A karácsonnyal kapcsolatos legnagyobb tévhitek

Tisztázzuk a hat leggyakoribb félreértést! A karácsony egy összetett ünnep, ami eleve azzal kezdődik, hogy Magyarországon a Jézuska hozza az ajándékokat, míg máshol ekkor jár a Mikulás. Ezt még egyszerűen kimagyarázhatjuk, ám minél többet olvasunk, kutatunk a témában, annál több karácsonyi legendát, mítoszt találhatunk.

Ezekkel azonban nem árt vigyázni, hiszen a legtöbbször néphagyományról, a fantázia szüleményéről van szó, ezért most tisztázzuk a hat legnagyobb karácsonnyal kapcsolatos tévhitet!

A karácsony minden évben egy nappal hamarabb kezdődik: A Bibliában nem szerepel Jézus születésének pontos dátuma, de a II. században végzett első kutatás eredménye szerint márciusban jöhetett a világra. Ez azt jelent, hogy vagy 9 hónappal később, vagy 3 hónappal előbb ünnepeljük a Megváltó születését.

Albert herceg találta fel a karácsonyfát: Albert herceg és Viktória királyné az 1800-as évek első felében uralkodtak Anglia felett, ahol az emberek már rég állítottak fenyőt a karácsony tiszteletére.

A két uralkodó csak népszerűsítette a karácsonyfát 1848-ban, amikor egy lapban cikk jelent meg a fájukról. Érdekesség, hogy a keresztény országok közül legkorábban, 1444-ben, talán Angliában jegyezték fel a feldíszített karácsonyfát. A történészek még ma is találgatják, hogy ez hogyan történhetett.

A karácsonyfa ötlete ekkor sem volt új, ugyanis a római korban, amikor még több istenben hittek az emberek, a napforduló ünneplésére díszítettek fenyőt, ami a megújulás, újjászületés jelképe. Az évezredek során rengeteget változott a hagyomány.

A mai népszerűség az 1500-as évek végén kezdődött, amikor állítólag Észtországban és Litvániában újra felvették a keresztények ezt a szokást. Utánuk jöttek a németek, ugyanis a legenda szerint Luther Márton vitt először a családi házba fenyőt.

Magyarországra a németek, vagyis a Habsburgok miatt jelent meg a feldíszített fenyőfa a XIX. század végén. A történetírók úgy vélik, hogy a sváb lakosság körében terjedt el a szokás, az első fenyőfát pedig Aszódon állították 1824-ben.

A karácsony az ókori római Szaturnálnia keresztény változata: December 17-én tartották a Szaturnusz istennek rendezett ünnepséget, a Szaturnáliát. Később ezt terjesztették ki december 23-ig. A két ünnepnek azonban semmi köze egymáshoz, mert a karácsony sokkal ősibb, ugyanis a december 21-i téli napfordulót már az ősember is megünnepelte.

A karácsony tehát az emberiség történetének évezredei alatt megmaradt, de rengetegszer átalakult. A keresztények valószínűleg összegyúrták Jézus születését a téli napfordulóval, tehát azt, hogy december 21-től nő a napfényes órák száma, ám valamiért maga a karácsony áttolódott december 24-re.

A keresztények egyébként, ha akarták volna se tudták volna eltörölni a téli napfordulót, mert ez a legtöbb ősi kultúra óta jelen van, ezért inkább kitaláltak egy új legendát hozzá. Nincs karácsony Jingle Bells nélkül: De akkor van, ha úgy döntünk, hogy semmi pénzért se hallgatjuk meg az 1857-ben írt dalt, amit az amerikai James Pierpont hálaadásnapi nótának szánt. A Jingle Bells a tél örömeiről, a hideg napokon való ugrándozásokról és virgonckodásokról szólt.

Napjainkban a templomokban is rendszeresen eléneklik adventkor, ám ez a dalszöveg nem az eredeti, ugyanis az arról szólt, hogy egy fiú és egy Fannie Bright nevű fiatal lány felültek egy lovas szánra, ám a ló lusta és lomha volt, ezért elakadtak egy nagy hóbuckában.

Advent december 1-én kezdődik: Az advent minden éveben a november 30-i Szent András naphoz legközelebb eső vasárnapon kezdődik. Idén ez november 27-re esett. A tévhit azért terjedt el, mert népszerűvé váltak az adventi kalendáriumok, amelyek gyakran december 1-jétől kezdődnek.

A Biblia szerint három bölcs létezett: Valójában erről se esik szó a Bibliában. Máté evangéliumából (2:1) csak annyi derül ki, hogy „amikor megszületik Jézus a júdeai Betlehemben, Heródes király idejében, ímé napkeletről bölcsek jövének Jeruzsálembe, ezt mondván: hol van a zsidók királya, aki megszületett?”

Az idézetből látható, hogy nincs pontos leírás, ahogy arról se esik szó, hogy hányan voltak a bölcsek, és mennyi ajándékot vittek. Csak annyi derül ki az írásból, hogy Jézus mirhát, aranyat és tömjént kapott.

A Biblia latin fordításában a bölcseket Maginak nevezték, ami utalhat az angol magic, vagyis varázslat szóra, tehát lehet, hogy a bölcseket varázslóknak kellene fordítani. Ezt igazolja az is, hogy zoroasztriánusok voltak, ami az iszlám vallás egy korai változatának vezetőit jelenti.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)