Minden harmadik embert érint ez a betegség- nálad nem állnak fenn a panaszok?
Sajnos ma hazánkban miden harmadik embert érint a pajzsmirigybetegség, de sokan nem is tudnak róla avagy a panaszaik hátterében egyéb okot sejtenek. Pedig ez az aprócska szerv működési zavara sokféle problémát okozhat egészségügyileg.
A pajzsmirigy már az egy hónapos, azaz a körülbelül 4 mm-es magzatban is kimutatható. Ez egy agyalapi mirigy által termelt pajzsmirigyet serkentő hormon (TSH), a 12 hetes magzatban már képződik, 14-16 hetes korára pedig már a pajzsmirigye teljes egészében működik.
A pajzsmirigyzavarok számos formában jelentkezhetnek. A beteg sokszor nincsen tisztában, hogy a panaszok akár erre a betegségre is utalhatnak. A pajzsmirigy szervezetünk legnagyobb belső elválasztású ( endokrin) mirigye, amely a nyaki terület első rézén az ádámcsutka alatt, a légcső előtt helyezkedik el. Kettő lebenyből áll, illetve az azokat összekötő, a mirigyállományt tartalmazó szöveti hídból. Tömege körülbelül 10-20 gramm. Az egészséges embernél a pajzsmirigy nem látható, sőt alig tapintható, azonban amennyiben jódhiány áll fenn a sokszorosára is duzzadhat. Kettő féle hormont képes termelni, az egyik a tiroxin (T4), a másik a trijód- tironint ( T3). A véráramban található hormonok nagy része a fehérjéhez kötve raktározódik, valamint kering, csak igen csekély mennyiségben marad szabadon, tehát biológiailag aktív állapotban.
A pajzsmirigy feladata a jódtartalmú hormonok képzése, illetve tárolása. A folyamatokat az agyalapi mirigy által termelt serkentő hormont, a TSH vezérli, szabályozza. Ezt a felsőbb agyi központban a hipotalamuszban termelődő TRH hormon irányítja. A TSH "konkrét utasításokkal látja el" a pajzsmirigyet, hogy több vagy kevesebb hormont termeljen. A véráramban jutnak el a szervekhez a pajzsmirigy hormonjai, ezáltal szabályozzák a szervezet működését. A pajzsmirigyhormonok igen fontos szerepet játszanak az anyagcserében, a testhőmérséklet alakításában, illetve a szexuális működésben is. Elengedhetetlen a fejlődéshez, azaz a növekedéshez, az idegrendszer és a csontozat fejlődéséhez, továbbá befolyással vannak a petefészek működésére, a csontanyagcserét, az alvás ritmusát, illetőleg a glükóz felszívódást is szabályozzák szervrendszerben.
Mi történik abban az esetben, ha túl kevés hormont termel?
Ebben az esetben beszélhetünk a pajzsmirigy alulműködéséről (hipotireózis). Ez számtalan panaszt generál, többsége általánosnak mondható, ezért marad sokáig az ok rejtve. A leggyakoribb tünet a gyengeség, fázékonyság, hajhullás, megemelkedett koleszterinszint, székrekedés, rossz közérzet, fáradékonyság, aluszékonyság, száraz bőr, libidócsökkenés, izomgyengeség,
ingerlékenység, koncentrációs zavarok, tanulási nehézségek, memóriazavar, lassú szívverés, illetve menstruációs rendellenességek. A meddőség háterében is állhat kezeletlen pajzsmirigy probléma. A betegség gyakori oka lehet még a pajzsmirigy krónikus autoimmun gyulladásának a következménye. Azért autoimmun, mert a szervezet a hormonok felépítésében részt vevő TPO enzimet nem ismeri el sajátjának, anti- TPO-t termel, ezáltal lassítva a működését. Alulműködés kialakulhat még a nyak külső röntgen besugárzása miatt, a nyakat ért külső sérülés következtében, pajzsmirigy műtét után bizonyos gyógyszerek szedése mellett, valamit jódhiány esetében. Társulhat még más autoimmun betegségekkel is.
Az érintettek gyakran egész életük során tiroxin- hormonpótlásra szorulnak. Átmeneti esetekben is szükséges lehet ilyen például a terhesség, amikor több hormont igényelhet a szervezet. A készítményt éhgyomorra reggel érdemes bevenni, a jobb felszívódás érdekében. Folyamatos ellenőrzés szükséges a gyógyszer szedése mellett, babavárás esetén természetesen gyakrabban.
Mi történik akkor, ha túl sok hormont termel?
Ezt az esetet hipertireozisnak nevezik. A rendellenesség szintén mint az alulműködés során is tüneteket produkál. Ezek a következőek: meleg, nyirkos, verejtékező bőr, elvékonyodó hajszálak, hajhullás, kézremegés, időnként lágy, hasmenés szerű széklet, szapora szívverés, szívelégtelenség, izomgyengeség, álmatlanság, fáradékonyság, szemek túlzott csillogása, szemrés tág, tekintet merev, lefelé nézés során kivillan a szemfehérje, olykor a szem kidülled. Jellemző panasz lehet még a fokozott étvágy melletti fogyás, nyugtalanság, ingerlékenység, koncentráció zavar, gyakran depresszió, szorongás kíséri. A túl sok pajzsmirigyhormon cikluszavarokat is eredményezhet. Leggyakoribb formája a Basedow- kór, amely az immunrendszer autoimmun betegsége. A pajzsmirigy túlműködésnek oka lehet genetikai hajlam, bakteriális-vagy vírusfertőzés, korábban lezajlott pajzsmirigygyulladás, esetleg a dohányzás és a jódtartalmú gyógyszerek is közrejátszhatnak a kialakulásában. Elsődleges cél a kiváltó ok megszüntetése, tehát a hormontermelés visszaszorítása gyógyszerrel avagy radioaktív jódos kezeléssel. Amennyiben ezek nem hoznak javulást a műtét is szóba jöhet. Az operáció csakis normalizálódott TSH mellett végezhető.
A szervezet a nem elegendő jódellátottságot hormontermelő sejtek számának növekedésével próbálja kompenzálni. A gyorsabban osztódó sejtek tömörülése göbösödést idéz eredményez. Hazánkban a leggyakoribb endokrin rendellenesség a pajzsmirigy megnagyobbodás. Ennek a jódhiányon kívül, genetika oka is lehetséges. A pajzsmirigy ebben az esetben jól látható, jól tapintható, a tartós megnagyobbodást strúmának nevezik. Általában előrefelé, illetve oldalra növekszik, hiszen anatómiailag erre van lehetősége. A strúma lehet csekély mértékű, de komolyabb elváltozás is, amennyiben hátrafelé nő a légcsövet és a nyelőcsövet összenyomhatja, valamint eltolhatja. Gombócérzést, fulladásérzést, nyelési nehezítettséget, légzési problémákat okozva. Ez az elváltozás lehet veleszületett is, de szerzett is, akár normál értékek mellett is, de alul- vagy túlműködés is társulhat hozzá. Mérete és szerkezet jól vizsgálható ultrahang által. Funkcióját izotópos vizsgálattal állapítják meg.
A pajzsmirigyszövetet tartalmazó göböt meleg göbnek nevezik, ha ritka a körülötte lévő pajzsmirigyszövet forró göbnek hívják. Hideg göbnek pedig az egyáltalán nem pajzsmirigy szövetből álló, esetleg folyadékkal teli cisztás kötőszöveti göböt, vagy daganatot nevezik. Ezek a daganatok általában jóindulatúak.
Rengeteg jódhiányban szenvedő ember él, náluk sok esetben ki is alakul a strúma. A legfontosabb természetes jódforrás az a tengeri só, tengeri halak, valamint a tenger gyümölcsei. A nyomelem tehát táplálékkal, illetve ivóvízzel kerül a szervezetbe. Napjainkban gyakran palackozott vizet isznak az emberek, amelynek a jódtartalma igen kevés, így hiány léphet fel azokon a területeken is, ahol a természetes készetek elegendő jódot tartalmaznak. Emiatt jódozzák hazákban a sót, amely piros jelzéssel fel van tüntetve a csomagoláson. Indokolt esetben a pótlásnak folyamatosnak kell lennie, jódtartalmú tabletta kapható, várandóság alatt megoldottnak látszik az indokolt bevitel, hiszen a terhességi vitaminok rendszerint tartalmaznak jódot is. Nagyon lényeges, mert a jódhiány a magzat szellemi fejődését gátolja. A pajzsmirigy normál működéséhez ugyancsak fontos a szelén is.
A pajzsmirigy működését TSH vizsgálattal ellenőrzik, ám a pontos diagnózishoz ez nem elegendő. Hormonszinteket és ellenanyagokat is vizsgálnak.
A pajzsmirigy már az egy hónapos, azaz a körülbelül 4 mm-es magzatban is kimutatható. Ez egy agyalapi mirigy által termelt pajzsmirigyet serkentő hormon (TSH), a 12 hetes magzatban már képződik, 14-16 hetes korára pedig már a pajzsmirigye teljes egészében működik.
A pajzsmirigyzavarok számos formában jelentkezhetnek. A beteg sokszor nincsen tisztában, hogy a panaszok akár erre a betegségre is utalhatnak. A pajzsmirigy szervezetünk legnagyobb belső elválasztású ( endokrin) mirigye, amely a nyaki terület első rézén az ádámcsutka alatt, a légcső előtt helyezkedik el. Kettő lebenyből áll, illetve az azokat összekötő, a mirigyállományt tartalmazó szöveti hídból. Tömege körülbelül 10-20 gramm. Az egészséges embernél a pajzsmirigy nem látható, sőt alig tapintható, azonban amennyiben jódhiány áll fenn a sokszorosára is duzzadhat. Kettő féle hormont képes termelni, az egyik a tiroxin (T4), a másik a trijód- tironint ( T3). A véráramban található hormonok nagy része a fehérjéhez kötve raktározódik, valamint kering, csak igen csekély mennyiségben marad szabadon, tehát biológiailag aktív állapotban.
A pajzsmirigy feladata a jódtartalmú hormonok képzése, illetve tárolása. A folyamatokat az agyalapi mirigy által termelt serkentő hormont, a TSH vezérli, szabályozza. Ezt a felsőbb agyi központban a hipotalamuszban termelődő TRH hormon irányítja. A TSH "konkrét utasításokkal látja el" a pajzsmirigyet, hogy több vagy kevesebb hormont termeljen. A véráramban jutnak el a szervekhez a pajzsmirigy hormonjai, ezáltal szabályozzák a szervezet működését. A pajzsmirigyhormonok igen fontos szerepet játszanak az anyagcserében, a testhőmérséklet alakításában, illetve a szexuális működésben is. Elengedhetetlen a fejlődéshez, azaz a növekedéshez, az idegrendszer és a csontozat fejlődéséhez, továbbá befolyással vannak a petefészek működésére, a csontanyagcserét, az alvás ritmusát, illetőleg a glükóz felszívódást is szabályozzák szervrendszerben.
Mi történik abban az esetben, ha túl kevés hormont termel?
Ebben az esetben beszélhetünk a pajzsmirigy alulműködéséről (hipotireózis). Ez számtalan panaszt generál, többsége általánosnak mondható, ezért marad sokáig az ok rejtve. A leggyakoribb tünet a gyengeség, fázékonyság, hajhullás, megemelkedett koleszterinszint, székrekedés, rossz közérzet, fáradékonyság, aluszékonyság, száraz bőr, libidócsökkenés, izomgyengeség,
ingerlékenység, koncentrációs zavarok, tanulási nehézségek, memóriazavar, lassú szívverés, illetve menstruációs rendellenességek. A meddőség háterében is állhat kezeletlen pajzsmirigy probléma. A betegség gyakori oka lehet még a pajzsmirigy krónikus autoimmun gyulladásának a következménye. Azért autoimmun, mert a szervezet a hormonok felépítésében részt vevő TPO enzimet nem ismeri el sajátjának, anti- TPO-t termel, ezáltal lassítva a működését. Alulműködés kialakulhat még a nyak külső röntgen besugárzása miatt, a nyakat ért külső sérülés következtében, pajzsmirigy műtét után bizonyos gyógyszerek szedése mellett, valamit jódhiány esetében. Társulhat még más autoimmun betegségekkel is.
Az érintettek gyakran egész életük során tiroxin- hormonpótlásra szorulnak. Átmeneti esetekben is szükséges lehet ilyen például a terhesség, amikor több hormont igényelhet a szervezet. A készítményt éhgyomorra reggel érdemes bevenni, a jobb felszívódás érdekében. Folyamatos ellenőrzés szükséges a gyógyszer szedése mellett, babavárás esetén természetesen gyakrabban.
Mi történik akkor, ha túl sok hormont termel?
Ezt az esetet hipertireozisnak nevezik. A rendellenesség szintén mint az alulműködés során is tüneteket produkál. Ezek a következőek: meleg, nyirkos, verejtékező bőr, elvékonyodó hajszálak, hajhullás, kézremegés, időnként lágy, hasmenés szerű széklet, szapora szívverés, szívelégtelenség, izomgyengeség, álmatlanság, fáradékonyság, szemek túlzott csillogása, szemrés tág, tekintet merev, lefelé nézés során kivillan a szemfehérje, olykor a szem kidülled. Jellemző panasz lehet még a fokozott étvágy melletti fogyás, nyugtalanság, ingerlékenység, koncentráció zavar, gyakran depresszió, szorongás kíséri. A túl sok pajzsmirigyhormon cikluszavarokat is eredményezhet. Leggyakoribb formája a Basedow- kór, amely az immunrendszer autoimmun betegsége. A pajzsmirigy túlműködésnek oka lehet genetikai hajlam, bakteriális-vagy vírusfertőzés, korábban lezajlott pajzsmirigygyulladás, esetleg a dohányzás és a jódtartalmú gyógyszerek is közrejátszhatnak a kialakulásában. Elsődleges cél a kiváltó ok megszüntetése, tehát a hormontermelés visszaszorítása gyógyszerrel avagy radioaktív jódos kezeléssel. Amennyiben ezek nem hoznak javulást a műtét is szóba jöhet. Az operáció csakis normalizálódott TSH mellett végezhető.
A szervezet a nem elegendő jódellátottságot hormontermelő sejtek számának növekedésével próbálja kompenzálni. A gyorsabban osztódó sejtek tömörülése göbösödést idéz eredményez. Hazánkban a leggyakoribb endokrin rendellenesség a pajzsmirigy megnagyobbodás. Ennek a jódhiányon kívül, genetika oka is lehetséges. A pajzsmirigy ebben az esetben jól látható, jól tapintható, a tartós megnagyobbodást strúmának nevezik. Általában előrefelé, illetve oldalra növekszik, hiszen anatómiailag erre van lehetősége. A strúma lehet csekély mértékű, de komolyabb elváltozás is, amennyiben hátrafelé nő a légcsövet és a nyelőcsövet összenyomhatja, valamint eltolhatja. Gombócérzést, fulladásérzést, nyelési nehezítettséget, légzési problémákat okozva. Ez az elváltozás lehet veleszületett is, de szerzett is, akár normál értékek mellett is, de alul- vagy túlműködés is társulhat hozzá. Mérete és szerkezet jól vizsgálható ultrahang által. Funkcióját izotópos vizsgálattal állapítják meg.
A pajzsmirigyszövetet tartalmazó göböt meleg göbnek nevezik, ha ritka a körülötte lévő pajzsmirigyszövet forró göbnek hívják. Hideg göbnek pedig az egyáltalán nem pajzsmirigy szövetből álló, esetleg folyadékkal teli cisztás kötőszöveti göböt, vagy daganatot nevezik. Ezek a daganatok általában jóindulatúak.
Rengeteg jódhiányban szenvedő ember él, náluk sok esetben ki is alakul a strúma. A legfontosabb természetes jódforrás az a tengeri só, tengeri halak, valamint a tenger gyümölcsei. A nyomelem tehát táplálékkal, illetve ivóvízzel kerül a szervezetbe. Napjainkban gyakran palackozott vizet isznak az emberek, amelynek a jódtartalma igen kevés, így hiány léphet fel azokon a területeken is, ahol a természetes készetek elegendő jódot tartalmaznak. Emiatt jódozzák hazákban a sót, amely piros jelzéssel fel van tüntetve a csomagoláson. Indokolt esetben a pótlásnak folyamatosnak kell lennie, jódtartalmú tabletta kapható, várandóság alatt megoldottnak látszik az indokolt bevitel, hiszen a terhességi vitaminok rendszerint tartalmaznak jódot is. Nagyon lényeges, mert a jódhiány a magzat szellemi fejődését gátolja. A pajzsmirigy normál működéséhez ugyancsak fontos a szelén is.
A pajzsmirigy működését TSH vizsgálattal ellenőrzik, ám a pontos diagnózishoz ez nem elegendő. Hormonszinteket és ellenanyagokat is vizsgálnak.
Hozzászólások