Szóban is agyba-főbe lehet verni valakit
Az uralma alá akarja hajtani az elszenvedőt az, aki szóbeli erőszakkal él. 
Ha erőszakot emlegetünk, akkor a többség egyből a fizikai erőszakra gondol, pedig a szóbeli ugyanolyan súlyos sérüléseket tud okozni az elszenvedőnek, igaz ütések nélkül.
A szóbeli erőszak nem csak a párkapcsolatokban van jelen, hanem a főnök-beosztott, szülő-gyerek kapcsolatában is.
Értelemszerűen a párkapcsolatnál rendre a férfi, a főnök-beosztott viszonyában a főnök, míg a szülő-gyerek kapcsolatában a szülő az uralkodó fél.
A szóbeli erőszak során nem ütések záporoznak, hanem olyan kommunikáció zajlik, amely rombolja az egyik fél önérzetét, összezavarja, valamire kényszeríti, manipulálja.
Az uralkodó ezzel tudja az uralma alá hajtani az elszenvedőt.
A szóbeli erőszakot nem szabad összekeverni a vitával! A vitánál mind a két fél szabadon ki tudja fejteni a témáról a véleményét, és törekszenek arra, hogy a másik álláspontját megismerjék, majd törekedhetnek arra, hogy az álláspontok közeledjenek egymáshoz.
Ezzel szemben a szóbeli erőszaknál a bántalmazónak eszében sincs lemondani az igazáról, ráadásul nagyon gyakran a vita tárgya is elvész, mert az egész konfliktus átmegy a másik feletti hatalom gyakorlásába, megalázásában.
A szóbeli erőszaknak a célja mindig az, hogy az egyik fél megszerezze és megtartsa a másik felett a hatalmat, vagy megbosszulja annak elvesztését.
A szóbeli erőszak hatása az áldozatokra az, hogy összezavarodnak, csökken az önbizalmuk, magabiztosságuk, elvesztik a lelkesedésüket, behódolnak az alkalmazó félnek.
Sokan attól is félnek, hogy ha kilépnének a kapcsolatból, már nem találnának újat, és az is megfordul a fejükben, hogy meg fognak őrülni.
A szóbeli erőszaknak különböző fajtái ismertek.
A vádaskodás és hibáztatáskor a bántalmazó a saját csalódottságáért, ingerültségéért, dühéért a partnerét vádolja.
Ítélkezés és kritizálás esetén a bántalmazó nem egy bizonyos cselekedetet kifogásol, hanem az áldozatot minősíti. Például azzal, hogy azt mondja neki, nem normális, akár társaságban is.
Ha ellenkezésről van szó, akkor az uralkodó ellenfélnek tartja a párját, és rendkívül zavarja, ha a társának saját véleménye van, ezért megrögzötten ellenkezik, bármit is mond az áldozat.
Olyan uralkodó is létezik, aki viccnek álcázza a szóbeli erőszakot. Ők olyan viccet mondanak, ami bántja a másik felet, és ha ezt szóvá teszi az elszenvedő, akkor azt kapja, hogy nincs humorérzéke.
A szóbeli erőszakolók titkolózhatnak is. Ők képesek akár évekig is magukban tartani az érzéseiket, gondolataikat, és csak praktikus dolgokról beszélnek, mint, hogy későn ér haza.
Az erőszak elszenvedői ilyenkor azt feltételezik, hogy a párjuk csak szégyenlős, hallgatag típus, és ha megpróbálják unszolni, hogy beszélgessenek, akkor az uralkodó rendszerint letagadja, hogy titkolózna.
A leszólás is gyakori fajtája a szóbeli erőszaknak. Ennél az uralkodó folyton megkérdőjelezi az áldozata megfigyeléseit, gondolatait, érzéseit, és azokat pontatlannak, hibásnak bélyegzi.
A beszélgetés elterelése, akadályozása is egy fajtája lehet a szóbeli erőszaknak. Ilyenkor az uralkodó belekapaszkodik az elszenvedő megjegyzésének egy momentumába, és arra tereli a témát. Például, amikor az áldozat szóvá teszi, hogy mire ment el húszezer forint, mire az uralkodó ebből kiemeli, hogy eleget költhet így is az áldozat.
A szóbeli erőszak fakadhat a bagatellizálásból is, amikor egy párkapcsolatban a férfi a nőnek valamilyen képességét, teljesítményét kicsinyli le.
S az utolsó szóbeli erőszak típus az elfelejtés, amikor például egy vita után az áldozat összeszedi magát, hogy bocsánatot kér az uralkodótól, de az úgy csinál, mintha nem is emlékezne rá, hogy miről beszél a másik.
Természetesen a szóbeli erőszak fenyegető is lehet, mint amikor a szülő azzal fenyegeti a gyerekét, hogy ha nem csinál meg valamit akkor valami kemény szankcióban fog részesülni.
Fontos, hogy mindenki ismerje fel, ha szóbeli erőszak áldozata, és tegyen meg mindent azért, hogy véget vessen annak, hogy valaki uralkodik felette.
(Forrás: Lelki titkaink)
Ha erőszakot emlegetünk, akkor a többség egyből a fizikai erőszakra gondol, pedig a szóbeli ugyanolyan súlyos sérüléseket tud okozni az elszenvedőnek, igaz ütések nélkül.
A szóbeli erőszak nem csak a párkapcsolatokban van jelen, hanem a főnök-beosztott, szülő-gyerek kapcsolatában is.
Értelemszerűen a párkapcsolatnál rendre a férfi, a főnök-beosztott viszonyában a főnök, míg a szülő-gyerek kapcsolatában a szülő az uralkodó fél.
A szóbeli erőszak során nem ütések záporoznak, hanem olyan kommunikáció zajlik, amely rombolja az egyik fél önérzetét, összezavarja, valamire kényszeríti, manipulálja.
Az uralkodó ezzel tudja az uralma alá hajtani az elszenvedőt.
A szóbeli erőszakot nem szabad összekeverni a vitával! A vitánál mind a két fél szabadon ki tudja fejteni a témáról a véleményét, és törekszenek arra, hogy a másik álláspontját megismerjék, majd törekedhetnek arra, hogy az álláspontok közeledjenek egymáshoz.
Ezzel szemben a szóbeli erőszaknál a bántalmazónak eszében sincs lemondani az igazáról, ráadásul nagyon gyakran a vita tárgya is elvész, mert az egész konfliktus átmegy a másik feletti hatalom gyakorlásába, megalázásában.
A szóbeli erőszaknak a célja mindig az, hogy az egyik fél megszerezze és megtartsa a másik felett a hatalmat, vagy megbosszulja annak elvesztését.
Legtöbbször az ezzel a fegyverrel élők férfiak, akik nem tekintik egyenlőnek magukkal a párjukat, tehát nem az a céljuk, hogy rendezzenek egy vitát, hanem az, hogy ők uralkodhassanak a nők felett.
A szóbeli erőszak hatása az áldozatokra az, hogy összezavarodnak, csökken az önbizalmuk, magabiztosságuk, elvesztik a lelkesedésüket, behódolnak az alkalmazó félnek.
Sokan attól is félnek, hogy ha kilépnének a kapcsolatból, már nem találnának újat, és az is megfordul a fejükben, hogy meg fognak őrülni.
A szóbeli erőszaknak különböző fajtái ismertek.
A vádaskodás és hibáztatáskor a bántalmazó a saját csalódottságáért, ingerültségéért, dühéért a partnerét vádolja.
Ítélkezés és kritizálás esetén a bántalmazó nem egy bizonyos cselekedetet kifogásol, hanem az áldozatot minősíti. Például azzal, hogy azt mondja neki, nem normális, akár társaságban is.
Ha ellenkezésről van szó, akkor az uralkodó ellenfélnek tartja a párját, és rendkívül zavarja, ha a társának saját véleménye van, ezért megrögzötten ellenkezik, bármit is mond az áldozat.
Olyan uralkodó is létezik, aki viccnek álcázza a szóbeli erőszakot. Ők olyan viccet mondanak, ami bántja a másik felet, és ha ezt szóvá teszi az elszenvedő, akkor azt kapja, hogy nincs humorérzéke.
A szóbeli erőszakolók titkolózhatnak is. Ők képesek akár évekig is magukban tartani az érzéseiket, gondolataikat, és csak praktikus dolgokról beszélnek, mint, hogy későn ér haza.
Az erőszak elszenvedői ilyenkor azt feltételezik, hogy a párjuk csak szégyenlős, hallgatag típus, és ha megpróbálják unszolni, hogy beszélgessenek, akkor az uralkodó rendszerint letagadja, hogy titkolózna.
A leszólás is gyakori fajtája a szóbeli erőszaknak. Ennél az uralkodó folyton megkérdőjelezi az áldozata megfigyeléseit, gondolatait, érzéseit, és azokat pontatlannak, hibásnak bélyegzi.
A beszélgetés elterelése, akadályozása is egy fajtája lehet a szóbeli erőszaknak. Ilyenkor az uralkodó belekapaszkodik az elszenvedő megjegyzésének egy momentumába, és arra tereli a témát. Például, amikor az áldozat szóvá teszi, hogy mire ment el húszezer forint, mire az uralkodó ebből kiemeli, hogy eleget költhet így is az áldozat.A szóbeli erőszak fakadhat a bagatellizálásból is, amikor egy párkapcsolatban a férfi a nőnek valamilyen képességét, teljesítményét kicsinyli le.
S az utolsó szóbeli erőszak típus az elfelejtés, amikor például egy vita után az áldozat összeszedi magát, hogy bocsánatot kér az uralkodótól, de az úgy csinál, mintha nem is emlékezne rá, hogy miről beszél a másik.
Természetesen a szóbeli erőszak fenyegető is lehet, mint amikor a szülő azzal fenyegeti a gyerekét, hogy ha nem csinál meg valamit akkor valami kemény szankcióban fog részesülni.
Fontos, hogy mindenki ismerje fel, ha szóbeli erőszak áldozata, és tegyen meg mindent azért, hogy véget vessen annak, hogy valaki uralkodik felette.
(Forrás: Lelki titkaink)
Hozzászólások