Viking romok fölé emelték a polikarbonát bevonatú épületet
A SP(R)INT STUDIO egy nemzetközi díjnyertes építészettel, urbanisztikával és térelemzéssel foglalkozó cég. A reykjavíki székhelyű, párizsi, oslói és teheráni irodákkal rendelkező SP(R)INT STUDIO kultúrák közötti tervezést fejleszt ki, szoros kapcsolatot tartva fenn az építészet, a táj és az emberi felfogás között egy olyan kortárs környezetben, amely folyamatosan fejlődik és változik.
A stúdió egyik legfrissebb projektjének tárgya Izland egyik legrégebbi és legismertebb régészeti lelőhelyének romjainál kapott helyet, amely Stöng í Þjórsárdalban található.
A romok védőburkolata belső és külső kilátóként működik, építészeti kapcsolatot teremtve a maradványok és a táj között. "Az épületet szűrőként használva a belső tér és a természet között, amely levegő, fény és hang formájában áthatol a fahomlokzaton és a polikarbonát tetőn lévő perforációkon keresztül, azt a benyomást kelti, hogy egy időbeli mezőbe kerül: az (újra)értelmezés terébe. Az értelmezés akkor jön létre, ha a mű a teret a maga teljességében veszi figyelembe, a belső és külső tulajdonságok közötti különbségtétel nélkül. Csak a térnek a térfogatait átélő néző érzékeli, hozzájárulva az építészet és maga a megfigyelő közötti kapcsolatok erősítéséhez, számos értelmezésre képes, amelyek közül egyik sem tekinthető véglegesnek." -olvasható a stúdió weboldalán. A cikk eredetileg a www.kp.hu weboldalon jelent meg. Kattints ide a folytatásért!
A stúdió egyik legfrissebb projektjének tárgya Izland egyik legrégebbi és legismertebb régészeti lelőhelyének romjainál kapott helyet, amely Stöng í Þjórsárdalban található.
A hely 1104-ben a Hekla vulkánkitörése során megsemmisült. A terv magában foglal egy menedéket a viking kori hosszú ház maradványai számára, információs területeket, pihenőhelyeket, gyalogos utakat.
A romok védőburkolata belső és külső kilátóként működik, építészeti kapcsolatot teremtve a maradványok és a táj között. "Az épületet szűrőként használva a belső tér és a természet között, amely levegő, fény és hang formájában áthatol a fahomlokzaton és a polikarbonát tetőn lévő perforációkon keresztül, azt a benyomást kelti, hogy egy időbeli mezőbe kerül: az (újra)értelmezés terébe. Az értelmezés akkor jön létre, ha a mű a teret a maga teljességében veszi figyelembe, a belső és külső tulajdonságok közötti különbségtétel nélkül. Csak a térnek a térfogatait átélő néző érzékeli, hozzájárulva az építészet és maga a megfigyelő közötti kapcsolatok erősítéséhez, számos értelmezésre képes, amelyek közül egyik sem tekinthető véglegesnek." -olvasható a stúdió weboldalán. A cikk eredetileg a www.kp.hu weboldalon jelent meg. Kattints ide a folytatásért!
Hozzászólások