Titkos hashtagek segítik a tinik káros szokásait
Az internet és a szociális média megkönnyíti a fiatalok veszélyes szokásainak terjedését.A tinédzserek a világháló feltalálása előtt is képesek voltak őrült nagy butaságok elkövetésére, amelyek között akadt néhány veszélyes dolog is, ám a modern világban, az internet és a szociális média megkönnyíti a tinik veszélyes normaszegő viselkedésének terjedését.
Korábban sokat hallottunk azokról a honalapokról, amelyeken az öngyilkosságra készülők tömörültek, hogy egymásnak adjanak ötletet, ám a hatóságok az ilyen, és hasonlóan veszélyes weboldalakat próbálják a lehető leggyorsabban eltüntetni.
Két új kutatás azonban bebizonyította, hogy ez kevés. A felmérések azokat a titkos címkehivatkozásokat (#hashtageket) próbálta összegyűjteni, amelyekkel a tinédzserek a káros szokásaikat népszerűsítik a különböző online felületeken. Ilyen veszélyes érzelemszabályzó szokás az, ha megvágjuk, megégetjük, megkarcoljuk magunkat.
Azok a gyerekek, akik ezt teszik, dühösek, szomorúak, vagy csak unatkoznak. Ennek a fajta önsértésnek nincs köze az öngyilkossághoz, mert azok a tinik, akik ilyen módon bántják magukat, nem halálra, hanem némi fizikai fájdalomra vágynak, hogy ezzel tüntessék el a negatív érzelmeiket.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hatóságok ne távolítanák el gyorsan azokat a honlapokat is, amelyek ezt a viselkedést népszerűsítik. Az interneten azonban megtalálják egymást a közösség tagja, köszönhetően a hashtageknek.
A fiatalok próbálnak olyan címkét kitalálni, amivel nehezen, de megtalálhatóak. A hashtagek köré olyan közösségek csoportosulnak, amelyek bevonzzák a tinédzsereket is, akik úgy érzik, hogy végre tartóznak valahova, ahol törődnek velük.
A baj ezzel az, hogy ez a fajta kölcsönös törődés kóros irányú, hiszen a tagok olyan ötleteket cserélnek, hogy hol és hogyan vágják meg magukat, hogy titkolják el ezt a szülők elől, hogyan álljanak ellen a terápiának. Mindez pedig a gyógyulást is nehezíti.A témában kutató csoport tagjai először a #selfharmmm (#önsértéssss) címkehivatkozással ellátott bejegyzéseket követte az Instagramon, majd sikerült beazonosítaniuk az önsértést népszerűsítő közösségeket, akiket például a #blithe (könnyed, meggondolatlan), a #MySecretFamily (titkoscsaládom) és a #SecretSociety123 (titkosközösség123) címkékkel jelöltek.
A kutatók később rájöttek, hogy az önsértő témák népszerűsége egyre nőtt az Instagramon. Az erre utaló #selfharmmm címkére 2014-ben 1,7 millió, 2015-ben 2,4 millió találatot kaptak. A kutatók véleménye ez után az, hogy a szülők nem bízhatnak a közösségi médiában.
Habár ezek az oldalak elméletben szabályozzák a tartalmat, a káros bejegyzéseket pedig eltávolítják, mégis látható, hogy a tinédzserek képesek nagy közösségben népszerűsíteni a veszélyes szokásokat.
Nem az önsértés azonban az egyetlen káros szokás, amit hirdetnek a fiatalok, hiszen az evészavarral kapcsolatos témák, így például az anorexiára buzdítás sem ritka az interneten. Ezt a témát egy másik kutatás vizsgálta meg.
Ebben a felmérésben a „pro-ana” témacímre és a Youtube-ra fókuszáltak a kutatók, akik azt derítették ki, hogy az ilyen típusú felvételeket 4,8 millióan nézték meg. A kutatók az anorexiát ellenző címkére, az „anti pro-ana” hashtagekre is rákerestek. Ezeknek a népszerűsége csak 1,4 millió megtekintés volt, de legalább sok hozzászólást, párbeszédet generáltak.
A kutatók ebből arra következtettek, hogy a káros tartalmakkal szemben azzal is lehet harcolni, hogy az emberek ellenkező előjelű, tehát egészséges viselkedésre buzdító képeket, videókat töltenek fel a tinédzserek körében népszerű közösségi médiába.
(Forrás: divany.hu)
Korábban sokat hallottunk azokról a honalapokról, amelyeken az öngyilkosságra készülők tömörültek, hogy egymásnak adjanak ötletet, ám a hatóságok az ilyen, és hasonlóan veszélyes weboldalakat próbálják a lehető leggyorsabban eltüntetni.
Két új kutatás azonban bebizonyította, hogy ez kevés. A felmérések azokat a titkos címkehivatkozásokat (#hashtageket) próbálta összegyűjteni, amelyekkel a tinédzserek a káros szokásaikat népszerűsítik a különböző online felületeken. Ilyen veszélyes érzelemszabályzó szokás az, ha megvágjuk, megégetjük, megkarcoljuk magunkat.
Azok a gyerekek, akik ezt teszik, dühösek, szomorúak, vagy csak unatkoznak. Ennek a fajta önsértésnek nincs köze az öngyilkossághoz, mert azok a tinik, akik ilyen módon bántják magukat, nem halálra, hanem némi fizikai fájdalomra vágynak, hogy ezzel tüntessék el a negatív érzelmeiket.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hatóságok ne távolítanák el gyorsan azokat a honlapokat is, amelyek ezt a viselkedést népszerűsítik. Az interneten azonban megtalálják egymást a közösség tagja, köszönhetően a hashtageknek.
A fiatalok próbálnak olyan címkét kitalálni, amivel nehezen, de megtalálhatóak. A hashtagek köré olyan közösségek csoportosulnak, amelyek bevonzzák a tinédzsereket is, akik úgy érzik, hogy végre tartóznak valahova, ahol törődnek velük.
A baj ezzel az, hogy ez a fajta kölcsönös törődés kóros irányú, hiszen a tagok olyan ötleteket cserélnek, hogy hol és hogyan vágják meg magukat, hogy titkolják el ezt a szülők elől, hogyan álljanak ellen a terápiának. Mindez pedig a gyógyulást is nehezíti.A témában kutató csoport tagjai először a #selfharmmm (#önsértéssss) címkehivatkozással ellátott bejegyzéseket követte az Instagramon, majd sikerült beazonosítaniuk az önsértést népszerűsítő közösségeket, akiket például a #blithe (könnyed, meggondolatlan), a #MySecretFamily (titkoscsaládom) és a #SecretSociety123 (titkosközösség123) címkékkel jelöltek.
A kutatók később rájöttek, hogy az önsértő témák népszerűsége egyre nőtt az Instagramon. Az erre utaló #selfharmmm címkére 2014-ben 1,7 millió, 2015-ben 2,4 millió találatot kaptak. A kutatók véleménye ez után az, hogy a szülők nem bízhatnak a közösségi médiában.
Habár ezek az oldalak elméletben szabályozzák a tartalmat, a káros bejegyzéseket pedig eltávolítják, mégis látható, hogy a tinédzserek képesek nagy közösségben népszerűsíteni a veszélyes szokásokat.
Nem az önsértés azonban az egyetlen káros szokás, amit hirdetnek a fiatalok, hiszen az evészavarral kapcsolatos témák, így például az anorexiára buzdítás sem ritka az interneten. Ezt a témát egy másik kutatás vizsgálta meg.
Ebben a felmérésben a „pro-ana” témacímre és a Youtube-ra fókuszáltak a kutatók, akik azt derítették ki, hogy az ilyen típusú felvételeket 4,8 millióan nézték meg. A kutatók az anorexiát ellenző címkére, az „anti pro-ana” hashtagekre is rákerestek. Ezeknek a népszerűsége csak 1,4 millió megtekintés volt, de legalább sok hozzászólást, párbeszédet generáltak.
A kutatók ebből arra következtettek, hogy a káros tartalmakkal szemben azzal is lehet harcolni, hogy az emberek ellenkező előjelű, tehát egészséges viselkedésre buzdító képeket, videókat töltenek fel a tinédzserek körében népszerű közösségi médiába.
(Forrás: divany.hu)
Hozzászólások