731 méter magas futurisztikus torony a Roosevelt-szigeten
Teljesen átalakítja a város ikonikus látképét, és megváltoztatja lakói életmódját a manhattani Roosevelt-sziget nemrégiben indítványozott koncepciója. A francia Rescubika építésziroda tervei egy olyan futurisztikus, környezetbarát felhőkarcoló megépítését terjesztik elő, amelyet több mint 10 000 növény borít.
A Mandragora Tower lenne a világ legmagasabb „szénelnyelő” tornya, amely több CO2-t lenne képes felszívni, mint amennyit kibocsájt. A példátlan struktúra hullámzó homlokzata 730 méter magasra nyúlik az ég felé. A tervek szerint a futurisztikus építményt 36 szélturbina és közel 2200 négyzetméternyi napelem látják majd el energiával.
A szerkezet alsó része egy tengerben kikötött tengerjáró hajó alakjára hasonlít. Hosszúkás alapja majdnem olyan széles, mint a Keleti folyón fekvő sziget. A torony organikus formatervezése szembetűnő ellentétben áll az azt körülvevő egyenes vonalú, szimmetrikus építészettel. Az építészek célja ezzel, hogy az építmény vizuális kapcsolatot teremtsen az emberiség és a természet között annak ellenére, hogy az a világ egyik legnagyobb metropoliszában található. A projekt a „holnap városa” gondolatára alapozva készült, amely egy széndioxid-semleges várost szorgalmaz 2050-re. A 160 emeletes torony organikus anyagpalettából épülne fel, mint például a fa, a 7710 négyzetméteres „növényfal” hatalmas zöldterületete pedig 8300 cserjével és 1600 fával lenne beültetve. Kattints ide a folytatásért!

A Mandragora Tower lenne a világ legmagasabb „szénelnyelő” tornya, amely több CO2-t lenne képes felszívni, mint amennyit kibocsájt. A példátlan struktúra hullámzó homlokzata 730 méter magasra nyúlik az ég felé. A tervek szerint a futurisztikus építményt 36 szélturbina és közel 2200 négyzetméternyi napelem látják majd el energiával.

A szerkezet alsó része egy tengerben kikötött tengerjáró hajó alakjára hasonlít. Hosszúkás alapja majdnem olyan széles, mint a Keleti folyón fekvő sziget. A torony organikus formatervezése szembetűnő ellentétben áll az azt körülvevő egyenes vonalú, szimmetrikus építészettel. Az építészek célja ezzel, hogy az építmény vizuális kapcsolatot teremtsen az emberiség és a természet között annak ellenére, hogy az a világ egyik legnagyobb metropoliszában található. A projekt a „holnap városa” gondolatára alapozva készült, amely egy széndioxid-semleges várost szorgalmaz 2050-re. A 160 emeletes torony organikus anyagpalettából épülne fel, mint például a fa, a 7710 négyzetméteres „növényfal” hatalmas zöldterületete pedig 8300 cserjével és 1600 fával lenne beültetve. Kattints ide a folytatásért!
Hozzászólások