Emberre veszélyes betegségeket terjesztő állatok

Mit kaphatunk el a haszon- és vadállatoktól?Ahogy az embereknek, úgy az állatoknak is megvannak a maguk betegségei. Előfordulnak azonban olyan baktériumok, vírusok, amelyek az állatról átterjedhetnek az emberre. A szaknyelv ezt nevezi zoonózisnak.

Azt minden kedvenc tartó tudja, hogy miért fontos a kutyák és macskák rendszeres féregtelenítése és oltása, de az is köztudott, hogy milyen veszélyeket rejtenek a kullancsok és a szúnyogok, ám arról már ritkábban esik szó, hogy milyen baktériumokat, vírusokat terjeszthetnek a haszon- és vadállatok.

Tobzoska: 2019 decemberének végén azonosították a jelenlegi koronavírus kórokozóját, a SARS-CoV-2-t a vuhani piacon. Eleinte azt feltételezték, hogy azok fertőződtek meg, akik denevért ettek, de kiderült, hogy volt egy köztes állat, a nagy karmú, pikkelyekkel borított tobzoska.

Az európai emberek számára nem a tányéron, hanem legfeljebb az állatkertben érdekes a rovarokkal táplálkozó tobzoska. Ezzel szemben Kínában gyógyhatást tulajdonítanak a pikkelyeinek, a húsát elfogyasztják, ráadásul a vadászata hivatalosan tilos, ezért státusszimbólumnak is számít.

A tobzoska erősen veszélyeztetett, és valószínű, hogy az unokáinak csak könyvekben láthatják, ha az orvvadászok nem állnak le a vadászatukkal. Habár az elmúlt hónapok alaposan tönkretették a tobzoska hírnevét, mégis egy olyan fajról van szó, ami kicsit sem veszélyesebb a többi állatnál, emberre nem támad, és ha Kínában nem lenne ínyencség, akkor az új koronavírus sem bénította volna meg a világot.

Legelő állatok: A szarvasmarhák szivacsos agyvelősorvadásáról, a kergemarhakórról mindenki hallott már, de arról kevesen tudnak, hogy a juhok és a kecskék is szenvedhetnek ilyen betegségben, ezért a tejüket és a húsukat sem szabad megfelelő hőkezelés nélkül fogyasztani.

Szintén a szarvasmarha terjeszti a brucellózist, ami rosszabb esetben vetélést, influenza- vagy vérmérgezésre utaló tüneteket okozhat az embereknél. A betegséget fertőzött tej, hús és egyéb marhatestnedvek terjeszthetik.

A szarvasmarhák lépfenét is terjeszthetnek. A Bacillus anthracis elnevezésű baktérium akkor kerülhet az ember szervezetébe, ha beteg állattal érintkezik. Mindezért fontos, hogy az, aki legelő állatokkal került kapcsolatba, alaposan mosson kezet, de a fertőzött hús elkerülése is rendkívül fontos, ahogy az alapos sütés-főzés és a tej felforralása is kötelező!

Denevérek: A denevérek rendkívül fontosak az élővilágban, például szerepük van a növények beporzásában, rengeteg rágcsálót elfogyasztanak és szétszórják a gyümölcsök magjait. Ráadásul denevérből is sokféle van az aprótól a nagyig, a csak gyümölcsökön élő ragadozóig.

A denevéreket sokan utálják, mert szőrösek, ijesztően csapkodnak a szárnyukkal, belegabalyodnak az ember hajába, vagy azért, mert vérszívók, ami egyébként csak három fajra jellemző, de azok Magyarországtól messze, Közép- és Dél-Amerikában élnek.

A denevérek megítélésén továbbrontott, hogy néhány fajról kiderült, hogy hordozza és terjeszti a koronavírust. Ennél is rosszabb hír, hogy a speciális immunrendszerük lehetővé teszi, hogy tünetmentesen hordozzák az ebola, a Nipah-vírus, a SARS és a Covid-19 kórokozóját, hazánkban pedig még veszettséget is terjeszthetnek, ezért nem meglepő, ha sokan azt kívánják, hogy soha többé ne lássanak denevéreket.

Bántani azonban tilos őket, hiszen amellett, hogy igen hasznos munkát végeznek, még több fajuk védett is. Magyarországon a leggyakrabban a közönséges denevérek és a rőt koraidenevérek fordulnak elő.

Ahogy a legtöbb denevér, úgy ezek, a csak rovarokkal táplálkozó, fajok is próbálják messzire elkerülni az embereket. Abban az esetben, ha valaki mégis talál egy elhullott denevért az udvarán, akkor kizárólag kesztyűben szabad hozzányúlnia, valamint állatorvos tanácsát kell kérnie a tetem megsemmisítésével kapcsolatban.

A sérült állatot tilos piszkálni, ezt a gyerekeknek is meg kell tanítani. Ha egy példány a lakásba keveredik, akkor nyitott ablak mellett hagyni kell távozni, ugyanis ha nem üldözik, akkor nem fog harapni, se maradni.Patkányok: A harapásukkal, a karmolásukkal, az ürülékükkel, a bolhákkal és az atkájukkal adhatnak át fertőzéseket az embereknek. A patkányok veszélyességét jól mutatja a pestis, ami 75 millió ember halálát okozta, és csak 1894-re sikerült megállítani.

De nem a Yersinia pestis nevű baktérium az egyetlen, amit a patkányok terjesztenek, ugyanis a patkányharapási láz, a hantavírus, a szalmonellafertőzés, a tularémia, a trichinellózis, a leptospirózis, a vérzéses láz, a veszettség és a Murin tífusz is olyan betegség, amelyet a rágcsálók terjeszthetnek.

Az egész világon előforduló fertőzés tünetei enyhék, de ugyancsak a patkányok és az egerek terjesztik a limfocitás choriomeningitist (a fertőző agyhártyagyulladás egyik altípusa), ami rosszabb betegség, de általában abból is szépen ki lehet gyógyulni.

Mindezek után egyértelmű, hogy miért olyan fontos az egerek és a patkányok irtása, valamint a fertőző tetemek megsemmisítése. Az elpusztult rágcsálókat soha nem szabad puszta kézzel megfogni, a sérült példányokat pedig békén kell hagyni!

Az egerek és patkányok ellen csapdákkal, szúnyoghálókkal, lehajtott vécédeszkával és macskatartással lehet védekezni. Azt, hogy patkány vagy egér van a házban, vizelet szag, ürülék és megrágott élelmiszer árulhatja el.

Cibetmacska: Nem a jelenlegi az első koronavírus, amivel az egész világ foglalkozik, ugyanis 2003-ban már volt egy, a SARS, aminek genetikai kódja 80%-ban azonos a jelenlegi Covid-19-ével. A SARS elképesztő pánikot keltett, amikor márciusban a denevérektől a cibetmacskára, majd onnan az emberre terjedt. A SARS nem lett világjárvány, hivatalosan pedig 774 halálos áldozatnál megállt.

Ahogy a jelenlegi koronavírus, úgy a SARS is Kínából indult ki, ezért joggal merül fel a kérdés, hogy mi van Kínában, ami miatt gyakori a zoonózis? A válasz egyszerű: vadállatpiac.

Ahogy a neve is elárulja, ezeken a piacokon különféle, összefogdosott vadállatokat kínálnak eladásra, élve vagy halva. Vannak ott denevérek, madarak, hüllők, halak, kétéltűek, rovarok, farkaskölykök, tevék, de cibetmacskák is.

A vadállatpiacokon a legalapvetőbb higiéniai szabályokat sem tartják be, ezért minden állat szabadon mozoghat, rohangálhat, az ürülék és a vér arra folyik, amelyre akar, az állatokat pedig fajra való tekintet nélkül halmozzák egymásra.

Sok árus helyben öli és nyúzza meg az állatokat, amelyek közül tulajdonképpen mindegyik érintkezik kosszal, kórokozókkal. Ezért történhetett meg az, hogy egy denevérről a vírus átkerült egy éhes cibetmacskára, majd egy kis mutálódás után a cibetmacskát elfogyasztó kínaira.

Az adott piacon végzett vizsgálatok során kiderült, hogy a környéken élő összes cibetmacskában jelen van a SARS vírus. A vadonélő példányok nem fertőződtek meg. A beteg állatokat megölték. Kínában azonban nemcsak a SARS miatt rossz a cibetmacskák sorsa, ugyanis vadásszák őket a cibetért, vagyis a végbélnyílás környékén termelt illatanyagért, amit parfümökben használnak, a húsáért és a prémjéért.

A macskákkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy nemcsak átadhatják a betegséget, hanem el is kaphatják az emberektől. Ez történt 2020-ban egy belga macskával, aki a koronavírusos gazdájától kapta el a betegséget, és szenvedett emiatt nehézlégzéstől, valamint emésztőrendszeri problémáktól.

A történtek után a kutatók vizsgálni kezdték a jelenséget, amivel kapcsolatban arra jutottak, hogy minimális az esélye annak, hogy a házból kijáró macskától kapja el a gazdi a Covid-19 vírust. Annak sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy a macska kapja el az embertől.Madarak: Napjainkban sokat emlegetik az 1918-as nagy influenzajárványt, vagyis a spanyolnáthát, ami 50 millió ember halálát okozta világszerte. A kórokozó az Influenza-A vírus volt, ilyen nagy pusztítást pedig azért okozhatott, mert a világháború miatt sokan éheztek, legyengültek.

A pestis után ez volt a második legnagyobb, legpusztítóbb világjárvány, ami után a kutatók évekig próbálták kideríteni, hogy honnan indulhatott spanyolnátha, ami esetében nincs kizárva, hogy köze lehet hozzá a madaraknak, ahogy egy másik influenzajárvány, a madárinfluenza kirobbanásához is volt.

Ennek a feltételezésnek az alapja az, hogy a spanyolnátha vírusa és a madárinfluenza vírusa annyira hasonló, hogy csak két aminosav különbség van köztük. Ugyanakkor a madárinfluenza sokkal kisebb valószínűséggel terjed madárról emberre és emberről emberre.

A madárinfluenza legveszélyesebb változata az 1997-ben felfedezett H5N1-vírustörzs, amit akkoriban a WHO lehetséges világjárvány forrásnak nevezett.

Sertés: 2009-ben keltett hatalmas pánikot a H1N1-vírus, ami ellen ma már létezik védőoltás, de előtte hivatalosan is komoly járvánnyá fajult. Ezt a vírust nem kizárólag madarak terjesztették, ugyanis eredetileg egy mexikói sertéstelepről indult ki az észak-amerikai és az eurázsiai sertésállományok találkozása után.

Meg kell azonban jegyezni, hogy nem az H1N1-vírus az egyetlen, amit a sertések terjesztenek, ugyanis tőlük származik a disznópásztor-betegségnek is nevezett leptospirózis, ami baktériumokon keresztül terjed más állatokra és emberre vizelet, fertőzött édesvíz, föld, táp vagy élelmiszer útján.

A betegség csak tíz százalékban válik életveszélyessé, viszont már létezik ellene védőoltást, amit az átlagembernél veszélyeztetettebbek (például állatgondozók, vadászok, állatorvosok) kérhetnek az orvosuktól. Hazánkban évente 30-40 megbetegedést regisztrálnak.

Szintén a sertések által terjesztett betegség a hepatitis E, avagy a HEV. Ez a vírus a nem megfelelően hőkezelt, fertőzött sertéshússal vagy az állatok gondozása közben ürülékkel kerülhet az emberi szervezetbe. A betegség felnőttek és gyerekek esetében is tünetmentes, viszont a terhes nőkre veszélyt jelent, a szövődménye pedig májgyulladás lehet.

Annak ellenére, hogy az egész világon húszmillió fertőzöttet tartanak számon, védőoltást mégis csak Kínában fejlesztettek ki a betegség ellen. A fertőzésveszély minimalizálható, ha az emberek megbízható helyen vásárolnak húst, valamint odafigyelnek az alapos hőkezelésre.

Teve: A koronavírusokhoz tartozik a közel-keleti légúti szindrómát okozó MERS-CoV, amit 2012-ben fedeztek fel Szaúd-Arábiában és környékén. Azért ott, mert a világjárvánnyá nem fajuló vírus gazdaállata és hordozója az egypúpú teve.

A MERS-CoV könnyen terjed tevéről tevére, illetve tevéről állatra. A teve azonban túl értékes állat ahhoz, hogy csak úgy leöljék, ezért nagy az esélye annak, hogy a MERS-fertőzés soha nem fog eltűnni, emiatt nagyon óvatosnak kell lennie annak, aki Szaúd-Arábiában, vagy annak környékén tartózkodik.

(Forrás: divany.hu)