Fellendülőben a városi kertmozgalom
Fellendülőben van a városi kertmozgalom, az országban már tucatnyi helyen alakultak közösségek, hogy a lakótelepek paneljai között húzódó kihasználatlan szabad területeken az önkormányzatok támogatásával ültetvényeket alakítsanak ki.
Rosta Gábor főiskolai tanár, a Városi Kertek Egyesület elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a növekvő érdeklődés például az alkotás, a természethez való közelítés iránti igényre vezethető vissza. A városi gazdálkodás ugyanis megadja a kétkezi munka sikerélményét és a közös feladatok közelebb hozzák egymáshoz a betonrengetegben élő, egymástól elidegenedett embereket.
A városi kertészkedés a világ nagy metropoliszaiban, például Londonban vagy New Yorkban már régóta az élet része. A szakember szerint Magyarországon mostanában bontakozik ki a városi kertmozgalom, a gyors terjedésben az ökológiai szemléletre fogékony önkormányzatok, civil szervezetek, oktató intézetek, egyházak vállalnak szerepet.
A Budapest-Albertfalva-Kelenvölgyi Református Egyházközség Albertfalva központjában az idén alakított ki egy biokertet. Pocsai Miklós református lelkész az MTI-nek elmondta, hogy az egyházi tulajdonú telken a terv szerint templom épül majd, de egyelőre nincs rá pénz.
Ezért tavasszal termőföldet hordtak a bekerített telekre és az Isten kertje elnevezésű zöld szigeten a közeli lakótelepeken verbuválódott önkéntesek, főként a gyülekezet tagjai hozzáláthattak az apró veteményesekben a gazdálkodáshoz. Paradicsomot, málnát, cukkinit termesztettek és jó volt az első évi termés. A gazdálkodó hívek többsége fiatal családos, de van közöttük 80 éves nyugdíjas is.
Szentendrén, a Püspökmajor lakótelepen jelenleg még a kerttervezés munkálatai zajlanak, jövő tavasszal lesz az első kapavágás. Kudett Krisztina, az önkormányzat zöldreferensének tájékoztatása szerint a nagyszámú jelentkező közül 26 családot választottak ki, akik majd a fakerettel körbevett kis parcellákon ültethetnek konyhakerti, fűszer- és gyógynövény-palántákat.
Addig is a résztvevők kertészeti tanfolyamokon képezhetik magukat és különféle kulturális programok közös szervezésével összekovácsolódhat a sok kisgyerekes családból álló közösség. A közösségi kert létesítését a város környezetvédelmi alapjából finanszírozzák, a szakmai hátteret pedig a Városi Kertek Egyesület biztosítja hozzá.
Szegeden népszerű ötletnek bizonyult a közösségi kert létesítése. A MASZK Egyesület a Tarján városi közösségi ház mellett 11 parcellából álló kertet varázsolt a panelházak rengetegében. Újhelyi Andrea, a program koordinátora az MTI-nek elmondta: az első termények betakarítása lázba hozta a gazdálkodókat, családokat, egyedülálló nyugdíjasokat, akik gyakran unokáikat is mozgósítják a kertészkedéshez. Kis kosarakkal érkeznek, hogy a répát, paradicsomot, paprikát, babot hazavigyék, csökkentve a konyhai kiadásokat.
Székesfehérváron Viza Attila önkormányzati képviselő, környezetvédelmi tanácsnok kezdeményezésére tavaly valósult meg a Palotaváros Közösségi Kert (PaKK).
Az 1000 négyzetméteres kertet 4-6 négyzetméteres ágyásokká osztották, de elkülönítettek közösségi parcellákat is, ahol a mostani tanévtől az István Király Általános Iskola kisdiákjai szívhatják magukba a termőföld illatát.
A tanácsnok tájékoztatása szerint a kert a közösségi élet színterévé vált, hétvégenként sütnek-főznek az emberek, hét közben szorgosan locsolják, kapálják a kis parcellájukat. A képviselő hozzátette: a kert hozzájárul a környezettudatos szemlélet formálásához, ezért a terv szerint jövőre újabb ilyen kert nyílhat a lakótelepen.
MTI
Rosta Gábor főiskolai tanár, a Városi Kertek Egyesület elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a növekvő érdeklődés például az alkotás, a természethez való közelítés iránti igényre vezethető vissza. A városi gazdálkodás ugyanis megadja a kétkezi munka sikerélményét és a közös feladatok közelebb hozzák egymáshoz a betonrengetegben élő, egymástól elidegenedett embereket.
A városi kertészkedés a világ nagy metropoliszaiban, például Londonban vagy New Yorkban már régóta az élet része. A szakember szerint Magyarországon mostanában bontakozik ki a városi kertmozgalom, a gyors terjedésben az ökológiai szemléletre fogékony önkormányzatok, civil szervezetek, oktató intézetek, egyházak vállalnak szerepet.
A Budapest-Albertfalva-Kelenvölgyi Református Egyházközség Albertfalva központjában az idén alakított ki egy biokertet.
Ezért tavasszal termőföldet hordtak a bekerített telekre és az Isten kertje elnevezésű zöld szigeten a közeli lakótelepeken verbuválódott önkéntesek, főként a gyülekezet tagjai hozzáláthattak az apró veteményesekben a gazdálkodáshoz. Paradicsomot, málnát, cukkinit termesztettek és jó volt az első évi termés. A gazdálkodó hívek többsége fiatal családos, de van közöttük 80 éves nyugdíjas is.
Szentendrén, a Püspökmajor lakótelepen jelenleg még a kerttervezés munkálatai zajlanak, jövő tavasszal lesz az első kapavágás. Kudett Krisztina, az önkormányzat zöldreferensének tájékoztatása szerint a nagyszámú jelentkező közül 26 családot választottak ki, akik majd a fakerettel körbevett kis parcellákon ültethetnek konyhakerti, fűszer- és gyógynövény-palántákat.
Addig is a résztvevők kertészeti tanfolyamokon képezhetik magukat és különféle kulturális programok közös szervezésével összekovácsolódhat a sok kisgyerekes családból álló közösség. A közösségi kert létesítését a város környezetvédelmi alapjából finanszírozzák, a szakmai hátteret pedig a Városi Kertek Egyesület biztosítja hozzá.
Szegeden népszerű ötletnek bizonyult a közösségi kert létesítése. A MASZK Egyesület a Tarján városi közösségi ház mellett 11 parcellából álló kertet varázsolt a panelházak rengetegében. Újhelyi Andrea, a program koordinátora az MTI-nek elmondta: az első termények betakarítása lázba hozta a gazdálkodókat, családokat, egyedülálló nyugdíjasokat, akik gyakran unokáikat is mozgósítják a kertészkedéshez. Kis kosarakkal érkeznek, hogy a répát, paradicsomot, paprikát, babot hazavigyék, csökkentve a konyhai kiadásokat.
Székesfehérváron Viza Attila önkormányzati képviselő, környezetvédelmi tanácsnok kezdeményezésére tavaly valósult meg a Palotaváros Közösségi Kert (PaKK).
Az 1000 négyzetméteres kertet 4-6 négyzetméteres ágyásokká osztották, de elkülönítettek közösségi parcellákat is, ahol a mostani tanévtől az István Király Általános Iskola kisdiákjai szívhatják magukba a termőföld illatát.
A tanácsnok tájékoztatása szerint a kert a közösségi élet színterévé vált, hétvégenként sütnek-főznek az emberek, hét közben szorgosan locsolják, kapálják a kis parcellájukat. A képviselő hozzátette: a kert hozzájárul a környezettudatos szemlélet formálásához, ezért a terv szerint jövőre újabb ilyen kert nyílhat a lakótelepen.
MTI
Hozzászólások