Titkok a Notre-Dame székesegyházról

Ismerd meg kicsit jobban a franciák egyik történelmi épületét.A Párizsba utazó turisták többségének programjából nem maradhat ki a Notre-Dame székesegyház megtekintése, éppen ezért sokan aggódva figyelték a közelmúltban, hogy mi lesz a történelmi épület sorsa, miután részben leégett.

A székesegyház szerencsére megmenekült a teljes pusztulástól, az újjáépítésén pedig már dolgoznak, úgyhogy ennek örömére ismerd meg jobban a gótikus építészet egyik remekművét!

A Szamarak Ünnepe: Ma már nem szokás, de a középkorban minden évben, december 26-án, a székesegyházban rendezték a Szamarak ünnepét, ami során egy püspöknek öltözött fiú, szamarat vezetve, átlépett az Notre-Dame ajtaján. Eközben a fiú körül több száz jelmezbe öltözött ember ugrált, énekelt és táncolt.

Nulla pont: A székesegyház középső részének a közepén található az a járdára vésett kör, ami négy részre oszlik. Az iránytűre hasonlító jel azt mutatja, hogy attól a ponttól számítanak minden távolságot. A körön álló személy Párizs közepén és Franciaország nulla pontján áll.

Gótikus magasság: A hosszú és hegyes szerkezeteiről lehet a legkönnyebben felismerni a gótikus építészetet. Mivel a keresztények abban hittek, hogy minél közelebb kerülnek az éghez, annál közelebb lesznek Istenhez, ezért Maurice de Sully püspök elrendelte, hogy építsék meg korának legmagasabb épületét. A munka eredményeként a Notre-Dame központi hajója 33 méter magas és 9000 férőhelyes.

A méhek a sekrestyében: 2013-ban egy méhész úgy döntött, hogy méhkast adományoz a székesegyháznak. Az ajándék saját helyet kapott a sekrestye mennyezetében, a katedrális déli végén.

Rózsaablakok: A székesegyház északi homlokzatán található a gyönyörű rozetták. Az üvegablak átmérője 13 méter. Szűz Mária központi képe körül 80 szám és történet található az Ószövetségből.

Az ellenkező homlokzaton egy másik rózsaablak látható, ami az Apokalipszist ábrázolja. Ez a Eugène Viollet-le-Duc általi helyreállításkor készült.

Egy vámpír a tornyon: Eugène Viollet-le-Duc építész több elemmel is kiegészítette a katedrálist, köztük kimérákkal és vízköpőkkel. Ezek közül a leghíresebb a római mitológia vámpírhoz hasonlító lénye, a strix.

Ez a harmadik legnagyobb székesegyház: Habár a kutatók szerint a gótikus korszak legjelentősebb épülete a Notre-Dame, mégsem ez a legnagyobb székesegyház, ugyanis csak a harmadik helyen áll az Amiens és Beauvais után.Eugène Viollet-le-Duc, az apostol: Közel 200 évig tartott a Notre-Dame építése, amibe több építészt is bevontak. Mivel a katedrálist súlyos károk érték a francia forradalomban, ezért a harcok után Eugène Viollet-le-Duc kapta a renoválási feladatokat.

Az építész munkáját sokan bírálták, mert az a középkor romantikus eszméit idézi, ám az vitathatatlan, hogy Viollet-le-Duc erőfeszítéseinek hála, a székesegyház visszakapta a pompáját és presztízsét.

A katedrális több sajátos eleme árulkodik az építész stílusáról, így például az apostolok díszítése, amit Viollet-le-Duc adott hozzá. Ha ezt jobban megnézzük, akkor felfedezhető, hogy az egyik apostol maga az építész, aki átgondolja a művét.

Emmanuel: A katedrális 13 tonnát nyomó harangja, Emmanuel, a jobb torony legmagasabb szintjén található. A harangot a XVII. században újították fel.

Az Citle de la Cité: Miután Eugène Viollet-le-Duc végzett a felújítással, a székesegyház a korábbinál is fontosabbá vált, ezért amikor Haussmann báró városi tervet készített Párizs korszerűsítésére, akkor meg kellett vizsgálnia a javításokat.

III. Napóleon figyelő szemei mellett sok házat és épületet kellett lebontani, mert azok zavarták a Notre-Dame látképét. Ekkor alakították ki fő homlokzat előtti új plazat.

Egy kakas, amely ereklyetartóként funkcionált: Franciaország jelképe a kakas, ám a katedrális huszártornyának tetején található La Flèche, a rézkakas nemcsak jelkép, hanem ereklyetartó is, amiben három relikvia található. Ezek egyike Kristusz töviskoronájának része, a másik Szent Dénes vértanúhoz, a harmadik pedig Szent Genovévához tartózik.

Quasimodo, a szobrász: A Tate Modern Múzeum egyik dokumentuma kellemes meglepetést tartogatott Victor Hugo kedvelői számára, ugyanis ebből kiderült, hogy a székesegyház javítására Henry Sibson szobrászt kérte fel a francia kormány.

Az önéletrajzi szövegben Sibson elárulta, hogy vele dolgozott egy másik szobrász, akit a kormányzati hatóságok vettek fel. A dokumentumban Sibson csak magányos púposnak nevezte a másik szobrászt. Kiderült, hogy Victor Hugo ugyanakkor írta a híres művét, amikor Sibson és a társa a Notre-Dame-ban dolgoztak, tehát lehet, hogy a magányos púpos volt az igazi Quasimodo.

Gesztenye mennyezet: A főépületet tartó hatalmas ívek feletti csodás fatető kialakításához 1300 gesztenyefát, vagyis 24 hektár erdőt, használtak fel.

(Forrás: noiportal.hu)