Húsvéti böjt
Már Húshagyókedden megkezdődött a böjt, ami egészen húsvét vasárnapjáig tart. Ez a hagyomány a középkorban még roppant szigorú volt; szerdán, pénteken és szombaton csupán kenyeret és sót fogyasztottak a hívők, de azt is napi egyszer. A húsfogyasztást teljesen el kellett hagyni ebben az időszakban, Nagypénteken pedig minden állati eredetű élelmiszert kerülni kellett.
A hatvanak évek II.
Országunknak is megvannak a maga hagyományai a böjti időkre; ilyenkor kerülték többek közt az állati eredetű zsírok felhasználását a főzéshez. A szabály könnyebb betartása érdekében minden tiltott ételt elraktak erre a negyven napra a kamrába. Két étkezést iktattak be naponta, ilyenkor ebédre levest és böjti pitét, vacsorára diót, mézet, olaj káposztát és savanyú paprikát készítettek. Emellett engedélyezett fogások közé tartoztak az aszalt gyümölcsök, főzelékek, hal- és tojásételek.
Húsvétvasárnappal lezárulnak a nélkülözés napjai, ezért is ehhez a naphoz kapcsolódik az ételszentelés szokása. A régi időkben a délelőtti misére az emberek vittek magukkal az ünnepi bárányt, sonkát, kalácsot, sonkát és bort a templomba. A bárány Jézus áldozatának, a bor a vérének jelképe; míg a tojás az újjászületést szimbolizálja, főtt változata a családi összetartást. Ez utóbbi miatt alakult ki hazánkban az a néphagyomány, hogy a húsvéti tojásokat a családnak együtt kell elfogyasztania. Az együtt töltött étkezés emléke az élet további részében is segít hazatalálni, mikor eltévedünk.
Napjainkban ezek a szokások kissé megkoptak, ám érdemes egészségügyi szempontból fontolóra venni a böjtöt. A tavasz elérkeztével fásultságot, energiavesztést érezhetünk, erre remek gyógyír egy vitaminokkal teli zöldségre és gyümölcsre koncentráló étrend. Másik hasznos, pár napos diéta a léböjtkúra, aminek hatására megszűnik a dehidratáltság és a szervezetünk is megszabadul a felgyülemlett salakanyagoktól; kellemes mellékhatásának köszönhetően a bőrünk is megszépül.
Hozzászólások