Testesített energia az építőanyagokban: mi ez és hogyan kell kiszámítani
Minden egyes tevékenység hatással van a környezetre. Egyesek persze kevesebb befolyásossal bírnak, mások erőteljesebbek. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerint az építőipar önmagában felelős az összes üvegházhatású gáz kibocsátás mintegy 30 százalékáért. A bányászat, a feldolgozás, a szállítás, az ipari műveletek és a vegyi termékek kombinációja ugyanis olyan gázok felszabadulását eredményezi, mint a CO2, CH4, N2O, O3, halogénezett szénhidrogének és vízgőz. 
Amikor ezek a gázok a légkörbe kerülnek, elnyelik a napsugarak egy részét, és sugárzás formájában újra elosztják őket a légkörben, megemelve a bolygó hőmérsékletét. A nap mint nap felszabaduló gázokkal ez a réteg vastagodik, ami miatt az erős napsugárzás behatol a bolygóra és ott marad. Mára ez a „réteg” olyan vastag lett, hogy az emberiségnek súlyos következményekkel kell szembenéznie, mint az elsivatagosodás, a jég rohamos olvadása, a vízhiány, valamint a viharok, hurrikánok és árvizek felerősödése, ami módosította az ökoszisztémákat és csökkentette a biológiai sokféleséget.
A közeljövőben az építészek egyik legnagyobb aggodalma világszerte az épített épületek szén -dioxid -kibocsátásának csökkentése kell, hogy legyen. Ha ezt a minőséget mérni, számszerűsíteni és értékelni tudják, az már jó kiindulópont. Olvass tovább. Kattints ide!
Hozzászólások