Palántanevelés - Útmutató kezdő kertészek számára

A palántanevelés nagy előnye, hogy hamarabb várhatunk termést, illetve virágot az adott növénytől, mert a kiültetéskor már egy fejlettebb növénnyel rendelkezünk. 

A palántanevelés nem túl bonyolult, nem igényel különösebben sok előkészületet vagy eszközt. Igazán hasznos és kellemes tevékenység, és ha betartunk pár egyszerű szabályt, jelentős sikerélménnyel is gazdagodhatunk, gyönyörködhetünk a saját nevelésű virágokban, valamint fogyaszthatjuk az így termesztett zöldségeket.

A magokat beszerezhetjük a kertészetekben, kertészeti webáruházakból, de akár az ismerőseinkkel is cserélhetünk saját begyűjtésű magokat.

A házi palántanevelés előnyei közé tartozik, hogy így sokkal költséghatékonyabban juthatunk a zöldség és virágpalántákhoz, mintha készen megvásároljuk őket.

A palántanevelés eszközei és folyamata

Ha palántákat szeretnénk neveli, a magokon túl palántanevelő tálcákra vagy összegyűjtött műanyag poharakra (tejfölös vagy joghurtos pohár) lesz szükségünk, illetve jó minőségű, laza szerkezetű, tápanyagban gazdag földkeverékre.

A megfelelő hely kiválasztása is fontos, ahová majd a palánták kerülnek. Ehhez világos és kellemesen meleg helyet válasszunk, ahol a növények védve lesznek a huzattól, vagy a hirtelen hidegtől. Az ideális hőmérséklet nappal 18-22, éjjel 16-18 fok. Ilyen hely például az ablakpárkány, de kereshetünk másik, hasonló preferenciákat nyújtó helyet is a lakásban.

A magvetésnél tartsuk be a vetési mélységet, mivel ez minden növény esetén más és más lehet. Egyes növények magjai takarást igényelnek, mások fényre csíráznak.

A csírázáshoz a meleg, világos helyen kívül általában párás környezetre is szükség van. Ezt mérsékelt öntözéssel, illetve üveglap vagy fólia takarás felhelyezésével tudjuk biztosítani. Érdemes azonban néha szellőztetni a növényeket az üveglap vagy a fólia eltávolításával, hogy ne fülledjenek be. Ha eléggé megnőnek a növénykéink, akkor a takarás el is távolítható.

A magok csírázási ideje, ahogyan az ültetési mélység is, eltérő lehet az egyes növények estében. Vannak olyan növények, melyekre hosszabb csírázási idő jellemző, ilyenkor legyünk türelmesek.

A csirázás után előfordulhat, hogy a növények túl gyors növekedést produkálnak, esetleg megnyúlnak. Ilyenkor célszerű hűvösebb, illetve világosabb helyet keresni a számukra, valamint mérsékelni az öntözést.

Amivel még számolni kell, hogy előfordulhat az úgynevezett palántadőlés. Ezt egy gombás fertőzés okozza, amit a talajba kevert kevés gombaölő szerrel akadályozhatunk meg.

Ha a megfelelő körülményeket biztosítjuk számukra, a palánták szépen megnőnek, és egy idő után már kiültethetők lesznek. Figyeljünk rá, hogy az adott növényt mikor ültethetjük ki a szabadba. A fagyérzékeny növények csak a tavaszi fagyok elmúltával kerülhetnek ki szabadföldbe, de a hidegtűrő fajok már korábban is kikerülhetnek.

A kiültetés előtt azonban érdemes szoktatni a palántákat a kinti időjáráshoz. Az ültetés előtti napokban nappalra vigyük ki a palántákat, éjszakára viszont még vigyük be védettebb helyre őket. Az ültetéskor törekedjünk a megfelelő tő és sortávolság betartására, illetve az ültetési mélységre is. Arra is figyeljünk, hogy az ültetés során ne sérüljenek a növények.

Kép forrása: Pixabay.com