Miért ájulhatunk el a melegtől?

Sok esetben a hőség okozza az ájulást, ezért nyáron fokozottabban oda kell figyelnünk magunkra. 

Előfordulhat  a gyermekeknél, fiataloknál, felnőtteknél és időseknél is egyaránt. A forróság okozta ájulás orvosi néven banális hőségkollapszusnak nevezik.  Az ájulás időtartama általában nem tolódik ki 15 percnél további időtartamra, sőt néhány másodperces a jellemző. 

Az ember érzi ennek az előjelét, sokszor a környezetének rosszullétről számol be, még mielőtt elájul, meg tudja fogalmazni, hogy valami nem stimmel, illetve el tudja mondani mit érez. Az általános tünetek gyengeségérzés, émelygés, fülzúgás, homályos látás, szédülés, valamint hirtelen izzadás. Azok a személyek, akik hajlamosak az ájulásra, azaz több alkalommal fordult már velük elő, tudhatják, sőt figyelmeztethetik is a körülöttük lévőket, hogy el fognak ájulni. Más esetben pedig csak hirtelen elvágódnak, összerogynak. Mind két variáció előfordulhat. A tudat elvesztését követően eltudják mondani, hogy mi történt. 

De miért okoz a meleg ájulást? 

A magas külső hőmérséklet következményeképp vérkeringés átrendeződés jön létre a szervezetben. Az egészen pontosan azt jelenti, hogy a szervrendszer úgy próbálja magát hűteni, hogy a periférián elhelyezkedő erek kitágulnak, ezzel elősegítik a hőleadást. Ezzel párhuzamosan fokozott izzadás is megfigyelhető. Az arra hajlamos személyek esetében a két folyamat együttesen az agyi vérkeringés zavarát okozza, ettől következik be az ájulás.  Az idősebb korosztályból, akik vízhajtót szednek jobban ki vannak téve ennek. Mindemellett az alkohol is fokozhatja a hőség hatását. 



Ezt kell tenni az ájult személlyel!

Minél előbb fektessük le, lehetőség szerint ez árnyékos, szellős helyen a legideálisabb, majd emeljük meg a lábait, polcoljuk alá. Ellenőrizzük a légzését és keringését, a hőségtől való elájulásnál azok normálisak. Lazítsuk meg a ruházatát. Amennyiben nagyot esett vizsgáljuk át nem szenvedett- e nagyobb sérüléseket. Miután magához tért kérdezzük meg hogy érzi magát, fáj-e valamije, illetve, hogy igényel-e további, akár orvosi segítséget. Orvost egyébként akkor kell hívni, ha a beteg nem tér magához 15 percen belül sem, illetve, ha az ájulása során görcsroham is jelentkezik, avagy vizeletét, székletét maga alá engedi. Akkor is szüksége van orvosi segítségre, ha a légzése, keringése nem normális, illetve az ájulást követően koordinációs nehézségei, zsibbadás, beszédzavar vagy egyéb szokatlan tünet lépne fel.

Ha az ájulásra hajlamos személlyel nyáron hosszú sorba vagy egyéb kritikus szituációban vagyunk, szorosan álljunk mellette, ha esik el tudjuk majd kapni, kivédve ezzel az esetleges sérüléseket. Fontos a megfelelő folyadékbevitel, és a test lokális hűtése is segíthet. 

Ájulás egyéb okból is bekövetkezhet

Például, ha valami miatt az agy vérellátása romlik, tehát nem jut elegendő vér az agyba, ennek rengeteg oka lehet, szinte az összes belgyógyászati betegséget kísérheti ez a panasz, de okozhatja a legkülönbözőbb szívbetegségek, főleg a szívritmuszavar. A háttérben állhat embólia, súlyos agyi érszűkület. Okozhatja az úgynevezett vérellátási zavar, amit igen komolyan kell venni, mert a stroke előjele is lehet. Cukorbetegeknél általában az alacsony vércukorszint idéz elő eszméletvesztést. A cukorbetegek elsősegélynyújtásáról ide kattint olvashatsz. A diabéteszes személy csak az után tér magához, ha cukorhoz jut a szervezete, ezért fontos a gyors és hatékony segítségnyújtás, mielőtt válságos állapotba kerül a beteg.

Hétköznapi tényezők is kiválthatják, mint az izgalom, kevés folyadékfogyasztás, tömeg, hosszas állás, vérszegénység. A több alkalommal előfordult ájulás után érdemes a háziorvost felkeresni, széleskörű vizsgálat szükséges ahhoz, hogy megtudják áll-e valami szervi probléma a háttérben.