Budapest legrondább épületei
A gyönyörű fővárosunk szépségfoltjai. Egyetértesz a listával?
A turisták nem győzik fényképezni Budapest szebbnél is szebb épületeit, ám akadnak olyan házak, amelyek annyira giccsesek, otrombák, hogy szabályosan bántja az ember szemét. A következő tíz budapesti épületet kifejezetten rondának találták az internetezők.
Irodaház a bazilika mellett: Nem nevezhető szemet gyönyörködtető látványnak a Szent István téren magasodó irodaház, főleg úgy nem, hogy mellette található a csodálatos Bazilika. A kontraszt miatt nem meglepő, hogy sokan lebontatnák a rusnya irodaházat.
A BME V2-es épülete: Amikor lehajtunk a Petőfi hídról a budai oldalon, akkor el sem lehet téveszteni a BME „legotrombább” épületét, amelynek rondaságán továbbront az óriási reklámfelirat. Az ember nem is gondolná, hogy ez az épület ugyanahhoz az egyetemhez tartózik, amely a Duna-parton áll.
Az egyetem bővítését akkor határozták el, amikor 1967-ben az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemet beolvasztották a BME-be. Az 1980-as évek elejéig 11 tanulmányi épületet húztak fel, 1994 végén pedig elkezdték az új egyetemi campus kiépítését. Ennek a folyamatnak köszönhető, hogy a BME V2 üresen várja, hogy mi lesz vele, hiszen a tanszékek átköltöztek az Infoparkban található Q épületbe.
SOTE elméleti tömb: 89 méteres magasságával tör az ég felé a Nagyvárad téri épület, ami 22 emeletével Magyarország legmagasabb, nem ipari célú épülete. Anno azért húzták fel, mert súlyos helyhiány volt a Semmelweis Egyetemen. Az 1962-ben kiírt tervpályázaton Gerlóczy Gedeon, Südi Ernővel és Wagner Lászlóval együtt nyerte meg az első díjat. A tömböt végül Wagner tervei alapján építették meg.A Munkáspárt volt székháza: A Munkáspárt egykori, Baross utcában található székháza is felkerült a listára, mint hírhedten csúnya épület. A szocialista stílusú épületből 2015 májusában költözött ki a Magyar Munkáspárt.
Nyugati téri felüljáró: Inkább építmény, mint épület, ám annyira bántja az internetezők szemét, hogy felkerült a listára. A felüljárót Wellner Péter, a Hídépítő Vállalat (ma Hídépítő Zrt.) munkatársa tervezte, ami alapján 1980-ban építette meg a cég.
Érdekesség, hogy a felüljárót nem a zordsága tette népszerűvé, hanem a megépülésének körülményei, ugyanis az elkészülése után kiderült, hogy a legmagasabb ponton szétnyílt a két félhíd. A munkások kénytelenek voltak lebontani két-két emeletet, hogy újraépítsék, de most már úgy, hogy a híd összeérjen.
TÁRKI székház: A Budaörsi út mentén található a TÁRKI székház, ami a keskeny ablakai, barnás szürke színe miatt néz ki úgy, mintha legalább 1000 éve nem mosták volna le róla a kipufogók mocskát.
A volt BKV-székház az Örs vezér téren: A metrókijárat mellett található a rusnya épület, amit a BKV Igazgatósága és jó pár részlege foglalt el 2006-ig. Napjainkban bérbeadó irodák várják azokat a cégeket, amelyek szeretnének egy nem túl impozáns látványt nyújtó épületben dolgozni.
Fővárosi Vagyonkezelő központ: Régen Nagy Ronda Sárga Háznak csúfolták azt a megállót, ahol le kellett szállni a 4-6-os villamosról, ha Corvin mozihoz mentünk. A Fővárosi Vagyonkezelő központot a Ferenc körút és az Üllői út kereszteződésében találhatjuk meg. Az érdekessége, hogy a felújítás után sem lett szebb.
Gyorskocsi - Batthyány utca sarok: Budapesten a Gyorskocsi utca önmagában se egy közkedvelt hely, ám az 5-7. szám alatt található épület kirívóan ronda. Az internetezők szerint úgy néz ki, mintha a Gyűrűk Urából ismert orkok építették volna a komor, szürke épületet, aminek a rácsos ablakaiból arra következtethetnénk, hogy valójában börtön. Az épületet 1986-ban húzták fel, majd az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár működött benne, most pedig elméletileg üres.
Lehel Csarnok: Egy épület néha nem azért ronda, mert zord, komor, szürke, elhanyagolt a külseje, hanem azért, mert túl csicsás. Ebbe a kategóriába tartózik a Lehel téri piros-sárga hajóra emlékeztető épület.
A XIII. kerületben lebontott Lehel téri piac helyére 2002-ben építették fel a vásárcsarnokot, amihez ifj. Rajk László terveit használták fel. A modern épület miatt komoly vita robbant ki a helyiek és az építészek között. A sajtó is öntött egy kis olajat a tűzre, mivel Kofahajóként kezdte becézni a Lehel Csarnokot.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
A turisták nem győzik fényképezni Budapest szebbnél is szebb épületeit, ám akadnak olyan házak, amelyek annyira giccsesek, otrombák, hogy szabályosan bántja az ember szemét. A következő tíz budapesti épületet kifejezetten rondának találták az internetezők.
Irodaház a bazilika mellett: Nem nevezhető szemet gyönyörködtető látványnak a Szent István téren magasodó irodaház, főleg úgy nem, hogy mellette található a csodálatos Bazilika. A kontraszt miatt nem meglepő, hogy sokan lebontatnák a rusnya irodaházat.A BME V2-es épülete: Amikor lehajtunk a Petőfi hídról a budai oldalon, akkor el sem lehet téveszteni a BME „legotrombább” épületét, amelynek rondaságán továbbront az óriási reklámfelirat. Az ember nem is gondolná, hogy ez az épület ugyanahhoz az egyetemhez tartózik, amely a Duna-parton áll.Az egyetem bővítését akkor határozták el, amikor 1967-ben az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemet beolvasztották a BME-be. Az 1980-as évek elejéig 11 tanulmányi épületet húztak fel, 1994 végén pedig elkezdték az új egyetemi campus kiépítését. Ennek a folyamatnak köszönhető, hogy a BME V2 üresen várja, hogy mi lesz vele, hiszen a tanszékek átköltöztek az Infoparkban található Q épületbe.
SOTE elméleti tömb: 89 méteres magasságával tör az ég felé a Nagyvárad téri épület, ami 22 emeletével Magyarország legmagasabb, nem ipari célú épülete. Anno azért húzták fel, mert súlyos helyhiány volt a Semmelweis Egyetemen. Az 1962-ben kiírt tervpályázaton Gerlóczy Gedeon, Südi Ernővel és Wagner Lászlóval együtt nyerte meg az első díjat. A tömböt végül Wagner tervei alapján építették meg.A Munkáspárt volt székháza: A Munkáspárt egykori, Baross utcában található székháza is felkerült a listára, mint hírhedten csúnya épület. A szocialista stílusú épületből 2015 májusában költözött ki a Magyar Munkáspárt.Nyugati téri felüljáró: Inkább építmény, mint épület, ám annyira bántja az internetezők szemét, hogy felkerült a listára. A felüljárót Wellner Péter, a Hídépítő Vállalat (ma Hídépítő Zrt.) munkatársa tervezte, ami alapján 1980-ban építette meg a cég.Érdekesség, hogy a felüljárót nem a zordsága tette népszerűvé, hanem a megépülésének körülményei, ugyanis az elkészülése után kiderült, hogy a legmagasabb ponton szétnyílt a két félhíd. A munkások kénytelenek voltak lebontani két-két emeletet, hogy újraépítsék, de most már úgy, hogy a híd összeérjen.
TÁRKI székház: A Budaörsi út mentén található a TÁRKI székház, ami a keskeny ablakai, barnás szürke színe miatt néz ki úgy, mintha legalább 1000 éve nem mosták volna le róla a kipufogók mocskát.A volt BKV-székház az Örs vezér téren: A metrókijárat mellett található a rusnya épület, amit a BKV Igazgatósága és jó pár részlege foglalt el 2006-ig. Napjainkban bérbeadó irodák várják azokat a cégeket, amelyek szeretnének egy nem túl impozáns látványt nyújtó épületben dolgozni.Fővárosi Vagyonkezelő központ: Régen Nagy Ronda Sárga Háznak csúfolták azt a megállót, ahol le kellett szállni a 4-6-os villamosról, ha Corvin mozihoz mentünk. A Fővárosi Vagyonkezelő központot a Ferenc körút és az Üllői út kereszteződésében találhatjuk meg. Az érdekessége, hogy a felújítás után sem lett szebb.Gyorskocsi - Batthyány utca sarok: Budapesten a Gyorskocsi utca önmagában se egy közkedvelt hely, ám az 5-7. szám alatt található épület kirívóan ronda. Az internetezők szerint úgy néz ki, mintha a Gyűrűk Urából ismert orkok építették volna a komor, szürke épületet, aminek a rácsos ablakaiból arra következtethetnénk, hogy valójában börtön. Az épületet 1986-ban húzták fel, majd az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár működött benne, most pedig elméletileg üres.Lehel Csarnok: Egy épület néha nem azért ronda, mert zord, komor, szürke, elhanyagolt a külseje, hanem azért, mert túl csicsás. Ebbe a kategóriába tartózik a Lehel téri piros-sárga hajóra emlékeztető épület.A XIII. kerületben lebontott Lehel téri piac helyére 2002-ben építették fel a vásárcsarnokot, amihez ifj. Rajk László terveit használták fel. A modern épület miatt komoly vita robbant ki a helyiek és az építészek között. A sajtó is öntött egy kis olajat a tűzre, mivel Kofahajóként kezdte becézni a Lehel Csarnokot.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Hozzászólások