Budapesti épületek, amelyek valójában egy másik építmény koppintásai

A Madách-házak, a Lehel téri templom, Rezső téri templom, a Vajdahunyad vára és a Batthyány-palota sem egyedülálló a világon.A századforduló idején egyedi építészetével hódított Magyarország különleges fővárosa, Budapest, ám tévedés lenne azt feltételezni, hogy minden ház, templom és vár egyedi tervek alapján épült, ugyanis nem egy épület csak másolata egy, a világon máshol található, építménynek, ám ezt megbocsátjuk, mert akkoriban divat volt a koppintás még az építészetben is.

Lehel téri templom: A XX. század első felében épült a Lehet téri Árpád-házi Szent Margit templom, ami valójában a zsámbéki romtemplom tökéletes másolata. Az épületet Möller István tervezte és Wihart Ferenc építőmester valósította meg az 1930-as években. A templommal kapcsolatos másik érdekesség, hogy közösségi adományokból, összesen 1 000 000 pengőből építették fel.

Rezső téri templom: A budapesti sétálgatás közben leginkább a templomok terén találkozhatunk különleges koppintásokkal. A Népliget környékén található Rezső téri templomot azért kell kiemelni ezek közül, mert ez az Esztergomi Bazilika kicsinyített mása.

A templom a híres építész, Lechner Ödön unokaöccse, Kismarty-Lechner Jenő munkája. A történetet az teszi érdekessé, hogy erre a területre már a híres nagybácsi is tervezett egy templomot, amire rábólintott a városvezetés, de az I. világháború miatt az építkezés nem valósult meg.Vajdahunyad vára: A XIX. század második felében több másolat is készült a magyar fővárosban, de ezek közül a Vajdahunyad vára együttest mindenképpen ki kell emelni. A komplexumot először fából építettek a milleniumi világkiállításra, de a nagy siker miatt, később időtálló anyagból újra megépítették.

Az eredeti tervpályázat egy olyan történelmi épületegyüttest szeretett volna, ami megidézi a magyar történelem legszebb építményeit. Végül Alpár Ignác tervei nyertek, majd azok alapján keltették életre a városligeti komplexumot, aminek névadó épületét Hunyadi János rezidenciája, a vajdahunyadi vár alapján építették.

A mellette található Jáki kápolna bejáratát az azonos nevű Jáki apátsági templomról mintázták, az alaprajzát pedig a lébényi templomé adta. Az Apostolok tornya tökéletes másolata a segesvári óratoronynak.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum épületének főbejárati kupoláját a gyulafehérvári Károly-kapu után készítették. Az épületegyüttes délkeleti sarkán álló torony, a Katalin-bástyatorony a brassói Katalin-kapu magasított koppintása, a keleti oldalán a bártfai városháza erkélyével. Mindebből jól látszik, hogy a Monarchia rengeteg, magyar lakta területről vett át építészeti mintákat.Batthyány-palota: A Teréz körúton látható Batthyány-palotáról sokan tudják, hogy a firenzei Strozzi palota tökéletes másolata. Az idevágó történet szerint Gróf Batthyány Géza az olaszországi utazásai közben teljesen beleszeretett a firenzei Strozzik épületébe.

A gróf felkérte a kor egyik sztárépítészét, Hauszmann Alajost, hogy építse meg Budapesten a firenzei palota másolatát. Szintén Hauszmann tervei alapján készült a New York Palota, a BME főépülete és a mai Néprajzi Múzeum is.

Sokan azok közül, akik látták az eredeti Strozzi palotát Firenzében, azt állítják, hogy a magyar palota jóval látványosabb, már az elhelyezkedése miatt is, mert a körútról sokkal gyönyörűbb a rálátás, mint Firenzében, ahol egy szűk utcácskában, kis tér mellett található az eredeti épület.

A Batthyány-palota esetében a külső homlokzat tervezésénél a Batthyány család elvárta az olasz minta utánzását, de a belső tér kialakításban szabad kezet adtak az építésznek. Az aranykorban ez volt az egyetlen körúti épület, amiben a felső tízezerhez tartozó arisztokrata élt. Napjainkban házasságkötő teremként használják az épületet.Madách-házak: A budapesti épületmásolatok között azért kell megemlíteni a Madách-házakat, mert ezt az együttest nem koppintották, hanem ő maga vált másolat alapjává. A belváros jól ismert épületeit eredetileg arra tervezték, hogy majd innen induljon az új Városligetbe vezető sugárút, ami az Andrássy szerepét vette volna át.

Az 1930-as évek végén Wälder Gyula műegyetemi tanár tervei alapján épült meg az épületegyüttes, ami eleinte nem nyerte el a pestiek tetszését, ám napjainkban már igazi színfoltja Budapestnek a műemléki komplexum, amit néhány évvel az elkészülte után lemásoltak néhány 100 méterrel arrébb.

A koppintás 1937-ben, a Rákóczi út 12. szám alatt készült el. Habár a klinkertéglás Guttmann-ház a Madách-házak kicsinyített mása, eredetileg mégsem volt közük egymáshoz.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)