Halálunk után autóbaleset-tesztelő bábunak használhatják a testünket
Nem a koporsós temetés vagy a hamvasztás az egyetlen lehetőség, ha meghaltunk.
Nem szívesen beszélünk a halálról, mert lehangoló téma, ám október közepén kikerülhetetlen, hiszen a boltok polcait ellepik a mécsesek, és egyre több ismerős, rokon faggat, hogy halottak napján kimegyünk-e a temetőbe.
A halál után azonban nem kizárólag a koporsós és hamvasztós temetés közül választhat az ember. A közelmúltban hallottunk például arról, hogy valaki ékszert készítettet az elhunyt rokona hamvaiból, míg más festményt alkotott.
A holttestek felhasználására tehát több lehetőség létezik. Most ezek közül mutatunk néhányat.
Testfarm: Nagyon híres és a világon egyedülálló a Tennessee Egyetem testfarmja, ahol egy óriási kertben, szabadon hevernek a földre helyezett halottak. Ennek a célja elsősorban az, hogy a bűnügyi tanulók és az orvostanhallgatók tanulmányozhassák a maradványokat, valamint megtanulják azt, hogy a bomlási állapotból meghatározzák a halál idejét és körülményeit. A testfarmon jelenleg több, mint 650 hulla hever a földön, de vannak, amelyeket különböző pózba állítanak be.
Csontváz: Új-Mexikó államban az orvostudományi egyetem fizet a hozzátartozóknak azért, hogy az elhunyt csontvázát adják az ortopédorvosoknak. Ebben az esetben csak a csontokat tartják meg, míg a maradvány többi részét elégetik, ám ezt nem kapja vissza a család.
Kiállítás: Magyarországon is meg lehetett nézni a Test című kiállítást, amire bárki felajánlhatja a földi maradványait. Mivel vándorkiállításról van szó, ezért az ember bejárhatja az egész világot a halála után, de nem azonnal, mert a preparálási folyamat akár egy évig is eltarthat.
A holttestekből előbb eltávolítják a vizet és a zsírt, majd gumiszilikonnal elérik, hogy fagyottszerű pózba maradjon (a kiállításnak megfelelően egy adott életszituációba rendezik a testet). Ezt követően gázokkal, fénnyel és hővel keményítik meg még jobban. A kiállításra csak ép testeket lehet felajánlani.
Autóbaleset-tesztelő bábu: A Wayne Állami Orvosi Egyetem azt vizsgálja, hogy a különböző autó- és más típusú baleset következtében hogyan roncsolódik az emberek teste. Ehhez nem lehet műanyag- vagy rongybábut használni, mert az úgy kapott eredmények nem tükröznék a valóságot.
Orvosi egyetemek: Ez egy olyan lehetőség, amelyről valószínűleg mindenki hallott. Ha úgy döntünk, hogy a halálunk után a leendő orvosokat és betegeket segítjük azzal, hogy a testünket tanulmányozhatják, akkor fontos kikötnünk, hogy pontosan mire fogják használni az anatómiánkat.
Magyarországon és a kelet-európai egyetemeken hiány van tanulmányozható testekből, ezért általában 15-20 éve halott, formaldehidben tartósított maradványokat használnak, ám ezeknek a szervei már nem tükrözik jól az eredeti állapotot.
Szerv adományozás: Az adatok szerint az Egyesült Államokban naponta 19 ember hal meg azért, mert nem kap időben új vesét, szívet, tüdőt vagy hasnyálmirigyet. Habár az Egyesült Államokban a személyi igazolványon szerepel, hogy hajlandó-e valaki donor lenni, ezzel a lehetőséggel mégis kevesen élnek, pedig még azt is meghatározhatnák, hogy melyik szervüket ajánlják fel.
Múzeumi darab: A philadelphiai orvosi egyetem Mutter Múzeuma gyűjti az abnormális alakú testeket azért, hogy kiállítsák. Ha nincs hajlott gerincünk, és a méretünk is nagyobb, mint egy törpéé, akkor is próbálkozhatunk, mert olykor ép testeket is fogadnak.
Testbróker: Az Egyesült Államokban léteznek ilyen cégek. A testbrókerek munkája az, hogy holttesteket gyűjtenek, majd azokat kórházaknak, egyetemeknek, tanulóknak közvetítik ki. A dolog pozitív oldala az, hogy a testek maradékát ingyen elhamvasztják, és tisztességesen visszaadják a családoknak.
A negatív oldal az, hogy az ember nem határozhatja meg, hogy pontosan milyen célra használják fel a maradványokat. Néhány bróker annyit megtesz, hogy felfedi a felhasználás körét, hogy az embernek valamennyi fogalma legyen arról, hogy hova kerülhet a halála után.
Szövet adományozása: A halál után az embernek többé nincs szüksége a csontjaira, szövetére, ízületeire, szívbillentyűire, vagy a szemhártyáira, ezért ugyanúgy, mint a szerveket, ezeket is fel lehet ajánlani.
Orvosi gyakorlat: Egyik orvos se szikével a kezében jött a világra, tehát meg kell tanulniuk a műtéti és a beavatkozási technikákat, ha pedig új módszereket talál ki a tudomány, akkor a már gyakorló orvosoknak is be kell gyakorolniuk az újdonságokat. Ehhez kellenek a holttestek. Amerikában szerződést lehet kötni arról, hogy amikor az orvosok végeztek a gyakorlással, akkor a kórház vagy a biztosító ingyen elhamvasztja a maradványokat.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Nem szívesen beszélünk a halálról, mert lehangoló téma, ám október közepén kikerülhetetlen, hiszen a boltok polcait ellepik a mécsesek, és egyre több ismerős, rokon faggat, hogy halottak napján kimegyünk-e a temetőbe.A halál után azonban nem kizárólag a koporsós és hamvasztós temetés közül választhat az ember. A közelmúltban hallottunk például arról, hogy valaki ékszert készítettet az elhunyt rokona hamvaiból, míg más festményt alkotott.
A holttestek felhasználására tehát több lehetőség létezik. Most ezek közül mutatunk néhányat.
Testfarm: Nagyon híres és a világon egyedülálló a Tennessee Egyetem testfarmja, ahol egy óriási kertben, szabadon hevernek a földre helyezett halottak. Ennek a célja elsősorban az, hogy a bűnügyi tanulók és az orvostanhallgatók tanulmányozhassák a maradványokat, valamint megtanulják azt, hogy a bomlási állapotból meghatározzák a halál idejét és körülményeit. A testfarmon jelenleg több, mint 650 hulla hever a földön, de vannak, amelyeket különböző pózba állítanak be.
Csontváz: Új-Mexikó államban az orvostudományi egyetem fizet a hozzátartozóknak azért, hogy az elhunyt csontvázát adják az ortopédorvosoknak.
Kiállítás: Magyarországon is meg lehetett nézni a Test című kiállítást, amire bárki felajánlhatja a földi maradványait. Mivel vándorkiállításról van szó, ezért az ember bejárhatja az egész világot a halála után, de nem azonnal, mert a preparálási folyamat akár egy évig is eltarthat.
A holttestekből előbb eltávolítják a vizet és a zsírt, majd gumiszilikonnal elérik, hogy fagyottszerű pózba maradjon (a kiállításnak megfelelően egy adott életszituációba rendezik a testet). Ezt követően gázokkal, fénnyel és hővel keményítik meg még jobban. A kiállításra csak ép testeket lehet felajánlani.
Autóbaleset-tesztelő bábu: A Wayne Állami Orvosi Egyetem azt vizsgálja, hogy a különböző autó- és más típusú baleset következtében hogyan roncsolódik az emberek teste. Ehhez nem lehet műanyag- vagy rongybábut használni, mert az úgy kapott eredmények nem tükröznék a valóságot.Orvosi egyetemek: Ez egy olyan lehetőség, amelyről valószínűleg mindenki hallott. Ha úgy döntünk, hogy a halálunk után a leendő orvosokat és betegeket segítjük azzal, hogy a testünket tanulmányozhatják, akkor fontos kikötnünk, hogy pontosan mire fogják használni az anatómiánkat.
Magyarországon és a kelet-európai egyetemeken hiány van tanulmányozható testekből, ezért általában 15-20 éve halott, formaldehidben tartósított maradványokat használnak, ám ezeknek a szervei már nem tükrözik jól az eredeti állapotot.
Szerv adományozás: Az adatok szerint az Egyesült Államokban naponta 19 ember hal meg azért, mert nem kap időben új vesét, szívet, tüdőt vagy hasnyálmirigyet. Habár az Egyesült Államokban a személyi igazolványon szerepel, hogy hajlandó-e valaki donor lenni, ezzel a lehetőséggel mégis kevesen élnek, pedig még azt is meghatározhatnák, hogy melyik szervüket ajánlják fel.
Múzeumi darab: A philadelphiai orvosi egyetem Mutter Múzeuma gyűjti az abnormális alakú testeket azért, hogy kiállítsák. Ha nincs hajlott gerincünk, és a méretünk is nagyobb, mint egy törpéé, akkor is próbálkozhatunk, mert olykor ép testeket is fogadnak.
Testbróker: Az Egyesült Államokban léteznek ilyen cégek. A testbrókerek munkája az, hogy holttesteket gyűjtenek, majd azokat kórházaknak, egyetemeknek, tanulóknak közvetítik ki. A dolog pozitív oldala az, hogy a testek maradékát ingyen elhamvasztják, és tisztességesen visszaadják a családoknak.
A negatív oldal az, hogy az ember nem határozhatja meg, hogy pontosan milyen célra használják fel a maradványokat. Néhány bróker annyit megtesz, hogy felfedi a felhasználás körét, hogy az embernek valamennyi fogalma legyen arról, hogy hova kerülhet a halála után.
Szövet adományozása: A halál után az embernek többé nincs szüksége a csontjaira, szövetére, ízületeire, szívbillentyűire, vagy a szemhártyáira, ezért ugyanúgy, mint a szerveket, ezeket is fel lehet ajánlani.Orvosi gyakorlat: Egyik orvos se szikével a kezében jött a világra, tehát meg kell tanulniuk a műtéti és a beavatkozási technikákat, ha pedig új módszereket talál ki a tudomány, akkor a már gyakorló orvosoknak is be kell gyakorolniuk az újdonságokat. Ehhez kellenek a holttestek. Amerikában szerződést lehet kötni arról, hogy amikor az orvosok végeztek a gyakorlással, akkor a kórház vagy a biztosító ingyen elhamvasztja a maradványokat.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Hozzászólások