A világ legmisztikusabb épületei
Káprázatos épületek, amelyek még a Stonehenge-nél is idősebbek.
Ha az ősi civilizációknak emléket állító építményekről esik szó, akkor a Stonehenge az első, ami a legtöbb embernek az eszébe jut, pedig bőven akad a Stonehenge-nél is idősebb épület, amelyek közül az alábbiak joggal nevezhetőek a legmisztikusabbnak.
Tarxieni szentélyek – i. e. 3250: 30 percre a máltai fővárostól fekszik az újkőkorszaki megalitikus templomegyüttes, amelynek három szentélye különböző korú. A legrégebbi időszámításunk előtt 3250-ben épült.
A Tarxieni rejtélye az azt építő emberek hitében keresendő, ugyanis senki sem tudja, hogy csak egy művészi építmény állatfaragványokkal, a Nap isten szentélye, vagy a a testes, Máltán sokszor megjelenő, termékenység istennő tiszteletére épült építmény.
A szentélyeket véletlenül fedezte fel egy farmer 1913-ban. Bár a felfedezése óta szépen rendbe tették, mégis továbbra is ki van téve természet pusztító erejének. A tervek arról szóltak, hogy majd sátrakkal és árvízvédelemmel óvják meg az épületet, de azóta is ki van téve a napsütés és a szabad ég veszélyeinek.
Barnenez Kőhalma – i. e. 4800: Több, mint 68 évszázaddal ezelőtt keletkeztek azok az arctalan, cikk-cakkos, U-alakú szimbólumok, amelyeket a kriptákban található kődarabokba véstek. A Barnenez Kőhalma Franciaország breton régiójában, Finistere-ben található.
A Barnenez Kőhalma valójában nem egy ember sírhelye, ugyanis 11 különböző sírt fedeztek fel benne. A sírok mindegyikét egyenként építették az évszázadok során. Az első építkezés időszámításunk előtt 4800-ban vette kezdetét.
A 72 méter hosszú és több, mint 8 méter magas, 14 ezer tonna kőből készült Barnenez egyes pontjai 25 méter szélesek. Ezekkel az adatokkal a Barnenez Kőhalma nevezhető a leghatalmasabb kőemlék mauzóleumnak.
Monte D’Accoddi – i. e. 4000: Szardínia észak-nyugati partján, a Földközi tengernél fekszik a 6000 éves Mone D'Accoddi.
A közelben található egy 4,44 méter magas menhir, tehát egy állókő és egy mészkő gömb, aminek a körmétere 5 méter. Egy másik érdekesség az épület középpontjában található vörös szoba, aminek a falai vörös okker színben pompáznak. Habár már többször tanulmányozták az épület, mégse sikerült egyelőre kideríteni, hogy mire használták az épületet.
Tell Abu – i. e. 11000: Hősies történetnek állítanak emléket az épület falai. A váratlan csavarral végződő mese azzal kezdődik, hogy az emberiség hajnalán a mezőgazdaság nagy változás volt a homo sapiens életében.
A múltban kedvelt gabonaféleség közül néhány még most is megtalálható a hihetetlenül idős romok között, ami Észak-Szíriában, Hureyrában található. A falu korát radiokarbon meghatározással tették 13000 évre. Tell Abu történetének nagy csavarja az, hogy az épületeket elárasztották, hogy az Assad tó vize megőrizze a titkaikat.
Jerikó tornya – i. e. 9000: A Bibliából ismert, ragyogóan szép, 8,5 méter magas Jerikó tornya a világ legidősebb felhőkarcolója, ugyanis 11 000 évvel ezelőtt épült. A kőtorony addig magasodott, amíg az emberi törzsek le nem telepedtek, és helyhez kötött társadalmakat alkottak. Az, hogy pontosan milyen funkciót tölthetett be, a máig rejtély, viszont újabb és újabb elméletek évente születnek.
Egyes teóriák szerint időmérő eszközként használták, az árvízvédelem miatt építhették, esetleg a gazdagság jelképeként funkcionált, vagy védelmi területjelző eszközként használták. Amellett, hogy próbálják kideríteni, hogy milyen céllal jött létre a Jerikó tornya, még arra is próbálnak rájönni a tudósok, hogy egyáltalán hogyan készült.
A Knap of Howar – i. e. 3700: Knap of Howar - Howar Dombocska néven ismert az a két kő építmény, amely első látásra jelentéktelennek tűnhet, pedig egyáltalán nem az, hiszen az 5700 évükkel ezek a legrégibb kőházak Európa északi részén.
A csak a harmincas években felfedezett házak falai 1,6 méteresek. A kései felfedezés oka a tenger és a szél okozta erózió volt. Az észak-skóciai Orkney Szigeteken található építmény sok kérdést felvet, kezdve azzal, hogy milyen jelentősége volt az agyagcserepeknek, köveknek, és a házban talált kova szerszámoknak.
Könnyen lehet, hogy Knap műhely volt, ahol szerszámokkal kereskedtek. Az is nagy rejtély, hogy vajon mennyire volt előrehaladott az a civilizáció, amely fenn északon élt, és több idős épületet épített fel.
Bougon halom sírdombja – i. e. 4700: Franciaország Deux-Sevres részén, az Atlanti Óceán partjához közel található a Bougon halom sírdombja. A hat dombocskából álló építmény legnagyobbja 72 méter hosszú.
A sírdombok különféle méretűek és formájúak. Közülük az egyik körkörös, míg több négyzet vagy trapéz alakú. A formaválasztás feladta a leckét a tudósoknak, mert egyelőre senki sem tudja, hogy csak művészetről van szó, vagy valami mélyebb jelentése bír.
A 7000 éves épületek másik felfedezése, hogy egy férfi koponyát találtak benne, ami a koponyalékelés legősibb bizonyítéka. A múltban így akarták gyógyítani az elmebetegséget.
Uruk fehér szentélye – i. e. 3200: Irakban található a 20 méter hosszú Fehér Szentély, ami a modern időkben kapta a nevét, méghozzá a kifehéredett agyagtégla falai miatt. Az épület oldalai homokban állnak a régen eltűnt sumér birodalomban.
A Fehér Szentély eredeti nevét senki se tudja, mert a hely korai történelmét még a szakértők se tudják összeszedni. Az is kérdéses, hogy mi volt a szentély funkciója. Lehet, hogy Anu, a sumérok legősibb istenéhez volt köze.
West Kennet Long Barrow (hosszú sírdomb) – i. e. 3650: Jóval régebb ideje állt a West Kennet, amikor 25 kilométerrel távolabb megépítették a Stonehenge-t, ugyanis a sírdomb egy kőkorszakbeli halom, vagyis egy cellákra osztott temetkezési domb.
A West Kennet Dél-Anglia Wiltshire megyéjében Silbury Hill közelében fekszik. A 100 méteres hosszával a brit szigeteken található hasonló dombok egyik leghosszabbika. Az öt cellából álló sírhely a domb egyik végében található.
A tudósok becslése szerint több, mint 15000 munkaórát vett igénybe a West Kennet megépítése. A munkálatok időszámításunk előtt 3600 körül kezdődhetett, majd 400 évvel Stonehenge első szakaszának építése előtt, tehát időszámításunk előtt 2500-ig használták.
Azt senki sem tudja, hogy miért hagyták el a sírdombot az akkoriban élt emberek. Ugyanakkor elméletek vannak. Ezek egyike szerint elhanyagolták, esetleg a vallásban történt változás miatt hagyták el, és kezdtek másképpen temetkezni. Az sem kizárt, hogy köze van a 2 kilométerrel arrébb kialakított Avebury kőkör megjelenéséhez.
Sechin Bajo Plaza – i. e. 3500: Ötezer évvel ezelőtt, még az előtt, hogy az inkák a XV. században elérték a hegy csúcsát, az Új Világ ősi csoportjai felépítették a Sechin Bajo-t, ami egy 14 méter átmérőjű kör alakú térből áll, Limától 370 kilométerre, északra.
A vályog szegélyen látható egy harcos, akinek az egyik kezében kés, a másikban fej vagy pajzs látható. Arról nincs egyetértés a tudósok között, hogy pontosan mennyi idős lehet a hely. 2008-ban a német és a perui régészek karbon kormeghatározást végeztek, amiből kiderült, hogy időszámításunk előtt 3500-ben építették az épületkomplexumot.
Ugyanakkor még ennél is régebbi tereket találtak a föld alá temetve a kutatók, akik egyelőre engedélyre várnak, hogy feltárhassák a területet. Amíg ez nem történik meg, addig földdel töltötték fel, hogy ezzel védjék a történelmi leletet a természeti csapásoktól és a sírrablóktól.
(Forrás: noiportal.hu)
Hozzászólások