartani, ám ez csak egy darabig sikerül. Lehet, hogy a munkahelyünkön még sikerül annyi energiát összegyűjtenünk, hogy ne egy fontos munkatárson töltsük ki a mérgünket, de ez odavezet, hogy később a hozzánk legközelebb álló embereken, a párunkon, barátainkon vezetjük le a feszültséget.
Éhség esetén az ellenreguláció miatt is lehetünk idegesek. Amikor leesik a vércukorszint, akkor az agy parancsokat küld a szerveknek, hogy szabadítsák fel a különböző hormonokat, amivel szintetizálják a vércukorszintet.
A négy legfőbb ellenregulációs hormon közé tartózik az agyalapi mirigyben található növekedési hormon, a hasnyálmirigy által termelt glukagon, a mellékvesékből származó adrenalin és kortizol.
Az adrenalint és a kortizolt stresszhormonként is ismerjük. Ezek nemcsak fizikai stressz, hanem mindenféle vészhelyzet esetén is a véráramba kerülnek. Ha pánikba esünk, akkor a testünk elsődleges feladata a megküzdési kapacitások elindítása. Ebben a szituációban adrenalin kezd áramlani a szervezetünkben, ami frusztráció, robbanás előtti állapotként érzékelünk.
Az éhség és a harag egyébként közös gének által irányított állapotok. Az egyik ilyen génünk a természetes Y-neuropeptid vegyület, ami akkor szabadul fel, ha éhesek vagyunk. Ez hat a különböző agyi receptorokra, ami falásrohamot idézhet elő. Az Y-neuropeptid és az Y-receptor az éhség mellett a dühöt és agressziót is szabályozza.
Az éhséghez, feszültséghez tehát sok mindennek köze van, de a „hanger” minden kétséget kizáróan a szervezet túlélési mechanizmusa. Nem is kell ahhoz tudósnak lenni, hogy megértsük, hogy ez miért van. Elég csak arra gondolnunk, hogy mi lenne, ha az éhező élőlények csak úgy félreállnának, és hagyják, hogy valami más egye meg előlük a táplálékot.
A fizikai faktorokon kívül több pszichoszociális tényező is közrejátszik a frusztráció kialakulásában. Például a kultúra is meghatározza, hogy a verbális agressziót közvetlenül vagy közvetetten fejezzük ki, de a személyiség is meghatározza, hogy éhesen mennyire vagyunk kritikusak másokkal szemben.
Jó hír, hogy a „hanger” jelenségbe nem kell beletörődnünk, mert nagyon egyszerűen megelőzhetjük, hiszen csak ennünk kell pár falatot még az előtt, hogy farkaséhség törne ránk. Lehetőleg kerüljük az instant megoldásokat, tehát a gyorsételeket, a csokoládét, mert ezektől csak gyorsan megugrik a vércukorszint, majd ugyanilyen gyorsan lezuhan.
A cél érdekében fogyasszunk természetes eredetű tápanyagokban gazdag, tartós teltségérzetet adó ételeket. A koplalást mindenféleképpen felejtsük el még akkor is, ha minden csodát ígérő diétát találtunk, mert ezzel csak tönkretesszük a szervezetet!
Végezetül a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett, kerüljük az üres hassal történő vitákat! A nehéz helyzeteket se próbáljuk meg éhesen megoldani, mert annak csak kudarc lesz a vége. A nézeteltéréseket közös evés alatt, vagy azt követően beszéljük meg az érintett féllel!
(Forrás: divany.hu)
A hunger (éhség) és az anger (düh, harag) szavak összevonásából kapta a „hunger” elnevezést az a jelenség, amivel az éhség miatti idegességet jellemzik a tudósok, akik rájöttek, hogy egyáltalán nem a véletlen műve, hogy néhány ember goromba, ha korog a hasa.Az éhséggel járó feszültség oka az, hogy a szervezetünknek szüksége van a szénhidrátokra, fehérjékre, zsírokra, mert ezt cukorrá, aminosavakká alakítja át. Ezeket a tápanyagokat a vér elszállítja a szervekhez, amelyek felhasználják, nekünk pedig lesz energiánk.
Amanda Salis, a Sydney Egyetem professzora elmondta, hogy az utolsó étkezés után, ahogy telik az idő, úgy fogy a tápanyag mennyisége, amivel a vércukorszint is esik, az agyunk pedig ezt életveszélyes állapotnak érzékeli, ugyanis a többi szervünkkel és szövetünkkel ellentétben, az agynak szüksége van glükózra ahhoz, hogy megfelelően működjön.
Valószínűleg mind észrevettük, hogy a legegyszerűbb szellemi feladatot sem tudjuk megfelelően elvégezni, ha éhesek vagyunk.
Ha leesik a vércukorszintünk, akkor nehezen koncentrálunk, szokatlan hibákat vétünk, de a beszédünk is zavarossá válhat.
Az éhség ingerültséget is okozhat. A hirtelen támadt feszültséget próbáljuk kordában tartani, ám ez csak egy darabig sikerül. Lehet, hogy a munkahelyünkön még sikerül annyi energiát összegyűjtenünk, hogy ne egy fontos munkatárson töltsük ki a mérgünket, de ez odavezet, hogy később a hozzánk legközelebb álló embereken, a párunkon, barátainkon vezetjük le a feszültséget.
Éhség esetén az ellenreguláció miatt is lehetünk idegesek. Amikor leesik a vércukorszint, akkor az agy parancsokat küld a szerveknek, hogy szabadítsák fel a különböző hormonokat, amivel szintetizálják a vércukorszintet.
A négy legfőbb ellenregulációs hormon közé tartózik az agyalapi mirigyben található növekedési hormon, a hasnyálmirigy által termelt glukagon, a mellékvesékből származó adrenalin és kortizol.
Az adrenalint és a kortizolt stresszhormonként is ismerjük. Ezek nemcsak fizikai stressz, hanem mindenféle vészhelyzet esetén is a véráramba kerülnek. Ha pánikba esünk, akkor a testünk elsődleges feladata a megküzdési kapacitások elindítása. Ebben a szituációban adrenalin kezd áramlani a szervezetünkben, ami frusztráció, robbanás előtti állapotként érzékelünk.Az éhség és a harag egyébként közös gének által irányított állapotok. Az egyik ilyen génünk a természetes Y-neuropeptid vegyület, ami akkor szabadul fel, ha éhesek vagyunk. Ez hat a különböző agyi receptorokra, ami falásrohamot idézhet elő. Az Y-neuropeptid és az Y-receptor az éhség mellett a dühöt és agressziót is szabályozza.
Az éhséghez, feszültséghez tehát sok mindennek köze van, de a „hanger” minden kétséget kizáróan a szervezet túlélési mechanizmusa. Nem is kell ahhoz tudósnak lenni, hogy megértsük, hogy ez miért van. Elég csak arra gondolnunk, hogy mi lenne, ha az éhező élőlények csak úgy félreállnának, és hagyják, hogy valami más egye meg előlük a táplálékot.
A fizikai faktorokon kívül több pszichoszociális tényező is közrejátszik a frusztráció kialakulásában. Például a kultúra is meghatározza, hogy a verbális agressziót közvetlenül vagy közvetetten fejezzük ki, de a személyiség is meghatározza, hogy éhesen mennyire vagyunk kritikusak másokkal szemben.
Jó hír, hogy a „hanger” jelenségbe nem kell beletörődnünk, mert nagyon egyszerűen megelőzhetjük, hiszen csak ennünk kell pár falatot még az előtt, hogy farkaséhség törne ránk. Lehetőleg kerüljük az instant megoldásokat, tehát a gyorsételeket, a csokoládét, mert ezektől csak gyorsan megugrik a vércukorszint, majd ugyanilyen gyorsan lezuhan.
A cél érdekében fogyasszunk természetes eredetű tápanyagokban gazdag, tartós teltségérzetet adó ételeket. A koplalást mindenféleképpen felejtsük el még akkor is, ha minden csodát ígérő diétát találtunk, mert ezzel csak tönkretesszük a szervezetet!
Végezetül a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett, kerüljük az üres hassal történő vitákat! A nehéz helyzeteket se próbáljuk meg éhesen megoldani, mert annak csak kudarc lesz a vége. A nézeteltéréseket közös evés alatt, vagy azt követően beszéljük meg az érintett féllel!
(Forrás: divany.hu)
Hozzászólások