Varázslatos piros gyümölcsök
A nyárral nem csak a meleg köszönt be az életünkbe, hanem számtalan idénygyümölcs is. Ezek nem csak isteni finomak, rendkívül egészségesek is. A piros gyümölcsök közül a meggyet, cseresznyét és a ribizkelevet csecsemők is fogyaszthatják, míg az eper és a málna inkább a nagyobb gyerekek és a felnőttek örömforrása.
A piros gyümölcsök és zöldségek rengeteg értékes vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, ráadásul összetételük alapján magas az úgynevezett antioxidáns vegyületük is. A bogyós, koranyári gyümölcsök likopinban is gazdagok, tehát a piros és feketeribizlit és az áfonyát is érdemes felvenni a „kötelező fogyasztani” listánkra.
Mik azok az antioxidánsok?
Az antioxidánsok olyan vegyületek, amik vitaminok, ásványi anyagok és egyéb szerves vegyületek egységéből alakulnak ki. Hatásuk, hogy a szervezetben zajló anyagcsere folyamatok melléktermékeként felszabaduló szabad gyököket (felszabaduló oxigént) megkötik. A szabad oxigén ugyanis károsítja a sejtszerkezetet, mely ezzel megteremtheti a betegségek alapjait. Amennyiben ez nem történik meg, a gyökök a sejtstruktúra alkotórészeihez kapcsolódnak, mellyel károsítják az anyagcserét.
A titok a színben van
Biztosan sokakban felmerült a kérdés, hogy mitől ilyen magas az antioxidáns tartalma a piros gyümölcsöknek és zöldségeknek. A válasz a pigmentanyagukban rejtőzik, ami az élénkvörös színt adja. Ez az anyag nem más, mint a anthocyanin. Egy másik bennük található hasznos vegyület pedig a likopin (flavonoid). A meggy, a cseresznye, vagy épp a paradicsom pirossága (azaz antioxidáns tartalma) számos betegség megelőzésében lehet a segítségünkre. Csak hogy a legismertebbeket említsem, fogyasztásukkal csökkenthető a keringési, daganatos és autoimmun megbetegedések kialakulásának kockázata. Ezen felül az antioxidánsok lassítják a sejtek, ezáltal a szervezet öregedését is. Vizsgálatok alapján csökkentik a koleszterint is és még a húgyúti fertőzések ellen is védenek.
Érdekes kutatások és történetek
Egy Amerikai kutatás szerint, a felnőttkorban fogyasztott napi 20-30 szem cseresznye, vagy meggy, állítólag jobban csökkenti a gyulladásos folyamatokat, mint az erre szolgáló gyógyszerek. Azt is megfigyelték, hogy akik nagy mennyiségben fogyasztották az említett gyümölcsöket, igazolhatóan kisebb gyakorisággal szenvedtek szív- és érrendszeri, illetve daganatos betegségekben, mint akik nem ették a gyümölcsöket. A történelmi legendákban is gyakran feltűntek a piros gyümölcsök, mint gyógyítók. Efféle gyógyítók közé sorolják még a szedret, a tőzegáfonyát, a hagyományos áfonyát és a gránátalmát is.
Vigyázat, néhány allergizálhat!
Az egészen kicsi gyermekek számára némelyik említett gyümölcs allergizáló hatású lehet. Az anyukák számára ezért szinte alapszabály, hogy a kezdeti időkben kerülni kell az epret és a málnát. Az epernek egyébként főleg a „szőrös” külső rétege okozhat problémát, ezért ha valakinek van energiája meghámozni, úgy tehet kísérletet a kóstoltatásra. Ha így is pöttyöket váltana ki a picinél, akkor érdemes megvárni a következő szezont a finomság bevezetésével. A málnával is lehet kísérletezni, ugyanis lemosva, átszűrve és összetörve veszít allergizáló tulajdonságából.
Nem lehet elég korán kezdeni
A prevenciót nem lehet elég korán kezdeni, úgyhogy mindenki bátran adja gyermekeinek is a piros finomságokat. Babáknak lehet készíteni cseresznye- és meggyitalt, míg az idősebbeknek pürésíthetjük is a gyümölcsöket. A nagyobb gyermekek már magában is fogyaszthatják az említett finomságokat, csak arra kell ügyelni, hogy a meggyet és a cseresznyét mindenképpen kimagozva kínáljuk!
Nem minden gyermek kedveli a savanykás ízt, ebben az esetben lehet keverni keksszel, rizzsel vagy bármilyen gabonapehellyel is. 1 éves kor felett méz is adható már a kicsiknek, így akár egy mézzel édesített gyümölcsös túrókrémet is készíthetünk. Saját tapasztalatok alapján ezeket nagyon szokták szeretni a gyerkőcök.
Az alma- és banánpürét is izgalmasabbá lehet tenni például egy kis meggypéppel, vagy málnával. De készíthetünk gyümölcsmártásokat is, amik kiváló kiegészítői lehetnek az elkészített ételeinknek (akár húshoz, akár desszerthez használjuk fel később).
Készíthetünk télre kompótokat és szörpöket is, bár magas cukortartalma miatt a szörpök bevezetését érdemes minél jobban kitolni a kicsiknél. Amíg nem muszáj, ne adjunk nekik cukros italokat, hiszen a legtökéletesebb folyadék a gyermekek számára a víz!
Miért jó a gyerekeknek?
Az említett gyümölcsök növényi zsírban szegények, összetett szénhidrát- és vitamintartalmuk magas, rostszerkezetük pedig könnyen emészthető. A piros gyümölcsöknek tehát értékes az összetételük és az energiatartalmuk, így nem csak tökéletes finomságként szolgálhatnak, hanem egészségvédő kiegészítői lehetnek az étrendjüknek.
A piros gyümölcsök és zöldségek rengeteg értékes vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, ráadásul összetételük alapján magas az úgynevezett antioxidáns vegyületük is. A bogyós, koranyári gyümölcsök likopinban is gazdagok, tehát a piros és feketeribizlit és az áfonyát is érdemes felvenni a „kötelező fogyasztani” listánkra.
Mik azok az antioxidánsok?
Az antioxidánsok olyan vegyületek, amik vitaminok, ásványi anyagok és egyéb szerves vegyületek egységéből alakulnak ki. Hatásuk, hogy a szervezetben zajló anyagcsere folyamatok melléktermékeként felszabaduló szabad gyököket (felszabaduló oxigént) megkötik. A szabad oxigén ugyanis károsítja a sejtszerkezetet, mely ezzel megteremtheti a betegségek alapjait. Amennyiben ez nem történik meg, a gyökök a sejtstruktúra alkotórészeihez kapcsolódnak, mellyel károsítják az anyagcserét.
A titok a színben van
Biztosan sokakban felmerült a kérdés, hogy mitől ilyen magas az antioxidáns tartalma a piros gyümölcsöknek és zöldségeknek. A válasz a pigmentanyagukban rejtőzik, ami az élénkvörös színt adja. Ez az anyag nem más, mint a anthocyanin. Egy másik bennük található hasznos vegyület pedig a likopin (flavonoid). A meggy, a cseresznye, vagy épp a paradicsom pirossága (azaz antioxidáns tartalma) számos betegség megelőzésében lehet a segítségünkre. Csak hogy a legismertebbeket említsem, fogyasztásukkal csökkenthető a keringési, daganatos és autoimmun megbetegedések kialakulásának kockázata. Ezen felül az antioxidánsok lassítják a sejtek, ezáltal a szervezet öregedését is. Vizsgálatok alapján csökkentik a koleszterint is és még a húgyúti fertőzések ellen is védenek.
Érdekes kutatások és történetek
Egy Amerikai kutatás szerint, a felnőttkorban fogyasztott napi 20-30 szem cseresznye, vagy meggy, állítólag jobban csökkenti a gyulladásos folyamatokat, mint az erre szolgáló gyógyszerek. Azt is megfigyelték, hogy akik nagy mennyiségben fogyasztották az említett gyümölcsöket, igazolhatóan kisebb gyakorisággal szenvedtek szív- és érrendszeri, illetve daganatos betegségekben, mint akik nem ették a gyümölcsöket. A történelmi legendákban is gyakran feltűntek a piros gyümölcsök, mint gyógyítók. Efféle gyógyítók közé sorolják még a szedret, a tőzegáfonyát, a hagyományos áfonyát és a gránátalmát is.
Vigyázat, néhány allergizálhat!
Az egészen kicsi gyermekek számára némelyik említett gyümölcs allergizáló hatású lehet. Az anyukák számára ezért szinte alapszabály, hogy a kezdeti időkben kerülni kell az epret és a málnát. Az epernek egyébként főleg a „szőrös” külső rétege okozhat problémát, ezért ha valakinek van energiája meghámozni, úgy tehet kísérletet a kóstoltatásra. Ha így is pöttyöket váltana ki a picinél, akkor érdemes megvárni a következő szezont a finomság bevezetésével. A málnával is lehet kísérletezni, ugyanis lemosva, átszűrve és összetörve veszít allergizáló tulajdonságából.
Nem lehet elég korán kezdeni
A prevenciót nem lehet elég korán kezdeni, úgyhogy mindenki bátran adja gyermekeinek is a piros finomságokat. Babáknak lehet készíteni cseresznye- és meggyitalt, míg az idősebbeknek pürésíthetjük is a gyümölcsöket. A nagyobb gyermekek már magában is fogyaszthatják az említett finomságokat, csak arra kell ügyelni, hogy a meggyet és a cseresznyét mindenképpen kimagozva kínáljuk!
Nem minden gyermek kedveli a savanykás ízt, ebben az esetben lehet keverni keksszel, rizzsel vagy bármilyen gabonapehellyel is. 1 éves kor felett méz is adható már a kicsiknek, így akár egy mézzel édesített gyümölcsös túrókrémet is készíthetünk. Saját tapasztalatok alapján ezeket nagyon szokták szeretni a gyerkőcök.
Az alma- és banánpürét is izgalmasabbá lehet tenni például egy kis meggypéppel, vagy málnával. De készíthetünk gyümölcsmártásokat is, amik kiváló kiegészítői lehetnek az elkészített ételeinknek (akár húshoz, akár desszerthez használjuk fel később).
Készíthetünk télre kompótokat és szörpöket is, bár magas cukortartalma miatt a szörpök bevezetését érdemes minél jobban kitolni a kicsiknél. Amíg nem muszáj, ne adjunk nekik cukros italokat, hiszen a legtökéletesebb folyadék a gyermekek számára a víz!
Miért jó a gyerekeknek?
Az említett gyümölcsök növényi zsírban szegények, összetett szénhidrát- és vitamintartalmuk magas, rostszerkezetük pedig könnyen emészthető. A piros gyümölcsöknek tehát értékes az összetételük és az energiatartalmuk, így nem csak tökéletes finomságként szolgálhatnak, hanem egészségvédő kiegészítői lehetnek az étrendjüknek.
Hozzászólások