A bioanyagoktól a teherhordó szerkezetekig: gombák, algák és fahasábok
Ahogy Caitlin Muller kutató, formatervező és MIT-professzor mondja: "A legnagyobb érték, amit egy anyagnak adhatunk, az, ha támogató szerepet adunk neki egy szerkezetben". A tartóelemek - alapok, gerendák, oszlopok, falak stb. - úgy vannak kialakítva, hogy ellenálljanak az állandó vagy változó erőknek és mozgásoknak, az emberi test csontjaihoz hasonlóan támogatnak, védenek és összetartanak mindent. Ahhoz, hogy ezt az alapvető strukturális funkciót betöltsék, kiváló mechanikai tulajdonságokkal rendelkező anyagokból kell készülniük, ami megmagyarázza a cement és az acél fontos szerepét a szerkezetekben.
A betonhoz hasonló anyagok nagy termelékenységének azonban nagy ára is van: együttesen a globális CO2-kibocsátás 15%-áért felelősek. Ez felveti a kérdést, hogy lehetséges-e, hogy a szerkezeti anyagok valóban fenntarthatóak legyenek? Tudjuk, hogy már léteznek olyan megoldások, mint például a beton környezetbarátabb alternatívái, de sok más alternatívát is fel kell tárni. És néha a válasz közelebb van, mint gondolnánk: az alattunk lévő talajban és a minket körülvevő természetben.
A természetes eredetű anyagokat - amelyeket bioalapú anyagoknak vagy bioanyagoknak is neveznek -, például a micéliumot, a kendert, a szalmát és a parafát már régóta használják az építészetben és a formatervezésben. Folyamatos fejlődésük ellenére inkább a tetőkhöz társítják őket, mint az erős, tartós és teherbíró rendszerekhez. A technológia fejlődésével azonban a kutatás is óriási evolúción ment keresztül, ami olyan bioanyag-innovációkat eredményezett, amelyek nagy potenciált mutatnak a szerkezeti alkalmazásokban. Olvass tovább! Kattints ide!
A betonhoz hasonló anyagok nagy termelékenységének azonban nagy ára is van: együttesen a globális CO2-kibocsátás 15%-áért felelősek. Ez felveti a kérdést, hogy lehetséges-e, hogy a szerkezeti anyagok valóban fenntarthatóak legyenek? Tudjuk, hogy már léteznek olyan megoldások, mint például a beton környezetbarátabb alternatívái, de sok más alternatívát is fel kell tárni. És néha a válasz közelebb van, mint gondolnánk: az alattunk lévő talajban és a minket körülvevő természetben.
A természetes eredetű anyagokat - amelyeket bioalapú anyagoknak vagy bioanyagoknak is neveznek -, például a micéliumot, a kendert, a szalmát és a parafát már régóta használják az építészetben és a formatervezésben. Folyamatos fejlődésük ellenére inkább a tetőkhöz társítják őket, mint az erős, tartós és teherbíró rendszerekhez. A technológia fejlődésével azonban a kutatás is óriási evolúción ment keresztül, ami olyan bioanyag-innovációkat eredményezett, amelyek nagy potenciált mutatnak a szerkezeti alkalmazásokban. Olvass tovább! Kattints ide!
Hozzászólások