Az új kor szele: befolyásos sztárszakácsok

Az utóbbi évek egyik legnagyobb médiasikere a gasztronómia beemelése közbeszédbe. Televíziós csatornák versengenek az immár szupersztárokká avanzsált séfek és szakácsok kegyeiért s ugyanezek a mesteremberek bestseller könyvek tucatjait jegyzik szerzőként is. A különböző valóságshow-k és a főzős műsorok a popkultúra részévé váltak s tömegmédiában való jelenlétüknek köszönhetően ezek a séfek hallatlan mértékű hírnévnek örvendenek.

Tény, hogy a figyelem középpontjában ezeknek a szakembereknek lehetősége van felhívni az emberek figyelmét a tudatos életmódra, ezen belül is az egészséges táplálkozásra az "az vagy, ami megeszel" elvből kiindulva. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy miért is foglalkoznak az emberek ennyit a séfekkel? Pláne, ha belegondolunk abba, hogy annak a szintnek, amelyet ők képviselnek a gasztronómia területén vajmi kevés köze van az átlagember hétköznapi konyhai tevékenységéhez.

A séfek olyan celebekké váltak, mint a 90-es évek szupermodelljei, s mára már nem is olyan nehéz párhuzamot vonni a két szakma világa között: az étel, a divathoz hasonlóan, rendkívül stílusosan fényképezetten s némiképp fetisizált környezetben jelenik meg a vonzó magazinok oldalain. Ugyanakkor a hasonlóság még inkább szembetűnő, ha a haut couture-t és a csúcsgasztronómiát állítjuk egymás mellé: mindketten a fényűzésből születtek s mindkettőnek arra a szűk közönségrétegre van szüksége a túléléshez, akik tehetős mecénások közül kerülnek ki.

Ugyanakkor az élet kérdése nagyobb súllyal kerül a latba, ha arra gondolunk, hogy nemcsak kultúránk  identitásunk egyik alapvető részét képezi, hanem egyre inkább a politikában is szerepet játszik. Az az elgondolás, hogy egyes ételeknek nagyobb becsben tartunk, mint másokat, egy meglehetősen sikamlós téma alapját képezik.

A csúcsgasztronómia ugyanakkor napjaink egyik vitatott kérdése: csakúgy, mint bármilyen absztrakt esztétikai tevékenység, speciális képességeket és nyitott gondolkodásmódot követel meg művelőitől, vagyis mindenképpen intellektuális kihívást jelent. A séfek mindazonáltal befolyásos emberek. Amíg az elmúlt négy évben a luxuscikkek fogyasztása világszerte csökkent, az éttermek virágzásnak indultak. A fogyasztók nagyobb eséllyel költenek élményre, sem mint anyagi termékekre.

A sztárséfek, ha nem is feltétlenül direkt módon, de befolyásolják azt, hogy az emberek tudatosabb döntéseket hozzanak. Ezenkívül megváltoztathatják az arról alkotott elképzeléseket, hogy mit tekintünk elfogadottnak étkezési kultúránkat illetően, valamint olyan új lehetőségeket kínálnak, amelyekre talán korábban nem is gondoltunk.

Nyilvánvaló, hogy nem lehet minden séf meggyőződéses aktivista s hogy ezek a változások nem söpörnek végig tornádó módjára a földkerekségen, annyi azonban bizonyos, hogy ezek után talán jobban megnézzük mi kerül a tányérunkra.

Forrás: www.cnn.com