Az adventi és karácsonyi időszak érdekes szokásai, történetei
Ismételjük át, amit tudnunk kell a szeretet ünnepéről!
Múlt hét vasárnap meggyújtottuk az első gyertyát az adventi koszorún, s ezzel elkezdődött az adventi időszak, amely arról szól, hogy kellően felkészüljünk a karácsonyra. Sokan azonban nem tudják, hogy miért pont négy vasárnappal az ünnep előtt kell gyertyát gyújtani.
Ezt a szokást VII. Gergely pápa vezette be, s ugyancsak ő volt az, aki a vasárnapot jelölte ki a gyertyagyújtás napjának, hogy az emberek így hangolódjanak az ünnepre. A koszorú és a négy gyertya ötlete már Johann Heinrich Wichern protestáns lelkésztől származik.
Habár napjainkban olyan gyertyát választunk, amilyenhez kedvünk van, mégis a múltban ezt is meghatározták. A négyből három gyertyának lilának kellett lennie, mert ez jelképezi a bűnbánatot, míg a negyedik rózsaszín, ami a közelgő ünnepet szimbolizálja.
Karácsony előtt azonban van még egy ünnep, Luca napja. A December 13-hoz kapcsolódó hagyományról kevesen tudják, hogy ilyenkor búzát kell ültetni, ami karácsonyra kizöldell és megmutatja, hogy milyen lesz a következő év termése.
Természetesen szerelmi legendákból sincs hiány ebben az időszakban. A lányok például kalácsot sütnek, amibe elrejtik a fiúneveket. Az utolsó rejti a jövendőbelijük nevét. A fiúk ilyenkor járták be a környék házait, hogy átadják a jókívánságukat, amiért cserébe jutalmat kaptak.
Az utolsó adventi gyertya meggyújtása és a Luca szék elkészülte, vagy a búza kikeltése után jön a szenteste, majd elkezdődik a karácsony. December 25-én Jézus Krisztus születését ünneplik a keresztények, akik ettől a naptól számolják a karácsony 12 napból álló hetét.
A karácsonyfa legendája rövidebb múlttal rendelkezik, mint hisszük, ugyanis hazánkban 1825-ben állítottak először karácsonyfát. A hagyomány úgy tartja, hogy a december 24-én felállított fát vízkeresztkor, azaz január 6-án kell leszedni. Érdekesség, hogy a szaloncukor magyar jellegzetesség.
Ugyancsak jó tudni, hogy Magyarországon a Jézuska hozza az ajándékokat december 24-én, Éva és Ádám napján, de például Amerikában a Télapó, december 25-én reggel viszi ki az ajándékokat.
A karácsonyi vacsorának mágikus erőt tulajdonítanak a legendák. A hagyományosan böjtölő családok december 24-én este fogyasztják el a mézből, dióból, és a nagyon egészségesnek tartott fokhagymából készült vacsorát.
A halászlé csak később jelent meg az ünnepi menüben, ahogy a diós, mákos bejgli, mézeskalács és a püspökkenyér is. Érdekesség, hogy néhány európai országra nem jellemzők a nálunk szokásos ételek. Angliában például pulykát és pudingot esznek karácsonykor.
Magyarországon szokás, hogy a háziasszony nem állhat fel az ünnepi vacsora közben, mert ellenkező esetben ez azt jelentené, hogy a tyúkjai nem lesznek jó tojók. A vacsora után a hívők az éjféli misén vesznek részt. A múltban ekkor került elő Luca széke, amire ráállva kiderült, hogy a templomban ki a boszorkány.
(Forrás: kamaszpanasz.hu)
Múlt hét vasárnap meggyújtottuk az első gyertyát az adventi koszorún, s ezzel elkezdődött az adventi időszak, amely arról szól, hogy kellően felkészüljünk a karácsonyra. Sokan azonban nem tudják, hogy miért pont négy vasárnappal az ünnep előtt kell gyertyát gyújtani.Ezt a szokást VII. Gergely pápa vezette be, s ugyancsak ő volt az, aki a vasárnapot jelölte ki a gyertyagyújtás napjának, hogy az emberek így hangolódjanak az ünnepre. A koszorú és a négy gyertya ötlete már Johann Heinrich Wichern protestáns lelkésztől származik.
Habár napjainkban olyan gyertyát választunk, amilyenhez kedvünk van, mégis a múltban ezt is meghatározták. A négyből három gyertyának lilának kellett lennie, mert ez jelképezi a bűnbánatot, míg a negyedik rózsaszín, ami a közelgő ünnepet szimbolizálja.
Karácsony előtt azonban van még egy ünnep, Luca napja. A December 13-hoz kapcsolódó hagyományról kevesen tudják, hogy ilyenkor búzát kell ültetni, ami karácsonyra kizöldell és megmutatja, hogy milyen lesz a következő év termése.
Természetesen szerelmi legendákból sincs hiány ebben az időszakban. A lányok például kalácsot sütnek, amibe elrejtik a fiúneveket. Az utolsó rejti a jövendőbelijük nevét. A fiúk ilyenkor járták be a környék házait, hogy átadják a jókívánságukat, amiért cserébe jutalmat kaptak.Az utolsó adventi gyertya meggyújtása és a Luca szék elkészülte, vagy a búza kikeltése után jön a szenteste, majd elkezdődik a karácsony. December 25-én Jézus Krisztus születését ünneplik a keresztények, akik ettől a naptól számolják a karácsony 12 napból álló hetét.
A karácsonyfa legendája rövidebb múlttal rendelkezik, mint hisszük, ugyanis hazánkban 1825-ben állítottak először karácsonyfát. A hagyomány úgy tartja, hogy a december 24-én felállított fát vízkeresztkor, azaz január 6-án kell leszedni. Érdekesség, hogy a szaloncukor magyar jellegzetesség.
Ugyancsak jó tudni, hogy Magyarországon a Jézuska hozza az ajándékokat december 24-én, Éva és Ádám napján, de például Amerikában a Télapó, december 25-én reggel viszi ki az ajándékokat.
A karácsonyi vacsorának mágikus erőt tulajdonítanak a legendák. A hagyományosan böjtölő családok december 24-én este fogyasztják el a mézből, dióból, és a nagyon egészségesnek tartott fokhagymából készült vacsorát.A halászlé csak később jelent meg az ünnepi menüben, ahogy a diós, mákos bejgli, mézeskalács és a püspökkenyér is. Érdekesség, hogy néhány európai országra nem jellemzők a nálunk szokásos ételek. Angliában például pulykát és pudingot esznek karácsonykor.
Magyarországon szokás, hogy a háziasszony nem állhat fel az ünnepi vacsora közben, mert ellenkező esetben ez azt jelentené, hogy a tyúkjai nem lesznek jó tojók. A vacsora után a hívők az éjféli misén vesznek részt. A múltban ekkor került elő Luca széke, amire ráállva kiderült, hogy a templomban ki a boszorkány.
(Forrás: kamaszpanasz.hu)
Hozzászólások