A bioanyagoktól a teherhordó szerkezetekig: gombák, algák és fahasábok
Ahogy Caitlin Muller kutató, formatervező és MIT-professzor mondja: "A legnagyobb érték, amit egy anyagnak adhatunk, az, ha támogató szerepet adunk neki egy szerkezetben". A tartóelemek - alapok, gerendák, oszlopok, falak stb. - úgy vannak kialakítva, hogy ellenálljanak az állandó vagy változó erőknek és mozgásoknak, az emberi test csontjaihoz hasonlóan támogatnak, védenek és összetartanak mindent.
A betonhoz hasonló anyagok nagy termelékenységének azonban nagy ára is van: együttesen a globális CO2-kibocsátás 15%-áért felelősek. Ez felveti a kérdést, hogy lehetséges-e, hogy a szerkezeti anyagok valóban fenntarthatóak legyenek? Tudjuk, hogy már léteznek olyan megoldások, mint például a beton környezetbarátabb alternatívái, de sok más alternatívát is fel kell tárni. És néha a válasz közelebb van, mint gondolnánk: az alattunk lévő talajban és a minket körülvevő természetben.
A természetes eredetű anyagokat - amelyeket bioalapú anyagoknak vagy bioanyagoknak is neveznek -, például a micéliumot, a kendert, a szalmát és a parafát már régóta használják az építészetben és a formatervezésben. Folyamatos fejlődésük ellenére inkább a tetőkhöz társítják őket, mint az erős, tartós és teherbíró rendszerekhez. A technológia fejlődésével azonban a kutatás is óriási evolúción ment keresztül, ami olyan bioanyag-innovációkat eredményezett, amelyek nagy potenciált mutatnak a szerkezeti alkalmazásokban. Olvass tovább! Kattints ide!
Ahhoz, hogy ezt az alapvető strukturális funkciót betöltsék, kiváló mechanikai tulajdonságokkal rendelkező anyagokból kell készülniük, ami megmagyarázza a cement és az acél fontos szerepét a szerkezetekben.
A betonhoz hasonló anyagok nagy termelékenységének azonban nagy ára is van: együttesen a globális CO2-kibocsátás 15%-áért felelősek. Ez felveti a kérdést, hogy lehetséges-e, hogy a szerkezeti anyagok valóban fenntarthatóak legyenek? Tudjuk, hogy már léteznek olyan megoldások, mint például a beton környezetbarátabb alternatívái, de sok más alternatívát is fel kell tárni. És néha a válasz közelebb van, mint gondolnánk: az alattunk lévő talajban és a minket körülvevő természetben.
A természetes eredetű anyagokat - amelyeket bioalapú anyagoknak vagy bioanyagoknak is neveznek -, például a micéliumot, a kendert, a szalmát és a parafát már régóta használják az építészetben és a formatervezésben. Folyamatos fejlődésük ellenére inkább a tetőkhöz társítják őket, mint az erős, tartós és teherbíró rendszerekhez. A technológia fejlődésével azonban a kutatás is óriási evolúción ment keresztül, ami olyan bioanyag-innovációkat eredményezett, amelyek nagy potenciált mutatnak a szerkezeti alkalmazásokban. Olvass tovább! Kattints ide!
Hozzászólások