Régi magyar szólások és közmondások
Mit jelentenek a mára teljesen eltűnt, vagy csak nagyon ritkán használt mondások?Hazánkban rengeteg szólás és közmondás létezik, amelyek között szép számmal akad olyan, amit szinte mindennap használunk, ám azoknak a száma sem kicsi, amelyeket annyira elfelejtettünk, hogy már azt sem tudjuk, hogy mit jelentettek.
Most olyan szólásokat és közmondásokat ismerhetünk meg, amelyek teljesen, vagy szinte teljesen kikoptak a köznyelvből.
„Mindegy, ha csákány förgeteg hull is.” – A Hódmezővásárhelyről származó szólás azt jelenti, hogy mindenáron véghezviszünk a szándékunkat, amitől semmi és senki sem tántorítatlan el minket. A förgeteg itt vihart jelent.
„Annyi köze van hozzá, mint kálomista embernek a szűz Máriához.” – Tehát semmi, mert a kálvinista, azaz református egyház tanaiban nem szerepel Mária vallásos kultusza, így a templomokban sem találkozhatunk Máriát ábrázoló szoborral, mert úgy vélik, ő csak a Megváltó anyja.
„Hajó nyomát keresi a tengeren.” – Mind ismerjük a víz tulajdonságait. Ehhez a szóláshoz hasonlít: homokból fon ostort, Dunába hord vizet.
„Bugyli bicska fanyelű, ha elvész is, megkerül.” – Napjainkban ez úgy hangzik, hogy rossz pénz nem vész el. A bugylibicska egy olcsó zsebkés, aminek fából készült a nyele, a pengéje pedig nem a legjobb fémből készült.
Régen összecsukva, zsebre vágva hordták az emberek nem úgy, mint a rendes késeket, amiket a csizmaszárba csúsztattak. Egy alma csutkáját ki lehetett vele várni, de a hús szeletelésével már nem bírt el a penge.
„Zegernyés időben, zákányos úton, lerifrancolt lóval bajos utazni.” – Ennek szólásnak az értelmezéséhez lehet, hogy szükség lenne egy magyar-magyar szótárra, úgyhogy menjünk sorjában a szavakon!
A zegernyés idő hideg, cudar, esős, havas időjárást jelent. A zákányos megfejtése nyálkás, piszkos lében úszó. A lerifrancolt szót a hullafáradt, lestrapált helyettesíti.
„Kutya baja, mint a kiséri halottnak.” – Egy legenda szerint Kiséren megmozdult egy halottnak hitt ember. Ebből alakult ki a szólás. Hazánkban sok közmondásban szerepel kutya, aminek oka az, hogy már a honfoglalás előtt is kutyákat tartottak a magyar törzsek.
„Dorongot vetettek eleibe.” – Valakit megakadályoztak a célja elérésében. A dorong vastagabb faágat jelent.
„Úgy szánts, hogy boronálni lehessen.” – Ez ma úgy hangzik, hogy igényesen, hiba nélkül végezzük el a munkánkat, hogy a következő lépést arra lehessen alapozni. A földművelésben először szántottak, majd ezt követte a boronálás, amikor csak a talaj felsőbb rétegeit egyengették el úgy, hogy porhanyósabb legyen.
„Aba nem posztó.” – Az aba az az olcsó szőrszövet, amiből anno a cselédek, szerzetesek, közrendűek ruhája készült.
„Róka farkát billegeti, násznagy akar lenni.” – Valaki hízelgéssel, ravasz csellel szeretne elérni valamit. Hazánkban a róka nagyon sok történetben úgy szerepel, mint egy ravasz állat, aki szeret átverni másokat.
„Disznó orrára arany perec.” – Ez azt jelenti, hogy egy arra érdemtelen, értéket nem becsülő ember kerül előnyökhöz. Hazánkban sok disznóval kapcsolatos szólás, közmondás létezik. Érdekesség, hogy csak azért vált népszerűvé ez az állat, mert az oszmán-török időkben csak a sertést hagyták meg a háznál a törökök, akik számára a Korán tiltja a disznó fogyasztását.
„Polcot ígér másnak, holott a kenyérbe alig vágja fogát.” – Olyan ígéretet tesz, amit nehezen lehet teljesíteni.
„Jámbor is napjában hétszer vétkezik.” – Ez azt jelenti, hogy nincs teljesen feddhetetlen ember, mert mindenki követ el hibákat. A mondás egy bibliai idézet nyomán jöhetett létre. Lukács evangéliumának 17. fejezetében ez áll: „Ha napjában hétszer vétkezik ellened, de hétszer jön hozzád és azt mondja: Sajnálom, - bocsáss meg neki.”
„Ordít, mint a pap kutyája.” – Azokra az emberekre szokás mondani, akik túlságosan önhittek, vagy elbízzák magukat.
„Szénáról szalmára.” – Akkor mondjuk ezt, ha egy helyzet rosszabbra fordult. A szólás abból ered, hogy a széna és a szalma között milyen minőségi eltérés van. Az előbbit az állatok kapják, míg az utóbbit még nekik is csak alomként adják.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Most olyan szólásokat és közmondásokat ismerhetünk meg, amelyek teljesen, vagy szinte teljesen kikoptak a köznyelvből.
„Mindegy, ha csákány förgeteg hull is.” – A Hódmezővásárhelyről származó szólás azt jelenti, hogy mindenáron véghezviszünk a szándékunkat, amitől semmi és senki sem tántorítatlan el minket. A förgeteg itt vihart jelent.
„Annyi köze van hozzá, mint kálomista embernek a szűz Máriához.” – Tehát semmi, mert a kálvinista, azaz református egyház tanaiban nem szerepel Mária vallásos kultusza, így a templomokban sem találkozhatunk Máriát ábrázoló szoborral, mert úgy vélik, ő csak a Megváltó anyja.
„Hajó nyomát keresi a tengeren.” – Mind ismerjük a víz tulajdonságait. Ehhez a szóláshoz hasonlít: homokból fon ostort, Dunába hord vizet.
„Bugyli bicska fanyelű, ha elvész is, megkerül.” – Napjainkban ez úgy hangzik, hogy rossz pénz nem vész el. A bugylibicska egy olcsó zsebkés, aminek fából készült a nyele, a pengéje pedig nem a legjobb fémből készült.
Régen összecsukva, zsebre vágva hordták az emberek nem úgy, mint a rendes késeket, amiket a csizmaszárba csúsztattak. Egy alma csutkáját ki lehetett vele várni, de a hús szeletelésével már nem bírt el a penge.
„Zegernyés időben, zákányos úton, lerifrancolt lóval bajos utazni.” – Ennek szólásnak az értelmezéséhez lehet, hogy szükség lenne egy magyar-magyar szótárra, úgyhogy menjünk sorjában a szavakon!
A zegernyés idő hideg, cudar, esős, havas időjárást jelent. A zákányos megfejtése nyálkás, piszkos lében úszó. A lerifrancolt szót a hullafáradt, lestrapált helyettesíti.
„Kutya baja, mint a kiséri halottnak.” – Egy legenda szerint Kiséren megmozdult egy halottnak hitt ember. Ebből alakult ki a szólás. Hazánkban sok közmondásban szerepel kutya, aminek oka az, hogy már a honfoglalás előtt is kutyákat tartottak a magyar törzsek.
„Dorongot vetettek eleibe.” – Valakit megakadályoztak a célja elérésében. A dorong vastagabb faágat jelent.
„Úgy szánts, hogy boronálni lehessen.” – Ez ma úgy hangzik, hogy igényesen, hiba nélkül végezzük el a munkánkat, hogy a következő lépést arra lehessen alapozni. A földművelésben először szántottak, majd ezt követte a boronálás, amikor csak a talaj felsőbb rétegeit egyengették el úgy, hogy porhanyósabb legyen.
„Aba nem posztó.” – Az aba az az olcsó szőrszövet, amiből anno a cselédek, szerzetesek, közrendűek ruhája készült.
„Róka farkát billegeti, násznagy akar lenni.” – Valaki hízelgéssel, ravasz csellel szeretne elérni valamit. Hazánkban a róka nagyon sok történetben úgy szerepel, mint egy ravasz állat, aki szeret átverni másokat.
„Disznó orrára arany perec.” – Ez azt jelenti, hogy egy arra érdemtelen, értéket nem becsülő ember kerül előnyökhöz. Hazánkban sok disznóval kapcsolatos szólás, közmondás létezik. Érdekesség, hogy csak azért vált népszerűvé ez az állat, mert az oszmán-török időkben csak a sertést hagyták meg a háznál a törökök, akik számára a Korán tiltja a disznó fogyasztását.
„Polcot ígér másnak, holott a kenyérbe alig vágja fogát.” – Olyan ígéretet tesz, amit nehezen lehet teljesíteni.
„Jámbor is napjában hétszer vétkezik.” – Ez azt jelenti, hogy nincs teljesen feddhetetlen ember, mert mindenki követ el hibákat. A mondás egy bibliai idézet nyomán jöhetett létre. Lukács evangéliumának 17. fejezetében ez áll: „Ha napjában hétszer vétkezik ellened, de hétszer jön hozzád és azt mondja: Sajnálom, - bocsáss meg neki.”
„Ordít, mint a pap kutyája.” – Azokra az emberekre szokás mondani, akik túlságosan önhittek, vagy elbízzák magukat.
„Szénáról szalmára.” – Akkor mondjuk ezt, ha egy helyzet rosszabbra fordult. A szólás abból ered, hogy a széna és a szalma között milyen minőségi eltérés van. Az előbbit az állatok kapják, míg az utóbbit még nekik is csak alomként adják.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Hozzászólások