Egy mindössze 3 méter széles telken épült otthon egy négyfős család számára
Egy négyfős család számára épült a Selma Masic építész és a Sei Haganuma (Haryu Wood Studio) együttműködéséből született projekt, egy mindössze három méter széles telken, 63 négyzetméteren, Tokió sűrűn lakott városában.
A kevés rendelkezésre álló hely maximális kihasználása érdekében a három emeletes szerkezet utca felőli homlokzatát nagy, szabálytalanul elrendezett ablakokkal nyitották meg a kültér felé. Mivel a ház egy forgalmas kereszteződésben épült, az közvetlen kapcsolatban áll az utcával. Ennek ellenére az építészek sikeresen biztosították az optimális napfényt és a magánélet lehetőségét egyaránt. Alkalmazott megoldásukat az építészek “porózusnak” nevezték- “nem túl nyitott, de nem is zárt”. A magánélet biztosítása céljából függönyöket helyeztek el, nem csak az ablakok elé, de ideiglenes válaszfalakként is, hogy a lakóknak rugalmasságot biztosítsanak annak eldöntésében, mennyire akarják vizuálisan kinyitni a teret a nyilvánosság felé.
A projekt ebből a koncepcióból kapta a nevét: Borderless House, ami annyit jelent: “Határtalan Ház”. A ház elrendezése felfelé haladva átmeneti fokozatosságot mutat az egyes szintek között: a szintek emelkedésével a közösségi területről a tér egyre intimebbé változik, mely szintén hozzájárul a privát szféra fenntartásához. A földszinten tehát a közösségi terek helyezkednek el, míg a legfelső, harmadik emeleten a fürdőszobák. A szerkezeti falak és padlók előre gyártott cédrusfa panelekből készültek, mely igény szerint lehetővé teszi a ház szétszerelését és újrafelhasználását egy másik helyen. Esztétikailag a ház egyértelműen kiemelkedik a szomszédságból, melyek többnyire dobozos, monoton betonházak, hasonló formatervezésben. Az építészek elmondása szerint jelenléte “a természetet jelképezi a sűrű városi környezetben”. Kattints ide a folytatásért!
A kevés rendelkezésre álló hely maximális kihasználása érdekében a három emeletes szerkezet utca felőli homlokzatát nagy, szabálytalanul elrendezett ablakokkal nyitották meg a kültér felé. Mivel a ház egy forgalmas kereszteződésben épült, az közvetlen kapcsolatban áll az utcával. Ennek ellenére az építészek sikeresen biztosították az optimális napfényt és a magánélet lehetőségét egyaránt. Alkalmazott megoldásukat az építészek “porózusnak” nevezték- “nem túl nyitott, de nem is zárt”. A magánélet biztosítása céljából függönyöket helyeztek el, nem csak az ablakok elé, de ideiglenes válaszfalakként is, hogy a lakóknak rugalmasságot biztosítsanak annak eldöntésében, mennyire akarják vizuálisan kinyitni a teret a nyilvánosság felé.
A projekt ebből a koncepcióból kapta a nevét: Borderless House, ami annyit jelent: “Határtalan Ház”. A ház elrendezése felfelé haladva átmeneti fokozatosságot mutat az egyes szintek között: a szintek emelkedésével a közösségi területről a tér egyre intimebbé változik, mely szintén hozzájárul a privát szféra fenntartásához. A földszinten tehát a közösségi terek helyezkednek el, míg a legfelső, harmadik emeleten a fürdőszobák. A szerkezeti falak és padlók előre gyártott cédrusfa panelekből készültek, mely igény szerint lehetővé teszi a ház szétszerelését és újrafelhasználását egy másik helyen. Esztétikailag a ház egyértelműen kiemelkedik a szomszédságból, melyek többnyire dobozos, monoton betonházak, hasonló formatervezésben. Az építészek elmondása szerint jelenléte “a természetet jelképezi a sűrű városi környezetben”. Kattints ide a folytatásért!
Hozzászólások