Hogyan alkalmazkodnak a városok a hőhullámokhoz az éghajlatváltozással szemben?
A környezeti válság miatt a hőhullámok világszerte egyre gyakoribban és intenzívebbek; az északi féltekén a rekordokat döntögető hőmérséklet emberek millióit sodorja veszélybe, a visszatérő hőhullámok Közép- és Nyugat-Európában erdőtüzeket, evakuálásokat és hő okozta haláleseteket okoztak, az Egyesült Államokban a helyi vezetők szintén óvatosságra intenek, míg Ázsiában a sűrűn lakott városok stratégiákat jelentenek be a szélsőséges hőmérséklettel való megbirkózásra.
A sűrűn beépült nagyvárosok a közegészségügyi vészhelyzet első vonalában vannak, a hőhullámok az itt élőket sújtják a legsúlyosabban. Ez részben a városi hőszigetek miatt van így, mely egy olyan jelenség, amely akkor jelentkezik, amikor a városok a természetes talajtakarót olyan felületek sűrű koncentrációjával helyettesítik, amelyek elnyelik és megtartják a hőt, mint a beton járdák és az épületek. A hőségkockázat szintje városrészenként is változik, a kevésbé tehetős és a történelmileg marginalizált szektorok a leginkább érintettek a népsűrűség, a hűtőrendszerekhez való korlátozott hozzáférés és a zöld városi területek korlátozott elérhetősége miatt.
Hozzászólások