Kiejtés miatt hátrányban?
A magyar nyelvben az irodalmi, a fővárosban beszélt nyelv az elfogadott. A médiában, az iskolákban esetleg enyhe kiejtésbeli eltérést tolerálnak, annak ellenére, hogy semmi nem tiltja, hogy bárki is dialektusban beszéljen.
Az angol egyre inkább betölti a "lingua franca" szerepét, a leggyakrabban tanult idegen nyelv. De vajon ahol anyanyelv, mennyire lefogadott, ha valaki akcentussal, vagy dialektusban beszéli? Korábban a britek büszkék voltak régiójukra. Ma minden harmadik britnek vannak negatív érzései, ha mesterségesen el kell nyomniuk természetes akcentusukat, például egy állásinterjún, vagy ha a főnökükkel kell beszélniük, vagy egyszerűen telefonálniuk kell.
A Manchesteri Egyetem új kutatása szerint az akcentus egyre szélesebb körben és egyre több hátrányt jelent, mint azt korábban feltételezték.
Ez az első ilyen témájú tanulmány. A megkérdezettek között voltak gyerekek és felnőttek egyaránt, akiktől megkérdezték, hogy kerültek-e már olyan helyzetbe, hogy megváltoztatták akcentusukat és hogyan érezték magukat közben. Egyharmaduk válaszolta, hogy dühös volt, vagy zavarta a helyzet, sőt megvetette magát azért, mert természetese beszédmódját megváltoztatta. Csak a megkérdezettek egy kis százaléka élvezte a helyzetet. A többiek csak annyit mondtak, hogy elérték vele céljukat. Akik új jellemezték a helyzetet, hogy hamisak voltak, vagy, hogy elárulták nagyszüleiket, azoknak mindenképp identitásbeli problémát is jelentett a helyzet.
A tanulmányból kiderült, hogy az akcentus megváltoztatása más emberek előítéletének következménye. A jelenlegi tanulmány Északnyugat-Angliában készült, és az eredmények fényében egy egész országra kiterjedő felmérést terveznek. A tanulmányból az is kiderült, az emberek büszkék arra, honnan jöttek.
Míg a munkaadókat ellenőrzik, hogy az egyenlő bánásmód elve alapján mindenki egyenlő eséllyel pályázhasson egy állásra függetlenül etnikai hovatartozására, korára, nemére, vallására, a munkatársak esetében az akcentus nem esik egyenlő bánásmód elve alá.
A válaszok azt mutatják, hogy a dialektusoknak az énkép szempontjából fontos szerepe van, és nem szabad, hogy ez torzuljon.
Becslések szerint Nagy-Britanniában a lakosság kevesebb, mint 2 százaléka beszéli a BBC által fémjelzett, régióhoz nem köthető kiejtést. A nyelvészek kimutatták, hogy még a királynő akcentusa is elmozdult az ötvenes években egy sztenderdebb változat felé, amelyet például a politikusok, David Cameron és Tony Blair beszél.
wwww.independent.co.uk
Az angol egyre inkább betölti a "lingua franca" szerepét, a leggyakrabban tanult idegen nyelv. De vajon ahol anyanyelv, mennyire lefogadott, ha valaki akcentussal, vagy dialektusban beszéli? Korábban a britek büszkék voltak régiójukra. Ma minden harmadik britnek vannak negatív érzései, ha mesterségesen el kell nyomniuk természetes akcentusukat, például egy állásinterjún, vagy ha a főnökükkel kell beszélniük, vagy egyszerűen telefonálniuk kell.A Manchesteri Egyetem új kutatása szerint az akcentus egyre szélesebb körben és egyre több hátrányt jelent, mint azt korábban feltételezték.
Nagy-Britannia is egyre inkább az egyenlőség felé mutat - legalább is, amit az angol nyelvet illeti.
Ez az első ilyen témájú tanulmány. A megkérdezettek között voltak gyerekek és felnőttek egyaránt, akiktől megkérdezték, hogy kerültek-e már olyan helyzetbe, hogy megváltoztatták akcentusukat és hogyan érezték magukat közben. Egyharmaduk válaszolta, hogy dühös volt, vagy zavarta a helyzet, sőt megvetette magát azért, mert természetese beszédmódját megváltoztatta. Csak a megkérdezettek egy kis százaléka élvezte a helyzetet. A többiek csak annyit mondtak, hogy elérték vele céljukat. Akik új jellemezték a helyzetet, hogy hamisak voltak, vagy, hogy elárulták nagyszüleiket, azoknak mindenképp identitásbeli problémát is jelentett a helyzet.
A tanulmányból kiderült, hogy az akcentus megváltoztatása más emberek előítéletének következménye. A jelenlegi tanulmány Északnyugat-Angliában készült, és az eredmények fényében egy egész országra kiterjedő felmérést terveznek. A tanulmányból az is kiderült, az emberek büszkék arra, honnan jöttek.
Míg a munkaadókat ellenőrzik, hogy az egyenlő bánásmód elve alapján mindenki egyenlő eséllyel pályázhasson egy állásra függetlenül etnikai hovatartozására, korára, nemére, vallására, a munkatársak esetében az akcentus nem esik egyenlő bánásmód elve alá.
A válaszok azt mutatják, hogy a dialektusoknak az énkép szempontjából fontos szerepe van, és nem szabad, hogy ez torzuljon.
Becslések szerint Nagy-Britanniában a lakosság kevesebb, mint 2 százaléka beszéli a BBC által fémjelzett, régióhoz nem köthető kiejtést. A nyelvészek kimutatták, hogy még a királynő akcentusa is elmozdult az ötvenes években egy sztenderdebb változat felé, amelyet például a politikusok, David Cameron és Tony Blair beszél.
wwww.independent.co.uk
Hozzászólások