Agrohulladék-tervezés: héj, bagasz és szalma hatékony építőanyagokká alakítva
Az ‘upcycling’ fogalom egy hulladéknak tekintett tárgy feljavítását, és újra hasznossá tételét jelenti, új érték és új funkciók hozzáadásával. A kifejezés mára több iparágban, többek között a divatban és a bútoriparban is kiemelt szerepet kapott. Az építőiparba szintén beintegrálható, maga az iparág által termelt hulladék újrahasznosításával, vagy akár más iparágakból (például mezőgazdaság) származó, kidobásra ítélt hulladékok feldolgozásával.
A mezőgazdasági hulladékok építőanyagokká történő átalakítása új felhasználási módot ad a "selejtnek", csökkentve a nyersanyagok felhasználását és kiváló tulajdonságokkal rendelkező termékeket eredményezve. A jelenlegi lineáris gazdasági modell újragondolása – ahol a termelés közvetlenül kapcsolódik a természeti erőforrások kitermeléséhez és a hasznos élettartam végén történő ártalmatlanításhoz – kiemelkedő téma a fenntarthatóbb jövő témakörében. A körforgásos gazdaság elvei szerint a városokban és vidéken keletkező szerves hulladékot a hulladéklerakóktól, a szabálytalan ártalmatlanítástól vagy az égetéstől el kell téríteni, hogy az nyersanyaggá váljon további termékek előállításához, majd hasznos élettartamuk végén visszakerüljön a biológiai körforgásba.
Erre példa a kukoricacsutkák, a cukornád bagasz, a rizsszalma, a búza és a szója, a mogyoróhéj, a banán, a napraforgómag, a cellulóz és sok más, az adott hely kultúrájától függő termék újrafelhasználása; a szalma felhasználásával épült szerkezetek esetében a megmaradt gabonatermésből, általában búzából, rizsből vagy árpából összefogva rendkívül hatékony tömítéseket és szigetelőanyagokat készítenek. Számos tanulmányt és kísérletet végeztek ezzel a mezőgazdasági maradékkal, amelyek a falak építésének potenciális anyagává minősítették, jó hő- és hangszigetelő, sőt szerkezeti tulajdonságokkal. Olvass tovább. Kattints ide!
Hozzászólások