Összefogás a krónikus vesebetegség korai felismeréséért és hatékony kezeléséért
A Magyarországon mintegy másfél millió embert érintő krónikus vesebetegség korai felismeréséért és hatékony kezeléséért fog össze öt szakmaterület, amelynek képviselői rámutattak: a betegség gyakori előfordulása és egyszerű, olcsó vizsgálata ellenére aluldiagnosztizált, és gyakran évekig rejtve marad.
A Magyar Nephrologiai Társaság az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta: a társaság kezdeményezésére a Magyar Diabetes Társaság, a Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Kardiológusok Társasága, valamint a családorvosok képviselőinek részvételével megtartott konferencián a szakemberek a korai diagnózis és a hatékony kezelési szemlélet kialakításának fontosságát hangsúlyozták.
A szakemberek rámutattak: Magyarországon az esetek 70 százalékában nem ismerik fel a betegséget, ami azért kockázatos, mert a krónikus vesebetegség (chronic kidney disease - CKD) nemcsak a diabétesz, illetve a hipertónia ismert szövődménye lehet, hanem további betegségekben, köztük a súlyos szív- és érrendszeri állapotok kialakulásában is szerepet játszhat.
Ezt igazolja - írták -, hogy a hazai kardiológiai betegek 40 százaléka krónikus vesebetegséggel él, miközben a közepesen súlyos, idült vesebetegek felének szív- és érrendszeri betegsége is van.
A sokszakmás konferencia résztvevői hangsúlyozták: a közérthető információátadás, a társadalmi tudatosság növelése, az alapellátás bevonása a kockázati csoportok rendszeres szűrésébe, illetve az érintett társszakmák együttműködésének megerősítése Magyarországon is előrelépést jelenthet a betegség elleni küzdelemben.
A közlemény idézi Ladányi Erzsébetet, a Nemzeti Dialízis Központ - Miskolci Nefrológiai Központ osztályvezető főorvosát, a Magyar Nephrologiai Társaság elnökét, aki kiemelte: a minden hatodik magyart érintő krónikus vesebetegség nemcsak önálló kockázati tényező, hanem szorosan összekapcsolódik a magyaroknál szintén népbetegségnek számító kardiovaszkuláris problémákkal és a 2-es típusú cukorbetegséggel.
Ezért elengedhetetlennek nevezte a megelőzés és a korai felismerés jelentőségének tudatosítását az alapellátásban és a laikusoknál is, valamint a társszakmák bevonását a betegség felismerésébe, kezelésébe. Hozzátette: szakmaközi együttműködéssel és az háziorvosok bevonásával számottevő eredmények érhetők el.
Időben diagnosztizálva az idült vesebetegség jól kezelhető. A ma már széles körben elérhető korszerű terápiáknak köszönhetően nagy arányban elkerülhetők, illetve lassíthatók a betegség súlyos, a vesét, valamint a szív- és érrendszert érintő szövődményei - hangsúlyozta Ladányi Erzsébet.
(Forrás: MTI)
A Magyar Nephrologiai Társaság az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta: a társaság kezdeményezésére a Magyar Diabetes Társaság, a Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Kardiológusok Társasága, valamint a családorvosok képviselőinek részvételével megtartott konferencián a szakemberek a korai diagnózis és a hatékony kezelési szemlélet kialakításának fontosságát hangsúlyozták.A szakemberek rámutattak: Magyarországon az esetek 70 százalékában nem ismerik fel a betegséget, ami azért kockázatos, mert a krónikus vesebetegség (chronic kidney disease - CKD) nemcsak a diabétesz, illetve a hipertónia ismert szövődménye lehet, hanem további betegségekben, köztük a súlyos szív- és érrendszeri állapotok kialakulásában is szerepet játszhat.
Ezt igazolja - írták -, hogy a hazai kardiológiai betegek 40 százaléka krónikus vesebetegséggel él, miközben a közepesen súlyos, idült vesebetegek felének szív- és érrendszeri betegsége is van.
A sokszakmás konferencia résztvevői hangsúlyozták: a közérthető információátadás, a társadalmi tudatosság növelése, az alapellátás bevonása a kockázati csoportok rendszeres szűrésébe, illetve az érintett társszakmák együttműködésének megerősítése Magyarországon is előrelépést jelenthet a betegség elleni küzdelemben.
A közlemény idézi Ladányi Erzsébetet, a Nemzeti Dialízis Központ - Miskolci Nefrológiai Központ osztályvezető főorvosát, a Magyar Nephrologiai Társaság elnökét, aki kiemelte: a minden hatodik magyart érintő krónikus vesebetegség nemcsak önálló kockázati tényező, hanem szorosan összekapcsolódik a magyaroknál szintén népbetegségnek számító kardiovaszkuláris problémákkal és a 2-es típusú cukorbetegséggel.
Ezért elengedhetetlennek nevezte a megelőzés és a korai felismerés jelentőségének tudatosítását az alapellátásban és a laikusoknál is, valamint a társszakmák bevonását a betegség felismerésébe, kezelésébe. Hozzátette: szakmaközi együttműködéssel és az háziorvosok bevonásával számottevő eredmények érhetők el.
Időben diagnosztizálva az idült vesebetegség jól kezelhető. A ma már széles körben elérhető korszerű terápiáknak köszönhetően nagy arányban elkerülhetők, illetve lassíthatók a betegség súlyos, a vesét, valamint a szív- és érrendszert érintő szövődményei - hangsúlyozta Ladányi Erzsébet.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások