Mi is az a Demencia és miben nyilvánul meg?
Nagyon sok időskorú embert érint a demencia, amelynek igen súlyos tünetei lehetnek. Akik ezzel küzdenek vagy akinek a családjában jelen van a betegség hatalmas erőre, türelemre és kitartásra van szükségük.
A demencia latin eredetű szó, jelentése az ész értelem nélküli állapota. A betegség szellemi leépülést jelent, konkrétan elbutulást, mégsem lehet összekeverni a teljesen normális öregedési folyamattal.
Gyakori tünetei:
- Memória zavar
- Tájékozódási problémák térben és időben egyaránt
- Ingerültség
- Agresszió
A tünetek sokszor lassan és fokozatosan alakulnak ki, a demens beteg nem képes egy idő után következetesen gondolkodni, koncentrációs képessége csökken, probléma megoldási készsége is alábbhagy. A memóriazavar nem csak abban nyilvánulhat meg, hogy nem emlékszik történésekre, hanem sokszor azt hiheti, hogy például egy cselekvést megtett, ami igazából nem is következett be. Ennek élettani hatásai igen súlyosak és veszélyesek lehetnek. Előfordulhat, hogy a beteg nem zárja el a gázt, nem kapcsolja ki a tűzhelyt, az ételt nem veszi le, csapot nem zárja el, vasalót áram alatt hagyja, ezek akár katasztrófához is vezethetnek. Régi eseményekre újként emlékszik, gondolhat arra, hogy tegnap beszélgetett egy már rég elhunyt rokonával.
A szellemi hanyatláshoz gyakran más tünetek is társulnak, amelyek tovább rontanak az állapotán. Ingerlékenység, lobbanékonyság nyugtalanság léphet fel, ám ezzel szemben kísérheti mély depresszió, lehangoltság, szorongás. Látomásai is lehetnek, hallhat hangokat is, téveszmék gyötörhetik, azt képzelheti, hogy meglopják, figyelik vagy az életére akarnak törni.
Amennyiben felmerül a betegség a beteget pszichiáterhez, pszichológushoz vagy neurológushoz irányítják.
A beteg életét nagymértékben megnehezíti a betegség, azaz a szellemi hanyatlása. Hangulata naponta lehet változó, sokszor nem tudja mit miért csinál vagy lehetnek kényszeres tevékenységei. Nagyon gyakran konfliktust alakít ki maga körül, hiszen ő meg van győződve az igazáról, a tévképzetei is irányíthatják, illetve képtelen a racionális gondolkodásra. A helyzetét nehezíti, hogy amilyen gyorsan szítja a feszültséget, olyan gyorsan el is felejti azt, ezért például nem értheti, hogy a szomszédasszony miért haragszik rá, ha meg is szerzi az információt, úgy véli mások gyanúsítják meg alaptalanul. Mivel súlyosabb esetben már a szellemi szintjük nagyon alacsony olyasmiket tehetnek, amit normális esetben soha el nem tudnának képzelni sem. Ilyen lehet, hogy nem a helyükre pakoljak a dolgaikat és még ennél csak lehetetlenebbnek tűnő szituációkat képesek alkotni. Sajnos előfordul, hogy eltévednek és segítség nélkül haza sem találnak.
Emésztőrendszeri tünetek is megjelenhetnek a szellemi hanyatlás hatására. Ugyanis, ahogyan bármi mást, azt is sorozatosan elfelejti, hogy evett-e vagy ivott -e már. Sokszor gondolja, nincs étvágya vagy ma még nem evett, ami nem fedi a valóságot, csak nem emlékszik rá. Ekkor túlevés jöhet létre, amelyet hányás vagy hasmenés követhet. Fordítva is történhet, azaz azt gondolja, hogy ma már mennyit ételt és italt bevitt a szervezetébe, pedig semmit nem fogyasztott, ez is ugyanolyan veszélyes, hiszen fennállhat a kiszáradás.
Amit a családtagoknak, környezetének tudni kell
Ha még önállóan közlekedni képes a beteg, gondoskodjunk róla, hogy mindig legyen nála a személyazonosságát- és lakcímét igazoló okmány, arra az esetre, ha nem találna haza. Ha kóborló, tegyük el a szeme elől az utcai ruháit, táskáját, kabátját, mert ezek látványa indulásra késztetheti őt.
Legyen pótkulcsunk a házához, ám sose zárja azt magára belülről, a lakásban található többi ajtóban se legyen kulcs, se retesz, hogy ne tudja magát bezárni. Amennyiben szükségesnek érezzük az ablakokra is szereltessünk rácsokat.
A lakásban csak mindennapos használatai dolgai legyenek, valamint csak olyanok, amelyek veszélytelenek. A fürdőszobában például csak szappan, tusfürdő, ezek is felcímkézve, illetve törölköző. Könnyen összekeverheti a hypot vagy akár a sósavat is a tusfürdővel. A konyhában veszélyesek lehetnek számára az éles, hegyes kések. Távolítsunk el minden vegyszert, éles tárgyat. Füstjelző készülék felszerelése is ajánlatos.
A betegség egyik tünete az agitáció, amely toporgásban szüntelen járkálásban nyilvánul meg. Ehhez tegyük biztonságossá a lakást, a legjobb, ha akad benne elég tér a bolyongásra. A világításra is figyelnünk kell, hiszen a megfelelő fény is hozzásegíti őt a tájékozódáshoz. Súlyos esetben mozgásérzékelős lámpák felszerelése a legjobb. A bejárati ajtót tartsuk csukva, jól jön elé egy függöny, ami úgymond láthatatlanná teszi a beteg számára a kijáratot, amely gátolja a lakás elhagyásában.
Egy idő után nem képes felismerni milyen évszakban, napszakban van, tehát a napirendjét is felborítja. Sokat segíthet nagy betűkkel ellátott falinaptár elhelyezése a lakás néhány pontján. Az alváshoz éjszakára ne engedjük le a redőnyt, ezáltal reggel beszűrődik a természetes fény, amely egy kis iránymutatásként szolgálhat számára. A nagy kijelzős ébresztőóra is hasznos. Az a helyiséget, amelyben a legtöbbet tartózkodik nyugtató hatású színre,például zöldre kell festeni.
Elképzelhető, hogy a házban található helyiségeket sem lesz képes beazonosítani, használjunk címkéket, rajzokat ahhoz, hogy felismerje mit hol kell tennie. Faliórákat, családi képeket falra tehetünk. A napi teendők listáját is összeírhatjuk neki, amit aztán kiragasztunk. A fürdőszobába a tisztálkodási lépéseket, a konyhába az étkezésit.
Minden nap érdemes beszélni vele az aktuális évről, évszakról, napszakról, dátumot említve. Az önmaga felismerésére nagyméretű tükröt szerelhetünk fel a lakásban, a családtagokról névvel ellátott fotókat helyezhetünk el.
Gyógyszereket ne hagyjunk előtte, mert biztos, hogy képes beazonosítani melyik mire való, illetve elfelejtheti, hogy már vett be belőle, így újabb és újabb adagokat fogyaszt el, ez életveszélyes is lehet.
A ruháit se képes átlátni, fel lehet címkézni a szekrényeket, polcokat, a tartalmuk szerint. Sokszor előfordul, hogy elfelejt vagy nem is akar több nap után sem átöltözni, ezt szépen, óvatosan meg kell oldani, kicserélni a ruháit tisztára vagy egy adott időt kijelölni a kötelező átöltözésnek, de ez is finoman közöljük vele.
Figyelni kell a higiéniájára is, szükséges rendszeres mosakodás, fürdés, fogmosás meglétét ellenőrizni.
A tárgyakat egy idő után nem fogja felismerni, nem lesz képes meghatározni azok mire is valóak, ezért csak a legszükségesebbek legyenek a nála. Elrakhat lehetetlen helyre is bármit vagy összecserélheti azokat, esetleg nem rendeltetés szerűen használja őket.
Kommunikáció a beteggel
- Minden esetben szeretetteljesen, nyugodtan szólítsuk meg, szándékaink legyenek egyszerűek és egyértelműek.
- Amennyiben a nevén szólítjuk pozitív hatást gyakorolhatunk rá.
- Ha beszélünk hozzá irányítsuk rá a tekintetünket, tartsuk a szemkontaktust.
- Türelemmel legyünk irányába, lehetséges, hogy a válaszadási ideje megnyúlik.
- Ne ijesszük meg, lehetőleg szembe álljunk vele, ha megszólítjuk.
- Ne kiabáljunk, ha jó a hallása, vegyük figyelembe, hogy beteg. Türelmesen ismételjük el a mondanivalónkat.
- Egyszerre csak egy kéréssel forduljunk hozzá, ha több dolgot kérünk tőle, előfordulhat, hogy összezavarjuk és nem teljesíti.
- Minden esetben magyarázzuk el mi fog történni.
- Hallgassuk meg amit felénk közölni próbál és értsük meg őt.
- Ne szégyenítsük meg soha.
- Szánjunk elegendő időt a tevékenységére, beszélgetésre, ne siettessük.
- Ne vitatkozzunk a beteggel. Gyakran a téveszméi miatt állíthat valótlant, de erre nem megoldás a vitába szállás egy beteg emberrel. Ilyenkor próbáljunk meg nyugodtak maradni, arra gondolva, hogy beteg és tereljük el a figyelmét.
A demens beteg számára biztosítani kell a nyugalmat. A legjobb, ha ezt a saját otthonában kapja meg, a megszokott környezetében. Amennyiben bentlakásos intézménybe helyezzük őt, nagyon nagy feladat lesz számára beilleszkedni, a tájékozódás is nehezebb lesz számára. Ilyenkor az állapota gyorsabban romolhat. A családtagoknak rendkívül nehéz végig nézni a demencia lefolyását. Nekik is szükségük van lelki támaszra. A demens embert a betegsége okozta tünetek félelemmel töltik el, a hozzátartozók pedig sokszor kétségbe esnek. Nagyon fontos a környezetének minden információt tudni a demenciáról, hogy kellően felkészültek legyenek és megtudják teremteni a biztonságos környezetet.
A demencia latin eredetű szó, jelentése az ész értelem nélküli állapota. A betegség szellemi leépülést jelent, konkrétan elbutulást, mégsem lehet összekeverni a teljesen normális öregedési folyamattal.
Gyakori tünetei:
- Memória zavar
- Tájékozódási problémák térben és időben egyaránt
- Ingerültség
- Agresszió
A tünetek sokszor lassan és fokozatosan alakulnak ki, a demens beteg nem képes egy idő után következetesen gondolkodni, koncentrációs képessége csökken, probléma megoldási készsége is alábbhagy. A memóriazavar nem csak abban nyilvánulhat meg, hogy nem emlékszik történésekre, hanem sokszor azt hiheti, hogy például egy cselekvést megtett, ami igazából nem is következett be. Ennek élettani hatásai igen súlyosak és veszélyesek lehetnek. Előfordulhat, hogy a beteg nem zárja el a gázt, nem kapcsolja ki a tűzhelyt, az ételt nem veszi le, csapot nem zárja el, vasalót áram alatt hagyja, ezek akár katasztrófához is vezethetnek. Régi eseményekre újként emlékszik, gondolhat arra, hogy tegnap beszélgetett egy már rég elhunyt rokonával.
A szellemi hanyatláshoz gyakran más tünetek is társulnak, amelyek tovább rontanak az állapotán. Ingerlékenység, lobbanékonyság nyugtalanság léphet fel, ám ezzel szemben kísérheti mély depresszió, lehangoltság, szorongás. Látomásai is lehetnek, hallhat hangokat is, téveszmék gyötörhetik, azt képzelheti, hogy meglopják, figyelik vagy az életére akarnak törni.
Amennyiben felmerül a betegség a beteget pszichiáterhez, pszichológushoz vagy neurológushoz irányítják.
A beteg életét nagymértékben megnehezíti a betegség, azaz a szellemi hanyatlása. Hangulata naponta lehet változó, sokszor nem tudja mit miért csinál vagy lehetnek kényszeres tevékenységei. Nagyon gyakran konfliktust alakít ki maga körül, hiszen ő meg van győződve az igazáról, a tévképzetei is irányíthatják, illetve képtelen a racionális gondolkodásra. A helyzetét nehezíti, hogy amilyen gyorsan szítja a feszültséget, olyan gyorsan el is felejti azt, ezért például nem értheti, hogy a szomszédasszony miért haragszik rá, ha meg is szerzi az információt, úgy véli mások gyanúsítják meg alaptalanul. Mivel súlyosabb esetben már a szellemi szintjük nagyon alacsony olyasmiket tehetnek, amit normális esetben soha el nem tudnának képzelni sem. Ilyen lehet, hogy nem a helyükre pakoljak a dolgaikat és még ennél csak lehetetlenebbnek tűnő szituációkat képesek alkotni. Sajnos előfordul, hogy eltévednek és segítség nélkül haza sem találnak.
Emésztőrendszeri tünetek is megjelenhetnek a szellemi hanyatlás hatására. Ugyanis, ahogyan bármi mást, azt is sorozatosan elfelejti, hogy evett-e vagy ivott -e már. Sokszor gondolja, nincs étvágya vagy ma még nem evett, ami nem fedi a valóságot, csak nem emlékszik rá. Ekkor túlevés jöhet létre, amelyet hányás vagy hasmenés követhet. Fordítva is történhet, azaz azt gondolja, hogy ma már mennyit ételt és italt bevitt a szervezetébe, pedig semmit nem fogyasztott, ez is ugyanolyan veszélyes, hiszen fennállhat a kiszáradás.
Ha még önállóan közlekedni képes a beteg, gondoskodjunk róla, hogy mindig legyen nála a személyazonosságát- és lakcímét igazoló okmány, arra az esetre, ha nem találna haza. Ha kóborló, tegyük el a szeme elől az utcai ruháit, táskáját, kabátját, mert ezek látványa indulásra késztetheti őt.
Legyen pótkulcsunk a házához, ám sose zárja azt magára belülről, a lakásban található többi ajtóban se legyen kulcs, se retesz, hogy ne tudja magát bezárni. Amennyiben szükségesnek érezzük az ablakokra is szereltessünk rácsokat.
A lakásban csak mindennapos használatai dolgai legyenek, valamint csak olyanok, amelyek veszélytelenek. A fürdőszobában például csak szappan, tusfürdő, ezek is felcímkézve, illetve törölköző. Könnyen összekeverheti a hypot vagy akár a sósavat is a tusfürdővel. A konyhában veszélyesek lehetnek számára az éles, hegyes kések. Távolítsunk el minden vegyszert, éles tárgyat. Füstjelző készülék felszerelése is ajánlatos.
A betegség egyik tünete az agitáció, amely toporgásban szüntelen járkálásban nyilvánul meg. Ehhez tegyük biztonságossá a lakást, a legjobb, ha akad benne elég tér a bolyongásra. A világításra is figyelnünk kell, hiszen a megfelelő fény is hozzásegíti őt a tájékozódáshoz. Súlyos esetben mozgásérzékelős lámpák felszerelése a legjobb. A bejárati ajtót tartsuk csukva, jól jön elé egy függöny, ami úgymond láthatatlanná teszi a beteg számára a kijáratot, amely gátolja a lakás elhagyásában.
Egy idő után nem képes felismerni milyen évszakban, napszakban van, tehát a napirendjét is felborítja. Sokat segíthet nagy betűkkel ellátott falinaptár elhelyezése a lakás néhány pontján. Az alváshoz éjszakára ne engedjük le a redőnyt, ezáltal reggel beszűrődik a természetes fény, amely egy kis iránymutatásként szolgálhat számára. A nagy kijelzős ébresztőóra is hasznos. Az a helyiséget, amelyben a legtöbbet tartózkodik nyugtató hatású színre,például zöldre kell festeni.
Elképzelhető, hogy a házban található helyiségeket sem lesz képes beazonosítani, használjunk címkéket, rajzokat ahhoz, hogy felismerje mit hol kell tennie. Faliórákat, családi képeket falra tehetünk. A napi teendők listáját is összeírhatjuk neki, amit aztán kiragasztunk. A fürdőszobába a tisztálkodási lépéseket, a konyhába az étkezésit.
Minden nap érdemes beszélni vele az aktuális évről, évszakról, napszakról, dátumot említve. Az önmaga felismerésére nagyméretű tükröt szerelhetünk fel a lakásban, a családtagokról névvel ellátott fotókat helyezhetünk el.
Gyógyszereket ne hagyjunk előtte, mert biztos, hogy képes beazonosítani melyik mire való, illetve elfelejtheti, hogy már vett be belőle, így újabb és újabb adagokat fogyaszt el, ez életveszélyes is lehet.
A ruháit se képes átlátni, fel lehet címkézni a szekrényeket, polcokat, a tartalmuk szerint. Sokszor előfordul, hogy elfelejt vagy nem is akar több nap után sem átöltözni, ezt szépen, óvatosan meg kell oldani, kicserélni a ruháit tisztára vagy egy adott időt kijelölni a kötelező átöltözésnek, de ez is finoman közöljük vele.
Figyelni kell a higiéniájára is, szükséges rendszeres mosakodás, fürdés, fogmosás meglétét ellenőrizni.
A tárgyakat egy idő után nem fogja felismerni, nem lesz képes meghatározni azok mire is valóak, ezért csak a legszükségesebbek legyenek a nála. Elrakhat lehetetlen helyre is bármit vagy összecserélheti azokat, esetleg nem rendeltetés szerűen használja őket.
Kommunikáció a beteggel
- Minden esetben szeretetteljesen, nyugodtan szólítsuk meg, szándékaink legyenek egyszerűek és egyértelműek.
- Amennyiben a nevén szólítjuk pozitív hatást gyakorolhatunk rá.
- Ha beszélünk hozzá irányítsuk rá a tekintetünket, tartsuk a szemkontaktust.
- Türelemmel legyünk irányába, lehetséges, hogy a válaszadási ideje megnyúlik.
- Ne ijesszük meg, lehetőleg szembe álljunk vele, ha megszólítjuk.
- Ne kiabáljunk, ha jó a hallása, vegyük figyelembe, hogy beteg. Türelmesen ismételjük el a mondanivalónkat.
- Egyszerre csak egy kéréssel forduljunk hozzá, ha több dolgot kérünk tőle, előfordulhat, hogy összezavarjuk és nem teljesíti.
- Minden esetben magyarázzuk el mi fog történni.
- Hallgassuk meg amit felénk közölni próbál és értsük meg őt.
- Ne szégyenítsük meg soha.
- Szánjunk elegendő időt a tevékenységére, beszélgetésre, ne siettessük.
- Ne vitatkozzunk a beteggel. Gyakran a téveszméi miatt állíthat valótlant, de erre nem megoldás a vitába szállás egy beteg emberrel. Ilyenkor próbáljunk meg nyugodtak maradni, arra gondolva, hogy beteg és tereljük el a figyelmét.
A demens beteg számára biztosítani kell a nyugalmat. A legjobb, ha ezt a saját otthonában kapja meg, a megszokott környezetében. Amennyiben bentlakásos intézménybe helyezzük őt, nagyon nagy feladat lesz számára beilleszkedni, a tájékozódás is nehezebb lesz számára. Ilyenkor az állapota gyorsabban romolhat. A családtagoknak rendkívül nehéz végig nézni a demencia lefolyását. Nekik is szükségük van lelki támaszra. A demens embert a betegsége okozta tünetek félelemmel töltik el, a hozzátartozók pedig sokszor kétségbe esnek. Nagyon fontos a környezetének minden információt tudni a demenciáról, hogy kellően felkészültek legyenek és megtudják teremteni a biztonságos környezetet.
Hozzászólások