Virológus: járványok lesznek, ha nem oltják be a népességet

A kötelező és ajánlott védőoltások alkalmazásának szükségességére figyelmeztetett az először Romániában, majd Kelet-Magyarországon megjelent kanyarós megbetegedésekkel kapcsolatban a Pécsi Tudományegyetem (PTE) legmagasabb biztonsági követelményeknek is megfelelő (BSL-4) virológiai laboratóriumának vezetője. Jakab Ferenc virológus, egyetemi docens hétfőn az MTI érdeklődésére a megbetegedésekre utalva hangsúlyozta: ha bármilyen okból fellazul az oltási háló, akkor járványok lesznek, ugyanis az érintett kórokozók nem tűntek el, csak a népesség nagyszázalékú immunizálása miatt nem kerülnek előtérbe. Abban a pillanatban, hogy "rés keletkezik a pajzson", elkezdődnek a megbetegedések - fogalmazott, arra utalva, hogy a Románia nyugati, délnyugati megyéiben tapasztalt kanyarós megbetegedésekért a szomszédos ország egészségügyi minisztériuma szerint egy "felelőtlen oltásellenes kampány" a hibás.


A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy "sajnos Magyarországon is elindult egy káros oltásellenes kampány". Egyúttal cáfolta, hogy a vakcinák és hordozóanyagaik veszélyesek lehetnek az emberi szervezetre, majd közölte: azokat évtizedeken keresztül nagy populációkon tesztelték. Szintén cáfolta azt az oltásellenes érvek között előkerülő elképzelést, miszerint a vakcinázás csak a gyógyszergyárak bevételeit növeli. Erről azt mondta, hogy a "gyógyszercégek hasznának csak igen kis százaléka származik az oltóanyagok gyártásából".


A szakember a nagy járványok elkerülése szempontjából prioritásnak nevezte a kötelező védőoltások - köztük a kanyaró-mumpsz-rózsahimlő (rubeola) elleni MMR-oltás - beadatását. Az ajánlott vakcinákra kitérve jelezte: ezek alkalmazása azért javasolt, mert olyan tendenciákat vetítenek előre, amelyek "sajnos mindig bejönnek".


A víruskutató kijelentette: a történelemben számtalan példa volt arra, hogy védőoltások járványokat megállítva emberéletek millióit mentették meg. Ezek közül a fekete himlő, a sárgaláz kórokozói és a járványos gyermekbénulást előidéző poliovírus elleni hatékony programokat említette. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) szombaton az MTI-vel közölte: a kanyaró rendkívül ragályos fertőző megbetegedés, amely a kiütések megjelenése előtt már négy nappal fertőzhet és a fertőzőképesség a kiütések eltűnését követően még négy napig tart. A kórokozót a beteg az orr- és garatváladékával üríti.


A kezdeti tünetek hasonlóak az influenzához: magas láz, légúti tünetek, kötőhártya-gyulladás. Ezeket követően kettő-négy nappal jelennek meg a bőrkiütések, amelyek a fejen, arcon kezdődnek, és később a testen lefelé terjednek. A kiütések néhány napig tartanak, és a megjelenés sorrendjében tűnnek el. A részleges oltási sorozattal beoltottak esetében a betegség lefolyása enyhébb, a szövődmények kialakulásának esélye kisebb.


Magyarországon 1969-ben vezették be a kanyaró elleni védőoltásokat, aminek köszönhetően a 47 éven aluli lakosság döntő többsége legalább egy, kanyaró elleni oltásban részesült. A hosszú távra szóló védettség kialakítása érdekében 1989-től kezdődően két alkalommal - 15 hónapos, majd 11 éves korban - kapnak oltást a gyerekek. Az elmúlt két évtizedben Magyarországon az átoltottság meghaladta a 98 százalékot. Az oltás és az emlékeztető oltás a szakirodalmi adatok szerint mintegy 99 százalékos védelmet biztosít.


Az 1969 után, de 1989 előtt születettek között előfordulhat, hogy valaki csak egy oltásban részesült, náluk az immunitás szintje az évek múlásával csökkenni kezdhet. Ilyen esetekben sajnos előfordulhat, hogy oltás ellenére fertőz a kanyaró - áll az OTH közleményében. A kanyaró szempontjából leginkább veszélyeztetettek a 15 hónaposnál fiatalabb, még védőoltásban nem részesült gyerekek, valamint a betegséget át nem vészelt, beoltatlan emberek. A veszélyeztetettek közé tartoznak az immunhiányos betegek, valamint azok az egészségügyi dolgozók, akik Romániából érkező, potenciálisan kanyarós betegeket látnak el - írták.


(Forrás: MTI)