Genetikai rémálomhoz vezetett a belterjesség

Beszédképtelen, deformitásokkal élő, vérzékeny, labilis uralkodókhoz vezetett a vérvonal tisztán tartása.Ahogy az állatok és a növények esetében, úgy az emberi testben is súlyos következménye van a belterjességnek, ami a történelemben rengeteg beszédképtelen, vérzékeny, őrült, de legalábbis labilis, deformitásokkal született uralkodót eredményezett.

A múltban szigorúan vették a királyi és nemesi családok, hogy semmiféle idegen génállomány nem szennyezheti be a tiszta vérvonalat, ezért csak családon belül házasodhattak az emberek, akik így elkülönülhettek az „alantas” néptől, és egyben tarthatták a családi vagyont, uradalmakat.

Már Kleopátra is: A belterjesség távolról sem a közelmúlt találmánya, hiszen már az ókori Egyiptomban is szokás volt, hogy a közeli rokonok kötöttek házasságot. Tutanhamon fáraó szülei testvérek voltak, az uralkodó pedig a lánytestvérét vette feleségül, aminek következményeként a legtöbb gyermekük halva született, vagy olyan súlyos betegséggel, hogy abba kiskorában elhunyt.

Tutanhamon családi tragédiájából senki sem tanult. Kleopátra, Egyiptom királynője, akinek apja a saját lánytestvérével kötött házasságot, az öccséhez, XIII. Ptolemaioszhoz ment feleségül azért, hogy az istenektől kapott vér tiszta maradhasson. Gyermekük nem lett, mert Kleopátra inkább Caesart és Marcus Antoniust ajándékozta meg utóddal.

A Habsburgok telhetetlensége a kihalásukat okozta: Ahogy az ókori Egyiptom is bizonyítja, az uralkodói osztály a kezdetektől belterjesen házasodott, de ezt a szokást a Habsburg-család vitte túlzásba, aminek eredményeként kihalt a spanyol águk.

A Habsburgok addig házasodtak politikai okokból, hogy végül Európa legbefolyásosabb uralkodói családjává váltak a XVI.

A belterjesség szempontjából a spanyol ágat kell kiemelni, amit I. (Szép) Fülöp és Őrült Johanna alapított. A házaspár génjeinek 2,5 százaléka közös ősöktől származott, majd minden uralkodásra szánt leszármazottjuk családon belül házasodott, ami végzetes genetikai betegséghez vezetett.

Az még a kisebb baj, hogy minden rokonnak előreugró Habsburg-állkapcsa volt, ám a lappangó hibás gének egyre gyakrabban okoztak súlyos problémákat. Sok gyermek korán elhalálozott, míg az életben maradt utódok egyre borzalmasabb állapotban szenvedték végig az életet.

A legszörnyűbb sors II. Károlynak jutott, ugyanis a 200 évnyi családon belüli házasságok eredményeként olyan mértékben belterjes volt a génállománya, hogy olyan akkor sem alakul ki, ha édestestvéreknek születik gyermeke.

II. Károlynak rengeteg egészségügyi problémával kellett együtt élnie, köztük azzal, hogy alacsony növésű volt, csak 8 évesen tanult meg járni, de később is gyakran elesett, az állkapcsa olyan hatalmas volt, hogy alig bírt beszélni, folyton nyáladzott, és képtelen volt utódot nemzeni, ami a dinasztia végét jelentette.

II. Károllyal kihalt a Habsburgok spanyol ága. Ezzel szemben az osztrák ág VI. Károly császár uralkodásának végéig bírta, ugyanis az uralkodó csak lányokat nemzett. Habár elméletileg 1740-ben kihalt az osztrák ág, mégis VI. Károly lánya, Mária Terézia génkészletében, a Habsburg–Lotaringiai-házban folytatódott.Viktória királynőtől érkezett a vérzékenység a Romanovokhoz: Az elmebeteg III. György király leszármazottja volt IV. Vilmos, Viktória királynő apja. Az uralkodó 51 évesen nemzette a lányt, aki valószínűleg tőle örökölte a vérzékenységi hajlamot.

Viktória királynő hozzáment Albert herceghez, akitől három gyermeke született. A hibás gént mindegyik utód örökölte, sőt, két lány tovább is adta azt. Viktória királynő leghíresebb unokája Hessen–Darmstadti Alexandra, akit II. Miklós orosz cár vett feleségül.

A frigyből egyetlen fiú született, Alekszej Nyikolajevics nagyherceg, aki a nagyanyjától és az anyjától örökölte a vérzékenységet, ami kifejezetten nehéz helyzetet eredményezett, hiszen ő volt a trónörökös.

A beteges Alekszej 1918-ban, 13 évesen halt meg, amikor a forradalmárok kivégezték az egész Romanov-családot. Viktória királynő szerteágazó génkészlete a mai napig él, hiszen II. Erzsébet és Fülöp herceg is az ő leszármazottjai, és harmadunokatestvérekként házasok.

Sissi és a vérfertőző kapcsolatok: Erzsébet osztrák császárné, magyar és cseh királyné szülei unokatestvérek voltak, aminek következményeként Sissi lelki problémákkal, evési zavarokkal küszködött.

Az uralkodónő az unokatestvérével, Habsburg–Lotaringiai-házból származó Ferenc Józseffel kötött házasságot, miután erre pápai engedélyt kaptak, ugyanis annyira közeli rokonságban álltak, hogy csak a jóváhagyással jöhetett létre a frigy.

A házasságból négy gyerek született. A legidősebb utód, Zsófia, tífuszban halt meg. Az egyetlen fiú Rudolf volt, aki 30 évesen megölte magát, ezzel hátrahagyva az egyetlen gyermekét, Erzsébet Mária főhercegnőt.

A hosszú életet élő Gizella a másodfokú unokatestvérével, Lipót bajor királyi herceggel kötött házasságot, és négy utódot szült. Sissi negyedik gyermeke, Mária Valéria, a budai Várban született, majd évekig magyar dajka mellett nevelkedett a gödöllői kastélyban.

Később a harmadfokú unokatestvérével, Ferenc Szalvátor főherceggel kötött házasságot. Az így címzetes toszkánai hercegnévé vált Mária Valéria tíz gyermeket szült.A XXI. században sem tűnt el a belterjesség: 2012-ben kapott nagy nyilvánosságot az a házasság, amelyet a százezer lakosú Tongán kötött a király idősebb fia, Tupouto'a Ulukalala herceg, aki az unokatestvérét vette feleségül.

A kis szigetekből álló óceániai, mélyen vallásos országban sokan nem pártolták a frigyet, aminek megkötésén az anyakirálynő és a herceg nagynénje sem jelent meg. A család többi tagja nem háborodott fel, hiszen egy olyan hagyomány betartásáról volt szó, amely évszázadok óta él a szigeten, ezért ők vígan ünnepelték a királyság és a vérvonal megőrzését.

(Forrás: divany.hu)