Az élhetőbb épített környezetről tartanak konferenciát Pécsen

Az épített környezet élhetőségét javító módszertanok, építészeti tervezési ötletek megvitatása a célja a Places and Technolgies elnevezésű nemzetközi konferenciának, amelyet július 8. és 9. között tartanak Pécsen - tájékoztatta a Pécsi Tudományegyetem az MTI-t.Azt írták: a Belgrádi Műszaki Egyetem Építészeti Kara, valamint a PTE Műszaki és Informatikai Kara által szervezett, belgrádi és pécsi oktatók, hallgatók, továbbá szerb, horvát, szlovák és olasz szakemberek részvételével 9.

alkalommal sorra kerülő esemény jelentőségét az adja, hogy a Föld népességének növekedésével, a gyors urbanizációval nem magától értetődő az emberközpontú városi környezet kialakítása.
     

Állandósul az igény, hogy az építészetért felelős szakemberek folyamatosan értelmezzék az élhető tér fogalmát, szorgalmazzák az ember szükségleteihez igazodó környezet létrehozását, amelyet a hozzáférhetőség és akadálymentesség, a biztonság, a közösségvállalás, az ergonómia és egyebek mellett a fenntarthatóság jellemez - tették hozzá.
    

Medvegy Gabriella, egyetemi tanár, a PTE Műszaki és Informatikai Kar dékánja az MTI megkeresésére rámutatott, hogy az ember életének 80 százalékát épített környezetben tölti, és a komfortérzete hatással van az egészségére. Aki az épített térben van, annak a komfortérzete annak alapján alakul, ahogy a komplex környezet körülötte működik - mondta. Hangsúlyozta, ezért szükséges, hogy az épületek kialakítása a lehető legalkalmasabb legyen az emberi tartózkodásra, és nem elhanyagolható az építészetben pozitív arányokat, pozitív esztétikumot jelentő vizuális komfort sem.
     

A professzor szólt arról is, hogy a komfortérzetet javítja a kitettség mérséklése az energetikai, hőterheket illetően, amit ma már a szabályozás is figyelembe vesz, az épületek energetikai besorolása - a klímaváltozással, és a környezet védelmével összefüggésben - egyre szigorúbb. Medvegy Gabriella az élhetőség javítására példaként hozta fel a települések nyaranta jobban felmelegedő részei, az úgynevezett hőszigetek problémájának enyhítését.
     

Egy településrész betonból épült házainak, nagyobb hőtároló felületű épületeinek túlmelegedése ellen településszerkezeti megoldásokkal, az ingatlanok magasságának korlátozásával, szélcsatornák kialakításával lehet védekezni - mutatott rá. Az egyetemi tanár a zaj- és porteher mérsékléséről azt mondta, hogy okos közlekedésfigyelő rendszerekkel akár teljes településrészek jelzőlámpa-rendszerei működtethetők úgy, hogy ha nem akadályozza más irányú forgalom, dinamikusabb haladást tesznek lehetővé nagyforgalmú kereszteződésekben, kiiktatva a járművek felesleges várakozását, javítva a környéken élők életkörülményeit.
    

A PTE a közleményében hangsúlyozta, hogy az élhetőbb városi környezet megteremtésére irányuló erőfeszítések sikeréhez, stratégiák kidolgozásához hozzájárul az emberek és az épített környezet közötti interakciók tanulmányozása, a tudományágak együttműködése. Az építészeten kívül a mérnöki és egyéb műszaki tudományokat, a művészetet, a társadalomtudományokat, a bölcsészetet is felvonultató konferencián szóba kerülnek a témában elért új, magas szintű kutatási eredmények is - jegyezték meg.
     

Jelezték, hogy a rendezvényen a tervek szerint felszólal Olga Mihalikova, a Szlovák Építész Kamara elnöke, Adolfo F. L. Baratta, a Róma Tre Egyetem Építész Intézetének professzora, és két, a PTE Műszaki és Informatikai Karához kötődő szaktekintély: Zoboki Gábor Kossuth-díjas építész, egyetemi tanár, és az alternatív energetikai és megújuló energiák mentén város- és településfejlesztési stratégiákkal, smart city-vel foglalkozó Reith András tudományos főmunkatárs is.


(Forrás: MTI)