Természetes anyagok, mint döngölt föld és fa jellemzi az új múzeumot
Francis Kéré legújabb alkotása, a Museum Ehrhardt, olyan épület, amely egyszerre idézi meg a föld erejét és a fény könnyedségét. A világhírű építész most is hű maradt ahhoz a filozófiához, amely a hely szelleméből és az emberi közösségek igényeiből indul ki. A múzeum egyszerre archaikus és korszerű: szoborszerű formája időtlennek hat, mégis finoman nyitott a környezetére, mintha a tájból nőtt volna ki. Kéré most is bizonyítja, hogy az építészet nem csupán funkció, hanem élmény — atmoszférateremtő, emlékezetes, hívogató.
A Museum Ehrhardt tömege kívülről monolitikus, sűrű, zárt. Belül azonban egészen más világ tárul fel: a központi udvarra szervezett terek lágyan vezetik a látogatót a fény felé. A perforált homlokzatokon és a tető áttörésein beszűrődő, vibráló fény Kéré védjegye, amely most is különleges ritmust ad az épületnek. A belső terek nem harsányak, nem akarják túlharsogni a kiállításokat, inkább csendes, elmélyülésre hívó keretet adnak nekik.
A természetes anyagok, a földszínek és az organikus arányok mind azt sugallják, hogy ez a múzeum nem kívülről hozott idegen test, hanem a környezetéhez igazodó, abból táplálkozó építmény. A külső zártság és a belső nyitottság kettőssége pedig különleges atmoszférát teremt: ritka az olyan kortárs múzeum, amely ennyire határozottan, mégis ilyen finoman játszik a fény és árnyék kontrasztjaival. A cikk eredetileg a www.kp.hu weboldalon jelent meg. Kattints ide a folytatásért!
A Museum Ehrhardt tömege kívülről monolitikus, sűrű, zárt. Belül azonban egészen más világ tárul fel: a központi udvarra szervezett terek lágyan vezetik a látogatót a fény felé. A perforált homlokzatokon és a tető áttörésein beszűrődő, vibráló fény Kéré védjegye, amely most is különleges ritmust ad az épületnek. A belső terek nem harsányak, nem akarják túlharsogni a kiállításokat, inkább csendes, elmélyülésre hívó keretet adnak nekik.
A természetes anyagok, a földszínek és az organikus arányok mind azt sugallják, hogy ez a múzeum nem kívülről hozott idegen test, hanem a környezetéhez igazodó, abból táplálkozó építmény. A külső zártság és a belső nyitottság kettőssége pedig különleges atmoszférát teremt: ritka az olyan kortárs múzeum, amely ennyire határozottan, mégis ilyen finoman játszik a fény és árnyék kontrasztjaival. A cikk eredetileg a www.kp.hu weboldalon jelent meg. Kattints ide a folytatásért!
Hozzászólások