Az Árpád-kor óta áll a boldvai református templom

Nyolc magyar templom, ami sikeresen túlélte a természeti csapásokat, a tatárjárást és a török megszállást.
Hazánk templomai akkor is megérdemelnek egy látogatást, ha nem vagyunk vallásokat, hiszen nem egy épület az Árpád-kor óta áll, és túlélte az összes csapást, amit a természet és az emberiség rámért az elmúlt századokban. Az egykori premontrei, jelenlegi református templom Ócsán: A XIII. században már biztos, hogy állt a templom, ugyanis egy egyházi ellenőrizésről szóló feljegyzésben szerepel a kéttornyos épület. A XVI. században elhagyták a szerzetesek a kolostort és templomot, aminek az állapota jelentősen leromlott.

Később a reformátusok használták, majd a XVIII. században gróf Teleki József úgy döntött, hogy fel kell újítani az épületet. Erre 1774-1777 között került sor. 1777. május 4-én, pünkösdkor szentelték fel a restaurált templomot, aminek hánytatott sorsa ennyivel nem ért véget.

A XIX. század második felében villámcsapás érte, majd egy tűzben is megsérült. A templomot csak század végén újították fel. Az 1920-as években a tornyokat megemelték. Az utolsó helyreállítási munkálatokat az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején végezték el.

Az ócsai református templom elsősorban a méretei, a kereszthajós kialakítása, arányai és harmonikus megjelenése miatt szép látvány. Az északi és déli homlokzaton bélletes kapu látható. Ha belépünk az épületbe, akkor átjárhat a középkori hangulat. A boldvai református templom: Boldva történelmileg jelentős hely, ugyanis a kutatások azt bizonyítják, hogy régen a templom mellett állt egy kolostor, amiben elkészült a Halotti beszéd és könyörgés, ami az első, utókor számára fennmaradt, latin betűs, magyar nyelvű szöveg.

A templom az 1100-as évek végén épülhetett.

Később helyreállították az épületet, ami a XV. században gótikus elemekkel bővült, majd a XVI. században a reformátusoké lett. A XVIII. században megint leégett. Az újabb helyreállítás során csak az egyik tornyot nem építették át. Ez ma is látható.

Maga az épület egészen puritán. Az egyik érdekessége a kis félköríves szentély, amihez lőrésekhez hasonló szűk ablakok tartóznak. A másik megtekintésre érdemes rész a megmaradt, faragott fadíszítéssel dekorált torony. A felsőörsi prépostsági templom: A XIII. században épült a meleg, vörös árnyalatú kőből emelt templom, ami annak ellenére épen maradt, hogy az elmúlt 700-800 év sok viszontagsággal telt. Az épületen szemmel látható különbségek fedezhetők fel, hiszen a torony és a templomtest más anyagból készült, ezért valószínű, hogy előbb a tornyot építették meg, és csak ez után alakították ki a templom többi részét.

A román stílusú, egyenes mennyezetű épület a XIV. században kapott dongaboltozatot és új padlót, majd a XVI. század elején kisebb átalakításokat végeztek rajta. A mohácsi vész után kifosztották, és kisebb tűz is rombolást végzett benne.

A felújításra csak a XVIII. században került sor, mert addig a református gyülekezet tulajdonában volt az épület, de ők csak a rendházat használták, a templomot nem. Végül Padányi Bíró Márton prépost, későbbi veszprémi püspök szerezte meg a birtokot, és ő állíttatta helyre a templomot az 1740-es években. A restaurálásra az 1960-as években került sor.

A felsőörsi prépostsági templom legérdekesebb része a nyugati bélletes főkapu, aminek oszlopfőit növények, állatok, emberek alakjai díszítik. A másik különlegessége a színes, egy kicsit naiv ábrázolásmódú parasztbarokk főoltár és szószék.

Emellett az ablakokon látható Herkules-csomó is egyedülálló látvány, mert ez csak itt maradt fenn ennyire épen egész Magyarországon. A babona szerint a Herkules-csomó távol tartja a démonokat a templomtól.A kisapáti Szent kereszt kápolna: A tatárjárás idején, IV. Béla vonatkozó rendelete miatt építették a zömök, egyszerű, dísztelen, egyenes szentélyzáródású kápolnát, ami csak a feladata miatt készülhetett el.

A XIV. században átalakított épület barokk jellegű kapuja arra utal, hogy később is végeztek rajta átépítést, de az eredeti jellegét meghagyták. A XIX. században leromlott az állapota, amit az 1950-es években pofoztak helyre. Mánfa: Egy mendemonda arról mesél, hogy a török hódoltság idejében elnéptelenedett a falu, aminek templomát körbenőtte az erdő. Később csak azért találtak rá az épületre, mert egy sűrűbe tévedett bika szarva beleakadt a harangkötélbe, ezért megkondult a harang. A falubeliek erre a hangra kapták fel a fejüket.

Az, hogy a legenda igazat szól-e, nem tudjuk, de az biztos, hogy a templomot az Árpád-korban, a XII. században, román stílusban építették. A templomot hosszúkás négyszögű, dongaboltozatos szentély zárja le.

A XIV. században bővítésen esett át az épület, aminek nyomait például abban fedezhetjük fel, hogy az eredeti, félköríves ablakok mellett csúcsívesek is láthatóak. Az északi falat támpillérekkel építették újra. A nyugati oldalon csúcsíves kaput alakítottak ki. A templomot az 1700-as években, a törökök kiűzése után állították helyre. A restaurálásra az 1920-as években került sor. Gyügye református templom: Az 1200-as években épült templomon elsősorban román stílusjegyek figyelhetőek meg, de gótikus elemekkel is rendelkezik. A szakemberek úgy gondolják, hogy a XV. században alakíthatták át. A református templom egyik érdekessége a román kori lépcsőződő keretű, nagyon egyszerű bélletes kapu és a négyszögletes szentély. Az épület tornya külön áll.

A templom a XVI. században vált reformátussá, amikor Magyarországon is terjedt a reformáció. A XVIII. században festett, barokk kazettás mennyezetet kapott az épület. A kazettákon elsősorban a vallással kapcsolatos jelképek tekinthetők meg.

Sokaknak szemet szúrt, hogy a gyerekrajzokhoz hasonló, úgynevezett naiv műalkotások hasonlítanak a csengersimai templom díszítésére, ezért azt feltételezik, hogy ugyanaz a mester készíthette a két templom műalkotásait. Lébény – a Szent Jakab templom: A román kori templomépítés egyik legszebb alkotása a két tornyos, bélletes kapukkal díszített épület, aminek építéséről nincs pontos dátum, de a külső falon szerepel az 1206-os évszám, míg egy 1208-as oklevélben II. András hagyta jóvá, hogy Győr lovag monostort alapítson, és azt a bencéseknek adja.

A törökök többször feldúlták a környéket, ezért a XVI. század környékén a bencések elhagyták a monostort. A XVII. század harmincas éveiben a jezsuiták újították fel a leromlott állapotú épületet, amit néhány évtized múlva felgyújtottak a törökök.

Az 1700-as évek végén feloszlott a jezsuitarend. A szerzetesek távozása után senki se foglalkozott a templommal, egészen a XIX. századig, ugyanis akkor felújították, de 1841-ben megint leégett. A század végén több szakaszban újították fel.

A Szent Jakab templom egyik érdekessége a déli kaput őrző angyal. A bélletes kapuk hasonlítanak a jáki temploméhoz, ám ezeket nem díszítették annyira gazdagon. Karcsa, a református templom épülete: Egy XII. századi körtemplomból alakították ki a református templomot, aminek a többi része a XIII. században épült. A XVII. és XVIII. század között leromlott az épület az állapota, ezért 1763-ban helyre kellett állítani. Ekkor kapta a barokk stílusát. A restaurálásra az 1960-as években került sor. A munkálatok során odafigyeltek arra, hogy a templom megőrizze az eredeti állapotát.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)