Porrá zúzott unikornis szarvval próbálták gyógyítani az influenzát
A történelem legfurcsább praktikái, amelyektől az őseink a gyógyulást várták.
Elkezdődött az influenza szezonja, ami ellen minden eszközt bevetve próbálunk védekezni. Egészségesen táplálkozunk, vitamint szedünk, de a biztonság kedvéért a megfelelő gyógyszereket és gyógyhatású készítményeket is megvettük.
2016-ban tehát semmi furcsa nincs az influenza elleni védekezésben, ahogy az sem elvont, ahogy próbálunk gyógyulni, hiszen szélsőséges esetben, halállal is végződhet a nyavalya, aminek a történelméről nem tudunk sokat, de az biztos, hogy az őseink még nagyon bizarr gyógymódoktól várták a csodás gyógyulást.
Az influenza korai megjelenésével kapcsolatba van, aki szerint már az ókori Rómában felütötte a fejét a betegség, de még nincs ezt bizonyító feljegyzés. Az első dokumentum, ami megemlítette az influenzát, valamint azt, hogy miképpen lehet ellene védekezni, a középkorban keletkezett.
Annak idején az influenzát „izzadós betegségnek” nevezték, míg Magyarországon spanyolnáthának hívták. Az influenza az első világháború idején kitört járvány miatt került a figyelembe középpontjába, ugyanis egyes becslések szerint ekkor a világ 20-40 százaléka fertőzött volt. A betegek közül 50 millión meghaltak.
Napjainkban is léteznek olyan vírusfertőzések, amelyek félelmet váltanak ki az emberekből, hiszen semmi sem garantálja, hogy nem tör ki egy világméretű járvány. Az, hogy milyen lesz a 2016-2017-es influenzaszezon, még a jövő zenéje, de az biztos, hogy hála az oltásoknak, a betegség ma már egész jól kordában tartható.
A történelemben azonban voltak olyan időszakok, amikor az emberek furcsa módszerektől várták a gyógyulást.
Báránybőr: A Dél-Afrikában élő holland telepesek, a búrok körében terjedt el az a módszer a XIX. században, amely szerint minél gyorsabban meg kellett nyúzni egy birkát, majd a testmeleg véres bőrt a beteg mellkasára helyezték. Ez biztos, hogy büdös és kellemetlen élmény volt, de legalább melegen tartozza az influenzás beteget. Szegény bárányok!
Fokhagymából fűzött nyaklánc: Az 1900-as évek elején sok érdekes gyógymódot eszeltek ki az emberek, hiszen ekkor tombolt a leginkább az influenzajárvány Európában, majd az amerikai kontinensen.
Amikor Amerikában tarolt a betegség, akkor nyakba akasztott fokhagymafüzérrel mentek ki az emberek az utcára. A fokhagyma jótékony hatását egyébként nem az amerikaiak találták ki, hanem az ókori egyiptomiak, ám ők nem nyakláncként viselték, hanem kis textíliába csomagolva az alsóneműjükre tűzték. Szerencsére mi már tudjuk, hogy elfogyasztva a leghatásosabb.
Eukaliptusz olaj: Az angoloknál sokáig nem létezett igazán szigorú szabályozás, emiatt rengeteg hamis gyógyszert szabadon reklámozhattak az emberek. Az se volt ritka, hogy az orvosi szaklapokban jelentek meg olyan hirdetések, amelyek idejétmúltak. Az egyik legdurvább influenza elleni praktika az eukaliptusz olaj volt, amit rendszeresen a végbélbe kellett önteni.
Unikornis szarv: Arról fogalmunk sincs, hogy a kitalált, mitikus lovat honnan szerezték őseink, de az biztos, hogy a XIII-XIV. században leírt, heves izzadással járó betegség körül sok a vita, mert azt nehéz kideríteni, hogy pontosan melyik kórképre utal. Habár sok név felmerült, mégis az a legvalószínűbb, hogy influenzáról volt szó.
A középkori angolok egyébként rettentő kreatívak voltak, ha a gyógyításról esett szó. A legfurcsább ötleteik között szerepelt például a sárkányok vize, de a filozófusok tojása is. Az utóbbit tojásból, sáfrányból, mustármagból és „porított unikornis szarvból” kellett volna előállítani.
A betegség VIII. Henriket is megijesztett. Az uralkodó igazán királyi gyógymóddal állt elő, ugyanis összekeverte a bort a gyógynövényekkel, majd ezzel kínált mindenkit, akit csak ismert.
Lótrágya és hagyma: 1890 és 1935 között rengetegféle gyógymóddal rukkoltak elő Illinois-ban, ugyanis ebben az időszakban kevés orvos és gyógyszer állt a helyiek rendelkezésére. Az influenza ellen két praktikát találtak ki, ám az egyik rosszabb volt, mint a másik.
Az egyik módszer esetében hagymát helyeztek el a beteg szobájában, mert állítólag az felszívja a betegséget. A másik gyógymódhoz lótrágya gőzre volt szükség. Ezt a beteg mellkasára kenték. Ezek után senki se maradt szívesen az influenzás szobájában.
1917-ben New Yorkban is megjelentek a különböző, és nem ritkán furcsa, gyógymódok. Sok helyi piros kendőt viselt a karján, a nyakba pedig kámforgolyókat akasztottak. Jonas Salk gyógyszerész foghúzással, kloroform kúrákkal, és furcsa erős paprika kivonatokkal akarta meggyógyítani a pácienseket, de nem járt sikerrel. Hála az égnek 1930-ban feltalálták az influenza ellenszerét, aminek köszönhetően az emberek úgy érezték, hogy le tudják győzni a betegséget.
Fenyőkátrány: Az influenza elleni módszerek nem ritkán gyógyító erejűnek bizonyultak, de a megelőzés is fontos. Sokan abban hittek, hogy abban az esetben, ha rendszeresen beveszik a gyógyszert, akkor csökken a megbetegedés esélye.
Ezért nem hibáztathatjuk a régen élt embereket, hiszen a múltban nem létezett igazi gyógymód, emiatt nem csoda, hogy mindent kipróbáltak, amit csak tudtak. Az amerikai járvány idején a népi gyógymódok terjedtek el. Ezek némelyike kifejezetten undorító volt.
Ilyen morbid praktika volt a mellkasra kent földigiliszta, vagy égő szén. Az egyik legrosszabb a fenyőkátrány ital, amit úgy készítettek el, hogy a szenet és a fenyőt összekeverték. Ezt egyébként eredetileg a hajópadlók kenésére használták.
Karbol füstlabda: Az utolsó influenza elleni gyógymód azért különleges, mert ebből bírósági ügy lett. 1889-ben Frederick August Roe készítette el a labdát, amit egész Angliába reklámoztak. A hirdetés azt ígérte, hogy a találmány minden betegségre jó, ami orrdugulást okoz. A kis gumilabda nyomásra karbolsavat lőtt ki. A betegnek ezt kellett belélegeznie, hogy ezzel elpusztítsa a vírusokat. A reklám szerint a termék a betegségek megelőzésére is használható volt.
Ennél is furcsább volt, hogy a cég azt hirdette, hogy 100 fontot adnak annak, akinél nem vált be a gyógymód. Liusa Elizabeth Carill megvette a labdát, ám azt hiába használta, mert így is influenzás lett. A cég ennek ellenére nem fizette ki a 100 fontot. A nő nem hagyta annyiban a dolgot, hanem bírósághoz fordult. Carill megnyerte az ügyet, hiszen a bíróság szerint a reklám már szerződésnek minősült a cég és a vásárló között.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Elkezdődött az influenza szezonja, ami ellen minden eszközt bevetve próbálunk védekezni. Egészségesen táplálkozunk, vitamint szedünk, de a biztonság kedvéért a megfelelő gyógyszereket és gyógyhatású készítményeket is megvettük.2016-ban tehát semmi furcsa nincs az influenza elleni védekezésben, ahogy az sem elvont, ahogy próbálunk gyógyulni, hiszen szélsőséges esetben, halállal is végződhet a nyavalya, aminek a történelméről nem tudunk sokat, de az biztos, hogy az őseink még nagyon bizarr gyógymódoktól várták a csodás gyógyulást.
Az influenza korai megjelenésével kapcsolatba van, aki szerint már az ókori Rómában felütötte a fejét a betegség, de még nincs ezt bizonyító feljegyzés. Az első dokumentum, ami megemlítette az influenzát, valamint azt, hogy miképpen lehet ellene védekezni, a középkorban keletkezett.
Annak idején az influenzát „izzadós betegségnek” nevezték, míg Magyarországon spanyolnáthának hívták. Az influenza az első világháború idején kitört járvány miatt került a figyelembe középpontjába, ugyanis egyes becslések szerint ekkor a világ 20-40 százaléka fertőzött volt. A betegek közül 50 millión meghaltak.
Napjainkban is léteznek olyan vírusfertőzések, amelyek félelmet váltanak ki az emberekből, hiszen semmi sem garantálja, hogy nem tör ki egy világméretű járvány. Az, hogy milyen lesz a 2016-2017-es influenzaszezon, még a jövő zenéje, de az biztos, hogy hála az oltásoknak, a betegség ma már egész jól kordában tartható.
A történelemben azonban voltak olyan időszakok, amikor az emberek furcsa módszerektől várták a gyógyulást.
Báránybőr: A Dél-Afrikában élő holland telepesek, a búrok körében terjedt el az a módszer a XIX. században, amely szerint minél gyorsabban meg kellett nyúzni egy birkát, majd a testmeleg véres bőrt a beteg mellkasára helyezték. Ez biztos, hogy büdös és kellemetlen élmény volt, de legalább melegen tartozza az influenzás beteget. Szegény bárányok!
Fokhagymából fűzött nyaklánc: Az 1900-as évek elején sok érdekes gyógymódot eszeltek ki az emberek, hiszen ekkor tombolt a leginkább az influenzajárvány Európában, majd az amerikai kontinensen.
Amikor Amerikában tarolt a betegség, akkor nyakba akasztott fokhagymafüzérrel mentek ki az emberek az utcára. A fokhagyma jótékony hatását egyébként nem az amerikaiak találták ki, hanem az ókori egyiptomiak, ám ők nem nyakláncként viselték, hanem kis textíliába csomagolva az alsóneműjükre tűzték. Szerencsére mi már tudjuk, hogy elfogyasztva a leghatásosabb.
Eukaliptusz olaj: Az angoloknál sokáig nem létezett igazán szigorú szabályozás, emiatt rengeteg hamis gyógyszert szabadon reklámozhattak az emberek. Az se volt ritka, hogy az orvosi szaklapokban jelentek meg olyan hirdetések, amelyek idejétmúltak. Az egyik legdurvább influenza elleni praktika az eukaliptusz olaj volt, amit rendszeresen a végbélbe kellett önteni.Unikornis szarv: Arról fogalmunk sincs, hogy a kitalált, mitikus lovat honnan szerezték őseink, de az biztos, hogy a XIII-XIV. században leírt, heves izzadással járó betegség körül sok a vita, mert azt nehéz kideríteni, hogy pontosan melyik kórképre utal. Habár sok név felmerült, mégis az a legvalószínűbb, hogy influenzáról volt szó.
A középkori angolok egyébként rettentő kreatívak voltak, ha a gyógyításról esett szó. A legfurcsább ötleteik között szerepelt például a sárkányok vize, de a filozófusok tojása is. Az utóbbit tojásból, sáfrányból, mustármagból és „porított unikornis szarvból” kellett volna előállítani.
A betegség VIII. Henriket is megijesztett. Az uralkodó igazán királyi gyógymóddal állt elő, ugyanis összekeverte a bort a gyógynövényekkel, majd ezzel kínált mindenkit, akit csak ismert.
Lótrágya és hagyma: 1890 és 1935 között rengetegféle gyógymóddal rukkoltak elő Illinois-ban, ugyanis ebben az időszakban kevés orvos és gyógyszer állt a helyiek rendelkezésére. Az influenza ellen két praktikát találtak ki, ám az egyik rosszabb volt, mint a másik.
Az egyik módszer esetében hagymát helyeztek el a beteg szobájában, mert állítólag az felszívja a betegséget. A másik gyógymódhoz lótrágya gőzre volt szükség. Ezt a beteg mellkasára kenték. Ezek után senki se maradt szívesen az influenzás szobájában.
1917-ben New Yorkban is megjelentek a különböző, és nem ritkán furcsa, gyógymódok. Sok helyi piros kendőt viselt a karján, a nyakba pedig kámforgolyókat akasztottak. Jonas Salk gyógyszerész foghúzással, kloroform kúrákkal, és furcsa erős paprika kivonatokkal akarta meggyógyítani a pácienseket, de nem járt sikerrel. Hála az égnek 1930-ban feltalálták az influenza ellenszerét, aminek köszönhetően az emberek úgy érezték, hogy le tudják győzni a betegséget.
Fenyőkátrány: Az influenza elleni módszerek nem ritkán gyógyító erejűnek bizonyultak, de a megelőzés is fontos. Sokan abban hittek, hogy abban az esetben, ha rendszeresen beveszik a gyógyszert, akkor csökken a megbetegedés esélye.Ezért nem hibáztathatjuk a régen élt embereket, hiszen a múltban nem létezett igazi gyógymód, emiatt nem csoda, hogy mindent kipróbáltak, amit csak tudtak. Az amerikai járvány idején a népi gyógymódok terjedtek el. Ezek némelyike kifejezetten undorító volt.
Ilyen morbid praktika volt a mellkasra kent földigiliszta, vagy égő szén. Az egyik legrosszabb a fenyőkátrány ital, amit úgy készítettek el, hogy a szenet és a fenyőt összekeverték. Ezt egyébként eredetileg a hajópadlók kenésére használták.
Karbol füstlabda: Az utolsó influenza elleni gyógymód azért különleges, mert ebből bírósági ügy lett. 1889-ben Frederick August Roe készítette el a labdát, amit egész Angliába reklámoztak. A hirdetés azt ígérte, hogy a találmány minden betegségre jó, ami orrdugulást okoz. A kis gumilabda nyomásra karbolsavat lőtt ki. A betegnek ezt kellett belélegeznie, hogy ezzel elpusztítsa a vírusokat. A reklám szerint a termék a betegségek megelőzésére is használható volt.
Ennél is furcsább volt, hogy a cég azt hirdette, hogy 100 fontot adnak annak, akinél nem vált be a gyógymód. Liusa Elizabeth Carill megvette a labdát, ám azt hiába használta, mert így is influenzás lett. A cég ennek ellenére nem fizette ki a 100 fontot. A nő nem hagyta annyiban a dolgot, hanem bírósághoz fordult. Carill megnyerte az ügyet, hiszen a bíróság szerint a reklám már szerződésnek minősült a cég és a vásárló között.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Hozzászólások