Mi az a hangzásvilág és mi köze van az építészethez?
A New York-i ikonikus Four Seasons étteremben, amelyet a Philip Johnson és Mies van der Rohe páros tervezett, egy téglalap alakú medence játssza a tér főszerepét, amelyet négy, a sarkokba ültetett fa határol. A víz által keltett halk zaj szenteli meg a teret. Amellett, hogy ez az elem egyedi identitást ad a teremnek, az asztalok közötti beszélgetések hangjainak elnyelésére is szolgál. Ahogyan az, ahogyan a fény bejut egy térbe, vagy ahogyan a belső tájakat érzékeljük, úgy a hang is a környezet egy fontos jellemzője.
A hang a mindennapi élet szerves része, olyannyira, hogy nem tudunk elvonatkoztatni tőle, még ha próbálkozunk sem. John Cage zeneszerző és karmester 1952-ben mutatta be 4’33” című kompozícióját, amely pontosan annak az időtartamnak felel meg, amely alatt a zenészek teljesen csendben vannak hangszereikkel. Amit ezalatt hallunk, azok a közönség vagy maguk a hangszeresek apró zörejei, mint egy épp csak várakozást keltő dal, de egyetlen hang megszólaltatása nélkül; vagyis a koncertterem hangzásvilága.
A körülöttünk lévő építészeti tereknek és városoknak vannak kellemes vagy nem kellemes hangjaik, és az anyagok alakítják és befolyásolják azok minőségét és intenzitását. A hangzásvilág fogalma egy R. Murray Schafer (zenész, zeneszerző, környezetvédő, professzor és kutató) által vezetett munkacsoporton keresztül született és került meghatározásra. A fogalom minden hallható emberi hangzáskörnyezetre vonatkozik. Olvass tovább. Kattints ide!
Hozzászólások