Gyógyítható a repüléstől való félelem
Ha az utazás, csakúgy mint az élet, önmagáért való és nem célként szerepel, akkor három emberből egynek kétség kívül rázós útja lesz. A pszichológusok becslése szerint öt emberből átlagosan 2 vagy 3 szenved az úgynevezett aerofóbiától vagyis a repüléstől való félelemtől. Sokak számára ez egy olyan bénító állapot, amely rémálommá teheti az álomvakációt, főleg az időről időre a hírekben szereplő repülőszerencsétlenségek fényében.
Julia Cameron, maga is e fóbiától szenved, ám munkája miatt havonta kénytelen repülőre ülni. Cameron azonban úgy döntött, hogy szembenéz félelmeivel és megírta a Biztonságos utazás: ima és megnyugvás a rémült repülők és más aggódó lelkek számára (Safe Journey: Prayers and Comfort for Frightened Flyers and Other Anxious Souls) című könyvet, amely némiképp szokatlan megközelítéssel próbálja megnyugtatni azokat az utazni vágyókat, akiket félelmeik a földhöz kötnek.
Cameron azt javasolja, hogy folyamatosan beszéljünk magunkhoz akár napló formájában, illetve hogy találjunk ki kisebb imákat az út egyes részeire vonatkozóan. Hatékony figyelemelterelésként továbbá a bulvármagazinok lapozgatását ajánlja a szakértő. Cameron állítása szerint saját fóbiája a kontroll hiányától való félelemmel áll kapcsolatban valamint egy zaklatott fantáziavilággal, amelyben folyamatosan rosszul végződő történetek pörögnek, mint például a motor meghibásodása.
Ami azt illeti az aerofóbia egy elég gyakori állapot, amely gyakran más fóbiákkal együtt jelentkezik, úgy mint a klausztrofóbia (a bezártságtól való félelem), akrofóbia (a tériszony, vagy magasságtól való félelem) vagy az agorafóbia (a pánikrohamtól vagyis kontroll elvesztésétől való félelem). Aki retteg a repüléstől számos tünetet produkálhat, ha mégis repülőre kell ülnie. A szorongástól a szívdobogáson át a pánikrohamig vagy hányásig bármi előfordulhat, megkeserítve a boldogtalan utas életét.
A pszichológusok azonban állítják, hogy ez az állapot gyógyítható: a kognitív és a viselkedésterápia megfelelő kombinációjával a repüléstől való félelem elűzhető. A statisztikák szerint a kezelések több, mint 80%-a eredményes, így a páciensek a terápia befejezését követően képesek újra repülőre ülni.
A szakemberek szerint a hasonló fóbiákban szenvedőknek hasznos lehet, ha utánaolvasnak betegségüknek, így megérthetik milyen mentális folyamatok zajlanak le, amikor a fóbia elhatalmasodik. A vizualizáció is segíthet a repülésre való felkészülésben: képzeljük el, amint kellemes és eseménytelen repülésben van részünk, ami légörvényektől mentes és a földet érés is simán megy. A pszichológusok szerint hatékonyan gyakorolhatunk önfegyelmet, ha egyszerűen csak annyit mondunk magunknak határozottan, hogy STOP!, amikor bármilyen negatív gondolat fészkeli be magát a fejünkbe. Ezek után koncentráljunk a légzésünkre. Végezetül pedig orvosunk enyhe idegnyugtatót is felírhat, amely segít ellazulni az út során.
Forrás: www.bbc.com
Julia Cameron, maga is e fóbiától szenved, ám munkája miatt havonta kénytelen repülőre ülni. Cameron azonban úgy döntött, hogy szembenéz félelmeivel és megírta a Biztonságos utazás: ima és megnyugvás a rémült repülők és más aggódó lelkek számára (Safe Journey: Prayers and Comfort for Frightened Flyers and Other Anxious Souls) című könyvet, amely némiképp szokatlan megközelítéssel próbálja megnyugtatni azokat az utazni vágyókat, akiket félelmeik a földhöz kötnek.
Cameron azt javasolja, hogy folyamatosan beszéljünk magunkhoz akár napló formájában, illetve hogy találjunk ki kisebb imákat az út egyes részeire vonatkozóan. Hatékony figyelemelterelésként továbbá a bulvármagazinok lapozgatását ajánlja a szakértő. Cameron állítása szerint saját fóbiája a kontroll hiányától való félelemmel áll kapcsolatban valamint egy zaklatott fantáziavilággal, amelyben folyamatosan rosszul végződő történetek pörögnek, mint például a motor meghibásodása.
Ami azt illeti az aerofóbia egy elég gyakori állapot, amely gyakran más fóbiákkal együtt jelentkezik, úgy mint a klausztrofóbia (a bezártságtól való félelem), akrofóbia (a tériszony, vagy magasságtól való félelem) vagy az agorafóbia (a pánikrohamtól vagyis kontroll elvesztésétől való félelem). Aki retteg a repüléstől számos tünetet produkálhat, ha mégis repülőre kell ülnie. A szorongástól a szívdobogáson át a pánikrohamig vagy hányásig bármi előfordulhat, megkeserítve a boldogtalan utas életét.
A pszichológusok azonban állítják, hogy ez az állapot gyógyítható: a kognitív és a viselkedésterápia megfelelő kombinációjával a repüléstől való félelem elűzhető. A statisztikák szerint a kezelések több, mint 80%-a eredményes, így a páciensek a terápia befejezését követően képesek újra repülőre ülni.
A szakemberek szerint a hasonló fóbiákban szenvedőknek hasznos lehet, ha utánaolvasnak betegségüknek, így megérthetik milyen mentális folyamatok zajlanak le, amikor a fóbia elhatalmasodik. A vizualizáció is segíthet a repülésre való felkészülésben: képzeljük el, amint kellemes és eseménytelen repülésben van részünk, ami légörvényektől mentes és a földet érés is simán megy. A pszichológusok szerint hatékonyan gyakorolhatunk önfegyelmet, ha egyszerűen csak annyit mondunk magunknak határozottan, hogy STOP!, amikor bármilyen negatív gondolat fészkeli be magát a fejünkbe. Ezek után koncentráljunk a légzésünkre. Végezetül pedig orvosunk enyhe idegnyugtatót is felírhat, amely segít ellazulni az út során.
Forrás: www.bbc.com
Hozzászólások