Küzd le a pánikot!
A pánikbetegséget diagnosztizálni kell, hogy biztosak legyünk benne, de olyan árulkodó jelei vannak, amelyek laikus személyek számára is egyértelműek lehetnek. De mik ezek és mit lehet tenni?
A pánikbetegség a pánikrohamról ismert, ezt egyénenként változó élethelyzetekre való reakció. Számtalan dolog előidézheti, fóbiák, betegségtől való félelem, kimerültség, stresszes életmód vagy traumatikus élmények átélése.
Milyen a pánikroham?
Általában a tünetek megegyezőek, néhány extra panasszal viszont kiegészülhetnek. Amit a beteg észlel az heves szívdobogás, gombóc a torokban, légszomj, hányinger, émelygés, remegés, izzadás, erőtlenség, gyakran halálfélelemmel jár, nyelési nehézség, szédülés. Sokszor annyira ijesztőek a tünetek, hogy az ember azt gondolja valami nagy baj van (pl: szívinfarktus). A roham körülbelül 30 percig tart, de ez nem meghatározható. Előfordulhat súlyosabb esetben eszméletvesztés is.
Akinél már többször előfordult, ismeri a lefolyását, ám irányítani sok esetben mégsem képes. Az ijedtség közben akaratlanul is többször és gyorsabban veszi a levegőt, ami csak ront a helyzeten, hiszen hiperventilláció jön létre, rendszerint ekkor azt érzi, hogy mindjárt ,,kiugrik" a szíve.
A légzés normalizálásához rendkívül jó módszer a zacskóba való lélegzés, mikor a beteg a már elhasznált levegőt lélegzi be, ezzel megszüntethető a túllégzés. A továbbiakban a megnyugvásig figyelni kell lassú és mély levegővételre. Több relaxációs gyakorlatban alkalmazzák például, hogy a kilégzés közben gondoljon arra vagy mondja a beteg, hogy kifújja a negatív energiát, félelmet, betegséget, belégzés közben pedig magába szívja a pozitív energiát, gyógyulást, erőt, egészséget.
Amennyiben valakinél gyakran előfordul szorongás és pánikroham érdemes segítséget kérni. Hiába tudja valaki, hogy fölösleges a félelme és próbál úrrá lenni rajta, sokszor nem sikerül. Ilyenkor pszichiáterhez ajánlott fordulni, ő nyugtató hatású gyógyszert indokolt esetben fel tud írni,amelyek rohamok esetére alkalmazhatóak. Fontos viszont azzal tisztában lenni, hogy ezekre a gyógyszerekre könnyen rá lehet szokni, olyannyira, hogy elvonási tüneteket idézhet elő, ha a beteg abba hagyja. Ezért az orvos utasításait szigorúan be kell tartani, általában az gyógyszer elhagyása is fokozatosan történik, hogy ne jelentkezzenek hiánytünetek. Akik nem szeretnének gyógyszert szedni, és az orvos sem tartja azt elengedhetetlennek pszichológus segítségét vehetik igénybe. Hosszabb folyamat, de a kiváltó probléma feltárható egy jó terapeuta segítségével. Mindemellett relaxációs gyakorlatokat tanulhat a beteg, amely a mindennapi stresszes életmódját nagymértékben segítheti, illetve a rohamok esetére is talál megfelelő módszert, amivel úrrá lehet rajtuk vagy elkerülheti azokat.
Ha valaki minden nap stresszel, idegeskedik, aggódik, szorong, az kihathat az élte minden területére, sőt sokszor az alapvető feladatait is képtelen gond nélkül ellátni.Étvágytalanságot vagy épp kényszeres evést idézhet elő. Amikor feszült valaki, szó szerint az összes izma meg van feszülve, ebben az esetben a gyors segítség lehet, ha leül egy székre és jó erősen megfeszíti az egész testét, majd hirtelen elernyeszti, ha többször egymás után alkalmazza érezhetővé válik a lazultabb állapot, a legjobb, ha a testet melegség, bizsergés járja át.
Sajnos nagyon sokszor a pánikroham agorafóbiával társul, amikor a beteg már a házat sem meri elhagyni, retteg, ha tömegbe kell menni és közlekedési eszközre sem mer felszállni, ez nagymértékben gátolja a mindennapjait. Jelentős számban vannak ugyanakkor azok az esetek is, mikor különböző testi tüneteket, fájdalmakat érez az ember, ám számos vizsgálat sem utal semmilyen betegségre, ekkor lelki eredetű szokott lenni a probléma.
A pánikbetegek sokszor szégyellik magukat a helyzetük miatt, sőt gyakran el se mondják félelmeiket. Azt pedig hinni sem merik, hogy kigyógyulhatnak belőle. Pedig bizonyítottan legyőzhető a betegség, akár külső segítséggel, akár anélkül.
A pánikbetegség a pánikrohamról ismert, ezt egyénenként változó élethelyzetekre való reakció. Számtalan dolog előidézheti, fóbiák, betegségtől való félelem, kimerültség, stresszes életmód vagy traumatikus élmények átélése.
Milyen a pánikroham?
Általában a tünetek megegyezőek, néhány extra panasszal viszont kiegészülhetnek. Amit a beteg észlel az heves szívdobogás, gombóc a torokban, légszomj, hányinger, émelygés, remegés, izzadás, erőtlenség, gyakran halálfélelemmel jár, nyelési nehézség, szédülés. Sokszor annyira ijesztőek a tünetek, hogy az ember azt gondolja valami nagy baj van (pl: szívinfarktus). A roham körülbelül 30 percig tart, de ez nem meghatározható. Előfordulhat súlyosabb esetben eszméletvesztés is.
Akinél már többször előfordult, ismeri a lefolyását, ám irányítani sok esetben mégsem képes. Az ijedtség közben akaratlanul is többször és gyorsabban veszi a levegőt, ami csak ront a helyzeten, hiszen hiperventilláció jön létre, rendszerint ekkor azt érzi, hogy mindjárt ,,kiugrik" a szíve.
A légzés normalizálásához rendkívül jó módszer a zacskóba való lélegzés, mikor a beteg a már elhasznált levegőt lélegzi be, ezzel megszüntethető a túllégzés. A továbbiakban a megnyugvásig figyelni kell lassú és mély levegővételre. Több relaxációs gyakorlatban alkalmazzák például, hogy a kilégzés közben gondoljon arra vagy mondja a beteg, hogy kifújja a negatív energiát, félelmet, betegséget, belégzés közben pedig magába szívja a pozitív energiát, gyógyulást, erőt, egészséget.
Amennyiben valakinél gyakran előfordul szorongás és pánikroham érdemes segítséget kérni. Hiába tudja valaki, hogy fölösleges a félelme és próbál úrrá lenni rajta, sokszor nem sikerül. Ilyenkor pszichiáterhez ajánlott fordulni, ő nyugtató hatású gyógyszert indokolt esetben fel tud írni,amelyek rohamok esetére alkalmazhatóak. Fontos viszont azzal tisztában lenni, hogy ezekre a gyógyszerekre könnyen rá lehet szokni, olyannyira, hogy elvonási tüneteket idézhet elő, ha a beteg abba hagyja. Ezért az orvos utasításait szigorúan be kell tartani, általában az gyógyszer elhagyása is fokozatosan történik, hogy ne jelentkezzenek hiánytünetek. Akik nem szeretnének gyógyszert szedni, és az orvos sem tartja azt elengedhetetlennek pszichológus segítségét vehetik igénybe. Hosszabb folyamat, de a kiváltó probléma feltárható egy jó terapeuta segítségével. Mindemellett relaxációs gyakorlatokat tanulhat a beteg, amely a mindennapi stresszes életmódját nagymértékben segítheti, illetve a rohamok esetére is talál megfelelő módszert, amivel úrrá lehet rajtuk vagy elkerülheti azokat.
Ha valaki minden nap stresszel, idegeskedik, aggódik, szorong, az kihathat az élte minden területére, sőt sokszor az alapvető feladatait is képtelen gond nélkül ellátni.Étvágytalanságot vagy épp kényszeres evést idézhet elő. Amikor feszült valaki, szó szerint az összes izma meg van feszülve, ebben az esetben a gyors segítség lehet, ha leül egy székre és jó erősen megfeszíti az egész testét, majd hirtelen elernyeszti, ha többször egymás után alkalmazza érezhetővé válik a lazultabb állapot, a legjobb, ha a testet melegség, bizsergés járja át.
Sajnos nagyon sokszor a pánikroham agorafóbiával társul, amikor a beteg már a házat sem meri elhagyni, retteg, ha tömegbe kell menni és közlekedési eszközre sem mer felszállni, ez nagymértékben gátolja a mindennapjait. Jelentős számban vannak ugyanakkor azok az esetek is, mikor különböző testi tüneteket, fájdalmakat érez az ember, ám számos vizsgálat sem utal semmilyen betegségre, ekkor lelki eredetű szokott lenni a probléma.
A pánikbetegek sokszor szégyellik magukat a helyzetük miatt, sőt gyakran el se mondják félelmeiket. Azt pedig hinni sem merik, hogy kigyógyulhatnak belőle. Pedig bizonyítottan legyőzhető a betegség, akár külső segítséggel, akár anélkül.
Hozzászólások