Nem kell, hogy tönkremenjen a kapcsolat a baba érkezése után!
Számos statisztikát végeztek már azzal kapcsolatban, hogy a gyermekvállalás miatt a párkapcsolatok többsége megromlik. A számok azt mutatják, hogy néhány évvel a gyermek születése után történik a legtöbb válás. De mi ennek az oka és mit tehetünk ellene?
A jelenség legnagyobb furcsasága, hogy mindenki azt gondolja, hogy a család összetartó kapcsa a gyermek, akit az esetek többségében mindkét szülő örömmel vár és imád. Mindezek ellenére sok esetben mégis bekövetkezik a nem várt törés, melynek fő oka az lehet, hogy a szülők nincsenek megfelelően felkészítve a rájuk váró változásokra. A nők, már a terhesség alatt megkezdik a felkészülést a szülővé válásra és már állapotosan is megjelenik az életükben a lemondás és a leendő gyermekük maguk elé helyezése, míg a férfiak csak jóval később érzik meg az apaság ízét. Jó esetben a baba hasban történő mozgása elindítja bennük is a szülői ösztönöket, de a legtöbb esetben csak néhány héttel a baba megszületése után szembesülnek vele, hogy apák lettek. Ez a jelenség indítja el a párok között húzódó első repedéseket, de ezek még kis hullámok a tengerben, vagyis némi kommunikációval könnyedén kisimíthatóak.
Fontos a felkészülés!
Szülés előtt érdemes a gyermekes ismerősökkel minél többet beszélgetni, hogy teljesebb képet kapjunk a baba érkezéséről. Ha baráti kapcsolatokról van szó, nyugodtan kérdezzenek rá, hogy ők hogyan tartották fenn a meghitt együttléteket gyermekük érkezése után. Érdemes már az elején rálátást kapni arról, hogy milyen egy kisgyermekes család napirendje és mik azok a dolgok, amikről az első időszakban mindenképpen le kell majd mondani. Ha tudjuk mire számíthatunk, talán nem éljük meg veszteségként a negatív változásokat.
Férfi és nő
Nem szabad, hogy a baba érkezése után csak Apák és Anyák legyünk! Nyilvánvalóan az első pár év elsősorban a kisgyermek körül forog, de mellette elengedhetetlen, hogy teremtsünk lehetőséget a meghitt pillanatokra és lopott percekre a párunkkal. Fontos, hogy akkor se vesszen el a csábítás öröme, amikor szülővé válunk, hiszen mellette férfiak és nők is vagyunk.
Legyen munkamegosztás
Akár már a terhesség alatt meg lehet beszélni, hogy ki milyen feladatot vállal majd be, hiszen egy új jövevény mellett nem képes egy nő az összes feladat ellátására (a gyermekágyi időszakban semmiképpen sem!). Ha sikeres a munkamegosztás, azzal rengeteg stressztől óvhatjuk meg magunkat, mert a nők hajlamosak túlvállalni magukat, amibe utána megroppannak, ami természetesen veszekedéshez vezet… az állandó veszekedés pedig a kapcsolat végéhez. Nem ciki segítséget kérni! Ha ezt az aranyszabályt megfogadjuk, nagyon sok kellemetlenségtől óvhatjuk meg magunkat és a párunkat is.
Ne hagyjuk el magunkat
Kiemelném, hogy ez a pont nem csak a nőkre vonatkozik. Arról számtalanszor hallottunk már, hogy mennyire kiábrándító, hogy a nők többsége lebüfizett pólóban várja a munkából hazatérő férjét, de a megpocakosodott férfiakról sem szabad megfeledkezni. Mivel mindannyian vizuális lények vagyunk és a többség számára igenis fontos a külsőség, ami fenntartja a vonzalmat, figyeljünk oda rá hogy kívánatosak maradjunk! A nők esetében fontos a türelem, hiszen egy 9 hónapos terhesség után időre van szükség ahhoz, hogy minden visszaalakuljon a régire, de ez még senkit sem jogosít fel arra hogy teljesen elhagyja magát. A tükörbe is jobb nézni ha csinosak vagyunk, nemhogy a szeretett párunkra.
Ne féljünk beszélgetni
Arra is jobb felkészülni, hogy a jövőben nehezebb lesz a kommunikáció, hiszen az egyik fél élettere a pici érkezése miatt beszűkül. Ezen a helyzeten egyébként a gyermekkel még nem rendelkező barátokkal történő (szigorúan babamentes témákról való) beszélgetések sokat segíthetnek. A beszélgetés azért is fontos, hogy ha bármelyik fél szívét nyomja valami, az legyen tisztázva! Ne görgessük magunk előtt a problémákat, mert az később már lavinát fog elindítani. Tartsuk tiszteletben a másikat, hiszen mindkét fél keményen dolgozik (a nők otthon, a férfiak a munkában) és azt a kevés időt amit együtt töltünk el, ha lehet nyugalomban tegyük. A mai világban mindenki állandóan ideges, amihez az első években még a kialvatlanság is rátesz egy lapáttal, ezért még inkább figyeljünk egymásra, hogy ezeket a feszültségeket ne egymás bántásával vezessük le.
Dicséret
Tipikus probléma, hogy a felek elfelejtenek dicsérni, pedig a bókok mindenkinek jól esnek. Azok a nők, akik a baba érkezése előtt dolgoztak, nem csak a társasági életükről mondanak le az anyává válással, hanem a munkahelyi sikerekről és a bókokról is. Bármennyire is furcsán hangzik ez, nagy veszteség ezek nélkül élni. A nők többsége tehát a beszűkült életterében szinte nem is kap bókot, ha csak a párja nem gondoskodik erről. Ebben az esetben is elmondható, hogy aki nem kap, az nem is ad, tehát a dicséret nélkül a romantika is elveszik, ami pedig végső soron elhidegüléshez vezethet.
Legyünk kreatívak!
Ha nem tudunk senkit megkérni, hogy néhány órára vigyázzon a babára, hogy kettesben lehessünk a párunkkal, akkor halasszuk a romantikus órákat az altatási időkre. Megéri néha kicsit később lefeküdni azért, hogy jusson idő egymásra. Ha esetleg a gyermek is a szülői ágyban alszik, akkor sem kell kétségbe esni, csak legyünk kreatívak. Attól még hogy bizonyos helyek tabuk lettek, még nem kell lemondani egymásról. Sőt! Talán még izgalmasabbak lehetnek az együttlétek, ha a lakáson belül új helyeken próbálkozunk.
Akárki akármit mond, egy gyermek a legnagyobb öröm egy ember életében. Bár óriási vállalkozás és rengeteg lemondással jár, a szeretetük és a mosolyuk mindenért kárpótol. De ha a párkapcsolatunk rámegy erre a boldogságra, akkor sajnos nem élhetünk teljes életet, úgyhogy mindenki legyen figyelmesebb a másikkal, hogy ez ne következhessen be!
A jelenség legnagyobb furcsasága, hogy mindenki azt gondolja, hogy a család összetartó kapcsa a gyermek, akit az esetek többségében mindkét szülő örömmel vár és imád. Mindezek ellenére sok esetben mégis bekövetkezik a nem várt törés, melynek fő oka az lehet, hogy a szülők nincsenek megfelelően felkészítve a rájuk váró változásokra. A nők, már a terhesség alatt megkezdik a felkészülést a szülővé válásra és már állapotosan is megjelenik az életükben a lemondás és a leendő gyermekük maguk elé helyezése, míg a férfiak csak jóval később érzik meg az apaság ízét. Jó esetben a baba hasban történő mozgása elindítja bennük is a szülői ösztönöket, de a legtöbb esetben csak néhány héttel a baba megszületése után szembesülnek vele, hogy apák lettek. Ez a jelenség indítja el a párok között húzódó első repedéseket, de ezek még kis hullámok a tengerben, vagyis némi kommunikációval könnyedén kisimíthatóak.
Fontos a felkészülés!
Szülés előtt érdemes a gyermekes ismerősökkel minél többet beszélgetni, hogy teljesebb képet kapjunk a baba érkezéséről. Ha baráti kapcsolatokról van szó, nyugodtan kérdezzenek rá, hogy ők hogyan tartották fenn a meghitt együttléteket gyermekük érkezése után. Érdemes már az elején rálátást kapni arról, hogy milyen egy kisgyermekes család napirendje és mik azok a dolgok, amikről az első időszakban mindenképpen le kell majd mondani. Ha tudjuk mire számíthatunk, talán nem éljük meg veszteségként a negatív változásokat.
Férfi és nő
Nem szabad, hogy a baba érkezése után csak Apák és Anyák legyünk! Nyilvánvalóan az első pár év elsősorban a kisgyermek körül forog, de mellette elengedhetetlen, hogy teremtsünk lehetőséget a meghitt pillanatokra és lopott percekre a párunkkal. Fontos, hogy akkor se vesszen el a csábítás öröme, amikor szülővé válunk, hiszen mellette férfiak és nők is vagyunk.
Legyen munkamegosztás
Akár már a terhesség alatt meg lehet beszélni, hogy ki milyen feladatot vállal majd be, hiszen egy új jövevény mellett nem képes egy nő az összes feladat ellátására (a gyermekágyi időszakban semmiképpen sem!). Ha sikeres a munkamegosztás, azzal rengeteg stressztől óvhatjuk meg magunkat, mert a nők hajlamosak túlvállalni magukat, amibe utána megroppannak, ami természetesen veszekedéshez vezet… az állandó veszekedés pedig a kapcsolat végéhez. Nem ciki segítséget kérni! Ha ezt az aranyszabályt megfogadjuk, nagyon sok kellemetlenségtől óvhatjuk meg magunkat és a párunkat is.
Ne hagyjuk el magunkat
Kiemelném, hogy ez a pont nem csak a nőkre vonatkozik. Arról számtalanszor hallottunk már, hogy mennyire kiábrándító, hogy a nők többsége lebüfizett pólóban várja a munkából hazatérő férjét, de a megpocakosodott férfiakról sem szabad megfeledkezni. Mivel mindannyian vizuális lények vagyunk és a többség számára igenis fontos a külsőség, ami fenntartja a vonzalmat, figyeljünk oda rá hogy kívánatosak maradjunk! A nők esetében fontos a türelem, hiszen egy 9 hónapos terhesség után időre van szükség ahhoz, hogy minden visszaalakuljon a régire, de ez még senkit sem jogosít fel arra hogy teljesen elhagyja magát. A tükörbe is jobb nézni ha csinosak vagyunk, nemhogy a szeretett párunkra.
Ne féljünk beszélgetni
Arra is jobb felkészülni, hogy a jövőben nehezebb lesz a kommunikáció, hiszen az egyik fél élettere a pici érkezése miatt beszűkül. Ezen a helyzeten egyébként a gyermekkel még nem rendelkező barátokkal történő (szigorúan babamentes témákról való) beszélgetések sokat segíthetnek. A beszélgetés azért is fontos, hogy ha bármelyik fél szívét nyomja valami, az legyen tisztázva! Ne görgessük magunk előtt a problémákat, mert az később már lavinát fog elindítani. Tartsuk tiszteletben a másikat, hiszen mindkét fél keményen dolgozik (a nők otthon, a férfiak a munkában) és azt a kevés időt amit együtt töltünk el, ha lehet nyugalomban tegyük. A mai világban mindenki állandóan ideges, amihez az első években még a kialvatlanság is rátesz egy lapáttal, ezért még inkább figyeljünk egymásra, hogy ezeket a feszültségeket ne egymás bántásával vezessük le.
Dicséret
Tipikus probléma, hogy a felek elfelejtenek dicsérni, pedig a bókok mindenkinek jól esnek. Azok a nők, akik a baba érkezése előtt dolgoztak, nem csak a társasági életükről mondanak le az anyává válással, hanem a munkahelyi sikerekről és a bókokról is. Bármennyire is furcsán hangzik ez, nagy veszteség ezek nélkül élni. A nők többsége tehát a beszűkült életterében szinte nem is kap bókot, ha csak a párja nem gondoskodik erről. Ebben az esetben is elmondható, hogy aki nem kap, az nem is ad, tehát a dicséret nélkül a romantika is elveszik, ami pedig végső soron elhidegüléshez vezethet.
Legyünk kreatívak!
Ha nem tudunk senkit megkérni, hogy néhány órára vigyázzon a babára, hogy kettesben lehessünk a párunkkal, akkor halasszuk a romantikus órákat az altatási időkre. Megéri néha kicsit később lefeküdni azért, hogy jusson idő egymásra. Ha esetleg a gyermek is a szülői ágyban alszik, akkor sem kell kétségbe esni, csak legyünk kreatívak. Attól még hogy bizonyos helyek tabuk lettek, még nem kell lemondani egymásról. Sőt! Talán még izgalmasabbak lehetnek az együttlétek, ha a lakáson belül új helyeken próbálkozunk.
Akárki akármit mond, egy gyermek a legnagyobb öröm egy ember életében. Bár óriási vállalkozás és rengeteg lemondással jár, a szeretetük és a mosolyuk mindenért kárpótol. De ha a párkapcsolatunk rámegy erre a boldogságra, akkor sajnos nem élhetünk teljes életet, úgyhogy mindenki legyen figyelmesebb a másikkal, hogy ez ne következhessen be!
Hozzászólások