A körkörös gazdaság a várostervezésben: fenntarthatóság és közösségi szerepvállalás
A körforgásos gazdaságot az építészettel kapcsolatban gyakran az anyagok újrahasznosítása, a szétszerelés lehetőségével való tervezés és az anyagútlevél szemszögéből tárgyalják. Városi léptékében a körforgásos közösségekről szóló elképzelések, amelyek az önellátás bizonyos szintjére utalnak, a városok által elindított politikák, a városi léptékű projektek példát mutatnak a körforgásos gazdaság vezérelveire, és bepillantást engednek abba, hogyan nézhet ki a körforgásos gazdaság teljes körű változata.
Ebben a cikkünkben a körforgásos városi környezetekben alkalmazott stratégiákat vizsgáljuk, az építészettől és építőanyagoktól kezdve az energiatermelésen, a hulladékgazdálkodáson és az élelmiszertermelésen át, valamint az ezeket a terveket irányító folyamatokat és műveleteket, betekintést nyújtva a körforgóságot megalapozó feltételekbe.
A körforgásos gazdaságot általában a 3R:Reduce-Reuse-Recycle -azaz csökkentés-újrahasznosítás-újrahasználás – modelljére alapozva redukálják. A koncepció azonban ennél sokkal összetettebb, és számos olyan következményt hordoz magában, amelyek paradigmaváltással járnak a városi környezetek tervezésében. A városok erőforrás-fogyasztó központok és az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős termelői. Az uralkodó gazdasági modell lineáris, ami azt jelenti, hogy a nyersanyagokat bányásszák, hogy alkatrészeket állítsanak elő, amelyeket aztán felhasználnak, és végül életciklusuk végén hulladékként végzik. Az előrejelzések szerint a nyersanyagok iránti kereslet 2050-re megduplázódik. A városi közösségek központi szerepet játszanak a körforgásos gazdasági modellek kialakításában, tehát alapvető fontosságú a városszerkezet egészének elemzése. Olvass tovább. Kattints ide!
Hozzászólások