Az építész zsenialitása miatt módosítani kell a Kossuth tér átépítését

A budapesti Kossuth tér átépítését módosítani kell. A mélygarázs gödrének építése során nemcsak a vízzel elárasztásra került sor az árvíz miatt, hanem váratlanul építménymaradványokra is bukkantak.

A budapesti Parlament épülete méltán került bele eddig is a nemzetközi építészeti csodákat gyűjtő könyvekbe, került fel listákra. Több okból is. Egyik az épület hűtőrendszer: Európa első légkondicionált épületét tervezte meg Steindl Imre.

A téren eredetileg a főváros vízellátását biztosító kutak helyezkedtek el. A kutakat először be kellett tömni, aztán olyan vastag alapot kellett készíteni, amely megakadályozza az épület mozgását.

Az egykori jéghűtés úgy működött, hogy az ún. légkutakba jeget helyeztek. A rendszer ma is hasonló elven működik. Eredetileg két szökőkút állt a téren. Ezek légpermetén jutott át a levegő egy alagúton át a gravitáció segítségével az épületbe. A víz és a hosszú folyosó hidege klimatizálta belül a levegőt.

Ez a rendszer 1927-ben módosult, amikor a tér rendezése során a szökőkutak helyére a korábbi Kossuth szobor került. Így a vízpermetes rendszert fel kellett váltani, s ez lett a jéghűtő rendszer.

Egy-két szakemberen kívül már nemigen tudtak az eredeti hűtőrendszerről. Azonban tévesen szerepel a médiában, hogy egyáltalán nem volt tudott a rendszer. Steindl halálakor méltatták munkásságát. Csányi Károly így ír a Művészet 1902, 5. számában az építészt, restaurátort és tanárt méltató nekrológjában az országház épületéről: "A pincesor a központi fűtéshez és szellőzéshez szükséges berendezéseket, raktárakat, cselédség, szolgaszemélyzet lakásait, s a buffethez tartozó konyhahelyiségeket foglalja magában. A központi fűtés- és szellőzésre szolgáló gépek külön épületben vannak elhelyezve."

A föld alatti folyosókon eredetileg volt annyi hely, hogy könnyedén végig lehetett menni rajtuk, de a sok cső miatt ez igen nehéz lett. Az alagutakat felszabdalták, a második világháború idején óvóhelyeket alakítottak ki. Ezzel a szellőző rendszer már nem tudott hatékonyan működni.

Steindl Imre

A nagyszabású térrendezés kapcsán most előbukkant a föld alatt a téglával ívesen kirakott építmény. A boltozatra a rá nehezedő földtömeg ellensúlyozására volt szükség. Az üregekbe föld került, az épülethez vezető járatot pedig befalazták.

Nyolcszögletű formára faragott kőben záródott az az oszlop, amely a kútház középen állt. A zárókőből indultak a boltívek.
Mivel az eredeti rendezési tervben a hűtőrendszer rekonstrukciója és bemutatása nem szerepel, így vita alakult ki a tervek módosítása érdekében. A támogatók egy kőtárat (lapidáriumot) szeretnének, a tetejét pedig üvegbetonnal kívánják lefedni, hogy láthatóvá váljon a különleges építészeti megoldás.

Az épület építésére 1881-ben tervpályázatot hirdettek, melyet Steindl Imre nyert meg. A kivitelezés 1884-ben kezdődött és 1902-re fejeződött be teljesen az akkor Tömőt térnek nevezett téren. Kikötés volt az építkezésnél, hogy lehetőleg csak hazai anyagokat használjanak fel. Egy kivétellel minden anyagot Nagy-Magyarország területéről szállítottak Budapestre. Az épület stílusa historizáló eklektikus a bécsi neogótika szellemében.

Steindl korának egyik legmodernebb épületét tervezte meg technikailag is: a világítás, a liftekről, valamint a távfűtő- és szellőzőrendszer ma is alapul szolgál.

www.urbanista.blog.hu, www.netpolgar.network.hu