Szili Katalin: kislábnyomos életmód vezethet a fenntartható jövőhöz
Az úgynevezett kislábnyomos életmód fontosságára hívta fel a figyelmet a fenntartható jövőért a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tiszteletbeli elnöke Nagyatádon szerdán.
Szili Katalin a Nyugdíjasok Egyesületének vezetősége előtt az idős vidéki lakosságnak a fenntartható gazdaságról és környezetről szóló tájékoztatását célzó Changers projekt részeként tartott előadásában jelezte, hogy a kislábnyomos életmódba olyan megoldások tartoznak, amelyek a zéróenergiás aktív otthonok, a növényi alapú étkezés, a mindennapi klímabarát energiatudatos zöld életmód, az autó- és repülőgép-mentesség elemeit tartalmazzák.
Ugyancsak ide sorolhatók a hulladékmentességre, az elsősorban a helyi erőforrásokra és gazdaságra, a boldogságot jelentő jóllétre és nem az anyagi értelemben használt jólétre fókuszáló, a társadalmi igazságosságon, az aktív állampolgárságon alapuló módszerek - tette hozzá. Szili Katalin utalt rá, a Föld lakossága 1804-ben lépte át az egymilliárdot, 2022-re a 8 milliárdot, és várhatóan 2100-ra meghaladja 11 milliárdot úgy, hogy közben Kelet-Európa népessége csökken, a csökkenés mértéke a Baltikumban meghaladja a 20 százalékot az előrejelzések szerint.
Amíg az emberiség 1970-ben egy bolygónyi erőforrást használt fel egy évben, mára ez a szám 1,75-re nőtt - jegyezte meg. A tiszteletbeli elnök az ökológiai lábnyommal összefüggésben kitért rá: ha a Föld területét elosztjuk az emberek számával, a világ minden lakosának 2,5 hektár jutna, átlagosan ennél sokkal többet veszünk igénybe, Magyarországon 3,7 hektárt.
Egy felmérés szerint a 16-25 év közötti fiatalok 60 százaléka kifejezetten aggódik a jövője miatt, és az, hogy milyen lesz a jövő, nagyban függ attól is, milyen a jelenünk, mi magunk mennyi erőforrást veszünk igénybe - mondta. Emlékeztetett rá, az Országgyűlés 2013-ban fogadta el a Nemzeti fenntartható fejlődés keretstratégiát, amelyben 12 évre meghatározta a felelősségi rendszert is, hogy mit kell tenniük a vállalkozóknak, gazdálkodó szervezeteknek, civileknek, önkormányzatoknak, a kormányzatnak vagy a magánszemélyeknek a fenntarthatóságért.
A dokumentum lejár, már készül az új stratégia a következő 12 esztendőre az újabb fenntartható fejlődési céloknak megfelelően - fűzte hozzá. Szili Katalin fontosnak nevezte, hogy az alaptörvény meghatározza, együtt kell kezelni a gazdasági, társadalmi, szociális és ökológiai kérdéseket, illetve rendszerben megjelenő problémákra rendszerszerű válaszokat szükséges adni.
A politikus véleménye szerint érdemes odafigyelni rá, mennyi erőforrást használunk fel, hogy takarékosabb életet alakíthassunk saját magunk, a gyermekeink és unokáink élete érdekében. Szili Katalin a fenntarthatósággal összefüggésben az egyik legfontosabb üzenetnek a generációk közötti szolidaritást, az idősek megbecsülését nevezte, emlékeztetve, hogy aktív életükben ők is hozzájárultak a társadalom építéséhez.
Ennek a megbecsülésnek a legjelentősebb eleme a 13. havi nyugdíj visszadása volt az elmúlt években - hangoztatta. Hozzátette, reméli, az inflációs és egyéb kérdések kezelése az idősek megélhetésének biztonságát is erősítik. Szili Katalin beszédében kitért a közel-keleti és az orosz-ukrán konfliktusra is. Azt mondta, úgy látszik, "senki sem tanul a történelemből", a második világháború után azt lehetett hinni, már nem lesznek ilyen történések, ezért szükség van rá, hogy az országok vezetői "leüljenek és békét teremtsenek". Magyarország mindvégig kiáll a béke, a béketeremtés mellett - közölte.
(Forrás: MTI)
Szili Katalin a Nyugdíjasok Egyesületének vezetősége előtt az idős vidéki lakosságnak a fenntartható gazdaságról és környezetről szóló tájékoztatását célzó Changers projekt részeként tartott előadásában jelezte, hogy a kislábnyomos életmódba olyan megoldások tartoznak, amelyek a zéróenergiás aktív otthonok, a növényi alapú étkezés, a mindennapi klímabarát energiatudatos zöld életmód, az autó- és repülőgép-mentesség elemeit tartalmazzák.Ugyancsak ide sorolhatók a hulladékmentességre, az elsősorban a helyi erőforrásokra és gazdaságra, a boldogságot jelentő jóllétre és nem az anyagi értelemben használt jólétre fókuszáló, a társadalmi igazságosságon, az aktív állampolgárságon alapuló módszerek - tette hozzá. Szili Katalin utalt rá, a Föld lakossága 1804-ben lépte át az egymilliárdot, 2022-re a 8 milliárdot, és várhatóan 2100-ra meghaladja 11 milliárdot úgy, hogy közben Kelet-Európa népessége csökken, a csökkenés mértéke a Baltikumban meghaladja a 20 százalékot az előrejelzések szerint.
Amíg az emberiség 1970-ben egy bolygónyi erőforrást használt fel egy évben, mára ez a szám 1,75-re nőtt - jegyezte meg. A tiszteletbeli elnök az ökológiai lábnyommal összefüggésben kitért rá: ha a Föld területét elosztjuk az emberek számával, a világ minden lakosának 2,5 hektár jutna, átlagosan ennél sokkal többet veszünk igénybe, Magyarországon 3,7 hektárt.
Egy felmérés szerint a 16-25 év közötti fiatalok 60 százaléka kifejezetten aggódik a jövője miatt, és az, hogy milyen lesz a jövő, nagyban függ attól is, milyen a jelenünk, mi magunk mennyi erőforrást veszünk igénybe - mondta. Emlékeztetett rá, az Országgyűlés 2013-ban fogadta el a Nemzeti fenntartható fejlődés keretstratégiát, amelyben 12 évre meghatározta a felelősségi rendszert is, hogy mit kell tenniük a vállalkozóknak, gazdálkodó szervezeteknek, civileknek, önkormányzatoknak, a kormányzatnak vagy a magánszemélyeknek a fenntarthatóságért.
A dokumentum lejár, már készül az új stratégia a következő 12 esztendőre az újabb fenntartható fejlődési céloknak megfelelően - fűzte hozzá. Szili Katalin fontosnak nevezte, hogy az alaptörvény meghatározza, együtt kell kezelni a gazdasági, társadalmi, szociális és ökológiai kérdéseket, illetve rendszerben megjelenő problémákra rendszerszerű válaszokat szükséges adni.
A politikus véleménye szerint érdemes odafigyelni rá, mennyi erőforrást használunk fel, hogy takarékosabb életet alakíthassunk saját magunk, a gyermekeink és unokáink élete érdekében. Szili Katalin a fenntarthatósággal összefüggésben az egyik legfontosabb üzenetnek a generációk közötti szolidaritást, az idősek megbecsülését nevezte, emlékeztetve, hogy aktív életükben ők is hozzájárultak a társadalom építéséhez.
Ennek a megbecsülésnek a legjelentősebb eleme a 13. havi nyugdíj visszadása volt az elmúlt években - hangoztatta. Hozzátette, reméli, az inflációs és egyéb kérdések kezelése az idősek megélhetésének biztonságát is erősítik. Szili Katalin beszédében kitért a közel-keleti és az orosz-ukrán konfliktusra is. Azt mondta, úgy látszik, "senki sem tanul a történelemből", a második világháború után azt lehetett hinni, már nem lesznek ilyen történések, ezért szükség van rá, hogy az országok vezetői "leüljenek és békét teremtsenek". Magyarország mindvégig kiáll a béke, a béketeremtés mellett - közölte.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások