A Louvre üvegpiramisa 25 éves
Nagy vihart kavart 1989 márciusának végén Párizsban a világ egyik leghíresebb múzeuma előtt felavatott építmény.
Az üvegpiramis a bejáratot és a föld alatti termeket fedi be, illetve köti össze. Kezdetben nem tetszett mindenkinek. Bírálói szerint tönkre tette a patinás épület előtti klasszikus stílusú teret. Támogatói érvei között szerepel, hogy átlátszó, nem emelkedik a homlokzat fölé, valamint az ókori formát ötvözi a modern kor technikájával. Pei tervei nem egy az egyben valósultak meg: a piramis alatti térből felmagasodó oszlopra álmodta meg a Szamothrakéi Niké szobrát, de a múzeum ehhez nem járult hozzá.
A franciák és a turisták lassan megszokták, sőt megszerették, mára Párizs egyik kedvelt látványosságának számít.
A híres múzeumot eredetileg királyi kastélynak építették még a XIII. század elején, majd volt vadászház, vár, királyi palota, fegyverraktár. Az átépítéseket a Louvre sem úszta meg, mai formáját XV. Lajos korában érte el.
Múzeumként először a nagy francia forradalom idején, 1793-ban nyitotta meg kapuit. A modern Louvre, ahogy ma is gondolunk rá 1992-ben jött létre. Ma 60.000 négyzetméteren mintegy 35.000 kiállítási tárgy várja a látogatók millióit. Leghíresebb tárgya Leonardo da Vinci Mona Lisája és a milói Vénusz szobor.
Francois Mitterand elnök álmodta meg a múzeum bővítését és modernizálását a "Nagy projektnek" (Grand Projects) nevezett kulturális beruházás keretében, amely magában foglalta még a Louvre-n kívül a Diadalívet, a Francia Nemzeti Könyvtárat, a Bastillet és az Operaházat - többek között. A felújításra és bővítésre kiírt pályázatot a kínai származású amerikai építész, Ming Pei nyerte, akinek a neve a washingtoni National Gallery és a clevelandi Rock and Roll múzeum kapcsán vált ismertté.
Az átépítés egyik feltétele volt, hogy a homlokzatot változatlan formában kellett hagyni. Az új terek, így például fogadótermek, ruhatár, előadótermek kialakításakor akkoriban szokatlan módszerhez folyamodott az építész: a föld szintje alatt helyezte el ezeket. 55.000 négyzetméterek terület került a föld alá, ezek helyét jelöli az üvegpiramis. A megoldással azóta iskolát teremtett, a világ számos, a Louvre-nál kisebb múzeuma is követte ezt a megoldást - nem feltétlenül üvegpiramissal a föld felszíne felett. Budapesten a Szépművészeti Múzeum elé is kerülhet üvegépítmény.
Az üvegpiramist, ahonnan a föld alatti terek természetes fényt kapnak, s ahonnan a többi tér megközelíthető, 1989 márciusában adták át, míg a Richelieu-szárny átadására 1993-ban került sor. Pei munkái során többször alkalmazta a piramis formát. "Magától értetődő megoldás" - válaszolta arra a kérdésre, miért ezt az alakzatot választotta a Louvre elé. Több piramis is felfedezhető a bővítményben. Egyikük egy fordított piramis, a "Piramide Inversée", amely 30 tonnás fémszerkezetének bravúros megoldása 1995-ben építészeti díjat kapott. Statikai bravúr, 13 méter hosszan ékelődik be a föld alatti térbe és 1,4 méterre a padló felett ér véget. Az építész hangsúlyozta: építészeti, statikai bravúr, szimbolikus jelentése nincs.
A piramis 21,6 méter magas, négyzet alakú alapjának oldala 35 méter. Lapjait 70 darab háromszög és 603 darab rombusz alakú üveglap borítja.
A világ egyik leglátogatottabb múzeumának átalakítása az üvegpiramis megépítésével nem ért véget: a bővülő gyűjtemény bővülő épületet igényel.
www.fidelio.hu
Az üvegpiramis a bejáratot és a föld alatti termeket fedi be, illetve köti össze. Kezdetben nem tetszett mindenkinek. Bírálói szerint tönkre tette a patinás épület előtti klasszikus stílusú teret. Támogatói érvei között szerepel, hogy átlátszó, nem emelkedik a homlokzat fölé, valamint az ókori formát ötvözi a modern kor technikájával. Pei tervei nem egy az egyben valósultak meg: a piramis alatti térből felmagasodó oszlopra álmodta meg a Szamothrakéi Niké szobrát, de a múzeum ehhez nem járult hozzá.
A franciák és a turisták lassan megszokták, sőt megszerették, mára Párizs egyik kedvelt látványosságának számít.
A híres múzeumot eredetileg királyi kastélynak építették még a XIII.
Múzeumként először a nagy francia forradalom idején, 1793-ban nyitotta meg kapuit. A modern Louvre, ahogy ma is gondolunk rá 1992-ben jött létre. Ma 60.000 négyzetméteren mintegy 35.000 kiállítási tárgy várja a látogatók millióit. Leghíresebb tárgya Leonardo da Vinci Mona Lisája és a milói Vénusz szobor.
Francois Mitterand elnök álmodta meg a múzeum bővítését és modernizálását a "Nagy projektnek" (Grand Projects) nevezett kulturális beruházás keretében, amely magában foglalta még a Louvre-n kívül a Diadalívet, a Francia Nemzeti Könyvtárat, a Bastillet és az Operaházat - többek között. A felújításra és bővítésre kiírt pályázatot a kínai származású amerikai építész, Ming Pei nyerte, akinek a neve a washingtoni National Gallery és a clevelandi Rock and Roll múzeum kapcsán vált ismertté.
Az átépítés egyik feltétele volt, hogy a homlokzatot változatlan formában kellett hagyni. Az új terek, így például fogadótermek, ruhatár, előadótermek kialakításakor akkoriban szokatlan módszerhez folyamodott az építész: a föld szintje alatt helyezte el ezeket. 55.000 négyzetméterek terület került a föld alá, ezek helyét jelöli az üvegpiramis. A megoldással azóta iskolát teremtett, a világ számos, a Louvre-nál kisebb múzeuma is követte ezt a megoldást - nem feltétlenül üvegpiramissal a föld felszíne felett. Budapesten a Szépművészeti Múzeum elé is kerülhet üvegépítmény.
Az üvegpiramist, ahonnan a föld alatti terek természetes fényt kapnak, s ahonnan a többi tér megközelíthető, 1989 márciusában adták át, míg a Richelieu-szárny átadására 1993-ban került sor. Pei munkái során többször alkalmazta a piramis formát. "Magától értetődő megoldás" - válaszolta arra a kérdésre, miért ezt az alakzatot választotta a Louvre elé. Több piramis is felfedezhető a bővítményben. Egyikük egy fordított piramis, a "Piramide Inversée", amely 30 tonnás fémszerkezetének bravúros megoldása 1995-ben építészeti díjat kapott. Statikai bravúr, 13 méter hosszan ékelődik be a föld alatti térbe és 1,4 méterre a padló felett ér véget. Az építész hangsúlyozta: építészeti, statikai bravúr, szimbolikus jelentése nincs.
A piramis 21,6 méter magas, négyzet alakú alapjának oldala 35 méter. Lapjait 70 darab háromszög és 603 darab rombusz alakú üveglap borítja.
A világ egyik leglátogatottabb múzeumának átalakítása az üvegpiramis megépítésével nem ért véget: a bővülő gyűjtemény bővülő épületet igényel.
www.fidelio.hu
Hozzászólások